Posts Tagged 'utazás'

Menő mobil-turistaház a svájci Alpokban – minimális ökolábnyommal

Környezetbarát turistaház a svájci Alpok közepén, súlyosabb ökolábnyom nélkül? Az alábbi tervek szerint nemsokára igen. Bár itthon az illetékes hivatalnokoknak nem szokott komoly és hosszan tartó lelkiismeret furdalást okozni, ha természetvédelmi területre adnak ki építési engedélyt, azért jobb helyeken ez nem szokás. Azonban az alábbi  mobil-turistaház (vagy hétvégi ház) terv nem csak hogy nagyon tetszetős, de szállítása, felépítése is egyszerű, környezetbarát.

A Cimini Architettura által tervezett hegyi házikó teljesen önfenntartó, például az épületre eső hótakarót megolvasztja és elvezeti belső felhasználásra. Ráadásul elképesztő kilátást biztosít a svájci Alpok csúcsai felett az arra járó megfáradt hegymászóknak, turistáknak. Ezt a kilátást pedig az teszi lehetővé, hogy helikopterrel szállítják a legmagasabb, eddig ilyen szempontból elérhetetlennek hitt hegytetőre, és minimális munkával el is távolítható a helyszínről.

Az épületben hat ember tud kényelmesen aludni, ezen túl található még benne fürdőszoba, hall és egy nappali. A ház napkollektorral rendelkezik, a döbbenetes kilátást biztosító üvegfelület nappal fűtésnek sem utolsó, ha pedig lemegy a nap, thermo-függönyök is segítenek a meleg benntartásában. Vészhelyzet esetén bioetanol-üzemelésű rendszer adja a fűtéshez és főzéshez szükséges energiát.

Kíváncsi leszek, mennyibe kerül majd egy éjszaka…

jealousy

 

2-in-1: buszmegálló és kapszulahotel egyben

Bookmark and Share

Számos “érdekes” kísérelt születik mostanában itthon is, hogy kicsit otthonosabbá tegyük a BKV-megállókat, hát ezekhez annyit, hogy “hozott anyagból dolgozunk”. A következő brazil design buszmegálló azonban már egész más kategória: mellékesen bringaparkolóként és napelemes kapszulahotelként is szolgál.

A brazil Baíta Design munkája azoknak szól, akiknek sok órát kell várakozniuk távolsági buszra várva. A “Hostation” elnevezésű kreálmány ugyanis egy kapszulahotelt is magába foglal, ahol – bár meglehetősen szűkös keretek között – de aludni is lehet egyet, aki nem akar a kényelmetlen megállóban üldögélni órákig. A “kapszulák” 1.3 méter szélesek és 2 m hosszúak, így 190 cm alattiak előnyben.

A szerkezet 4 “szobát” kínál, mágneskártyával lehet használni, ami pedig a reptereken, turista info központokban, vonatállomásokon igényelhető. Van benne ám fürdőszoba is, igaz, csak egy, valamint komplett fűtő- és szellőztetőrendszer. Mindemellett van kis raktárrész a cuccoknak, a kapszulákon belül, és persze a legfontosabb: a tetején napelemek gyűjtik és szolgáltatják az energiát.

Igaz, ez távolsági buszokhoz készült, azonban néhány budapesti vonalon lassan elkélne egy-egy hasonló, pár járatritkítás még, és gyorsan nyereséges is lenne a biznisz. De addig is marad nekünk a jó hazai 🙂

Fotók: Homár

jealousy

Legyen saját telked a Szabadság-szigeten!

Bookmark and Share

Ma egy hazai kezdeményezést mutatunk be, amely nem kapcsolódik közvetlenül a városi témákhoz, azonban nekünk megtetszett és hátha így többekhez eljut a WWF akciójának híre. A szervezet a mohácsi Duna-ágban található Szabadság-sziget megmentését tűzte ki célul, és ennek érdekében örökbefogadási akciót indítottak, amihez többek között a Facebookon lehet csatlakozni.

A szigeten virtuális telkeket lehet megvenni (azaz örökbe fogadni), amelyen saját fekete gólyánk vagy réti sasunk is lehet. Az adományokat a szervezet a veszélyeztetett hal- és madárfajok megmentésére, az ártéri erdők újratelepítsére használja fel. Mint a honlapjukon olvasható, a Szabadság-sziget és a hozzá tartozó mellékág egy különleges és veszélyeztetett élőhely. Céljuk az őshonos fafajok visszatelepítése, a ritka, veszélyeztetett állatok otthonának megmentése, valamint – nem utolsósorban – a Duna vízminőségének javítása.

Hajrá, lehet csatlakozni! Eddig közel 400.000 Ft adomány jött össze a Facebookon!

A terület állapotának helyreállítására 2009-ben írt alá partneri megállapodást a WWF Magyarország, Mohács Város Önkormányzata, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Dunántúli Regionális Vízmű, valamint a Coca-Cola Magyarország. A vállalati, civil és kormányzati szféra egyedülálló együttműködésével létrejövő, közel félmilliárd forint értékű környezetvédelmi beruházás az első, példaértékű lépés a folyó több tucat hasonló szigetének és mellékágának helyreállítása érdekében. A munkálatok várhatóan 2013-ig tartanak.

jealousy

A világ első zöld autópályáját tervezik Finnországban

Bookmark and Share

Autópálya, ami zöld – ez így első hallásra eléggé sok ellentmondást hordoz magában, azonban a finn terveket elnézve mégis lehet ezt (is) zölden csinálni. Sőt, a világon elsőként a legzöldebben. A nemrég  bemutatott finn tervek szerint a 130 km hosszú szakaszon lesznek elektromos-autó töltőállomások, és helyi bioüzemanyagot kínáló kutak is.

Az autópálya világítása természetesen energiatakarékos rendszerrel lesz felszerelve (“smart” lighting). A világítás fényérzékelős rendszerrel működik majd: kikapcsol, ha nem jár arra egyetlen autó sem, és igazodni fog az időjárási viszonyokhoz is. Működését tekintve a hosszú távú cél, hogy teljesen széndioxid-semleges legyen. Ennek egyelőre ellentmond az, hogy hagyományos autók hagyományos üzemanyagot is tankolhatnak rajta.

A tervezők szerint a Loviisa és az orosz határhoz közeli Vaalimaa közötti modell-autópálya egyelőre egyedülálló a világon, és mintaként szolgálhat más országok számára is. Az autópálya mentén infoközpontok is lesznek, amelyeknél az érdeklődők lemérhetik, ők mekkora nyomot hagynak éppen környezetükön (autójuktól, távtól stb. függően).

Loviisa városa azt reméli, hogy az autópálya 2016-ra elkészülhet, és kaphatnak hozzá uniós támogatást is. Előreláthatóan körülbelül 700 millió euróba kerül majd a mintaprojekt, és mint elmondták, csak akkor valósulhat meg, ha az Unió is beszáll.

jealousy

Így utazz/nyaralj zölden!

Bookmark and Share

Ma láttam egy (engem legalábbis) sokkoló reklámot (megtekinthető a Facebook oldalunkon), ami a repülés környezetre gyakorolt hatását mutatja be földhöz csapódó jegesmedvéken “keresztül. Tisztában vagyok vele, hogy kevesen fogják visszamondani a jegyüket/nyaralásukat a spot hatására, ugyanakkor mégis sok mindent tehetünk azért, hogy (kicsit) zöldebben, környezetbarátabb módon utazgassunk a világban.

Az International Ecotoursim Society pár tippje következik (tulajdonképpen evidensek, de összességében ráébreszthet pár nem túl nagy áldoztatot igénylő lépésre…)

1. A teljes kikapcsolódás a lakásodnak is jár!

Mielőtt elmész otthonról, érdemes minden kihúzható/ki/lekapcsolható készüléket üzemen kívül helyezni, és ha a hűtőd tud olyat, akkor “nyaraló” üzemmódba állítani (a mienk “cuki” – egy napernyős ágy villog a led-kijelzőjén ebben az állapotban – máris kész nyaralás-feeling :).

2. Repülj okosan

Már ha lehet okosan repülni… ez ugyanis az utazás leginkább környezetterhelő módja. Az egyetlen lehetőség, hogy ahol csak tudjuk, minimalizáljuk a légiközlekedéseinket, és vonattal, de akár inkább autóval megyünk az így is elérhető helyekre. Egy érdekes adat: ha a Párizs és London közötti utat repülő helyett vonattal tesszük meg, 90%-al kevesebb CO2 terheli a lelkünket. Ilyen távon a “repülősök” időben sincsenek “beljebb”, hiszen a reptérre ki kell érni 2 órával előbb, stb.

3. Utazz könnyedén

Azaz: ne csomagold túl magad! Csak annyit vigyél, amennyi szükséges (bevallom, ezzel a feladattal én nem mindig bírkózom meg, a “de mi lesz, ha…”-mániám miatt 🙂 , ezzel – akár repülővel, akár autóval mész – csökkentheted az üvegházhatású gázok kibocsátását. Nem is beszélve a reptereken beszedett túlsúly-sápról. Érdemes továbbá kerülni az olyan cuccok utaztatását, amiből megérkezve vagy a nyaralás alatt jelentős hulladék keletkezik (pl. ásványvíz cipelése olyan országba, ahol semmi gond nincs a csapvízzel, így itthon, vagy Németországban, Ausztriában stb.)

4. Szervezz tudatosan

Már azzal is sokat tehetünk, ha hotelt, apartmant vagy utazásszervezőt is tudatosan/felelősen keresünk. Érdemes a keresgélést pl az Ecotourism Explorer oldalon kezdeni, ahol elég sok ilyen adat össze van gyűjtve egy helyen.

A hoteleknél érdemes megnézni a honlapokat, ott általában jól látható helyen fel van tüntetve, ha a szállás figyel a fenntartható működésre, ennek megfelelően kezeli a hulladékot, használ fel/esetleg termel energiát stb. Ezek a hotelek (joggal)  büszkék rá, ha elnyernek egy-egy nemzetközi zöld-elismervényt, így az biztos nem kerüli el figyelmünket az oldalon. Vigyázni kell azonban az ún. “greenwasherekkel”, akik zöldnek hirdetik magukat, de mindez kimerül abban, hogy megkérnek: ne dobd le a földre napont a törököződet kimosatni. Ez nem más akkor mint PR. Semmi több.

5. Helyben is spórolj az energiával

Nyaralás alatt nem lebeg a szemünk előtt a légkondi okozta megugró villanyszámla és hajlamosabbak vagyunk az otthon már jól bevált víztakarékos szokásainkról is megfeledkezni (fogmosás, hajmosás, borotválkozás alatt stb.). Pedig egy hotelben is csak pár mozdulat kikapcsolni a légkondit, ha elmegyünk, vagy nem folyatni feleslegesen a vizet a fürdőben.

6. Közlekedj helyi módra

Ha megoldható, autóbérlés helyett érdemes – és izgalmasabb is – a helyiek által használt tömegközlekedést választani (vonat, busz, villamos). A legtöbb nyaralóhelyen pedig adja magát a kerékpár, egyéb nem motorizált eszközök, mint a riksa, vagy akár a szamár, a teve. És persze a lábunkról se feledkezzünk meg – nincs egészségesebb, mint a gyaloglás. És ingyen van!

7. Egyél helyben helyit

Csökkentsd a öko (vagy food)-lábnyomod azzal is, hogy tipikus helyi, helyben előállított/termelt ételt/gyümölcsöt/zöldséget eszel. Egyfelől, ha már az ember elutazik, érdemes nem a helyi Pizza Hutban múlatnia az idejét, hanem új, érdekes (és többnyire igen egészséges) friss ételeket kipróbálni.

Másfelől fontos,  hogy ezzel a helyi termelőket is támogatjuk, akiknek a terményei általában sokkal ízletesebbek, mint a több 100 km-ről odautaztatott/tartósított/fagyasztott/így-úgy kezelt termékek. Ráadásul a helyi piacok, utcai étkezdék különleges élményt nyújtanak, legyen szó Nizzáról, Dubrovnikról, vagy Ázsia bármely városáról.

8. Gondolj a karácsonyra – vegyél újratölhető elemet

…ami nem csak Balatonnál/tengerparton, de még a nagy karácsonyi vacsora alatt is működni fog a családi fényképezőgépben (persze, a legjobb, ha akkumulátoros a gép, ma már a legtöbb az). De ha borotváról, GameBoyról beszélünk, akkor is megéri, már rövidtávon is pénzt lehet vele spórolni, egyetlen elem élettartama az ezerszerese egy hagyományos alkáli elemének. Ha belegondolunk abba, hogy csak az USA-ban évente 180.000 tonna elemet dodnak ki, amivel a környezet nem tud mit kezdeni, sőt… jobb, ha mi más utat választunk.

Egyszerre múlt és jövő: lovaskocsis sziget az autógyártás fellegvára mellett

Bookmark and Share

Európából már bemutattunk pár teljesen (azaz nem csak szeptember 22. idejére) autómentes települést, amelyből egyre több van a kontinensen. Azonban az Egyesült Államokban, ahol az autó kvázi meghosszabbított lábként szolgál, meglepetésre ezt még korábban kezdték: a Mackinac Island 1898 óta autómentes.

Itt bizonyos szempontból megállt az idő, más szempontból nagyon is jövőbeemutató lépéseket tettek az élhetőbb lakóhelyért.

Amíg ugyanis Mackinac Islanden (a kerékpárok mellett) viktoriánus lovaskocsik közlekednek, a lakosság élvezi a teljes WiFi lefedettséget, és a megújuló energiából nyert áramellátást (30%). Az amerikaik híresen sok hulladékot termelnek a háztartásaikban – de nem itt. Ugyanis a szigeten 3 $-ba kerül minden egyes szemeteszsák elszállítása, így a komposztálás és hasznosítás nagyüzemben folyik minden házban.

Ráadásul a gyorsétterem-láncok teljesen ki vannak tiltva a szigetről – kivéve egy magányos, 2007-ben nyítl Starbucksot :). Az épületeknek pedig szigorúan illeszkedniük kell stílusban egymáshoz.

Különösen érdekes, hogy  ez a hely az autógyártás fellegvárától, Detroittól “nem messze” (5 órányira) található, és mégis: egyetlen Fordot vagy Chryslert sem látunk – helyette annál több lovaskocsit és kerékpárt. A fenti rendőrnek tehát gondolom a megszokottnál stressz-mentesebb élete van (vagy éppen fordítva a szekerek vs. bringások harcában?…).

Az 500 állandó lakosra 600 ló jut, akik húzzák fel-le szorgosan a múltbéli kocsikat, a turisták legnagyobb örömére. A lovak “termékei” sem mennek veszendőbe, a sziget földjeit “gazdagítják” műtrágyázás helyett.

A szigeten található, 1887-ben épült Grand Hotelbe lépve valóban olyan érzésünk lehet, mintha az 1900-as évek elején járnánk (ld. lent), ugyanakkor energiatakarékos hűtő-fűtő rendszert üzemeltetnek, és minden szempontból 21. századi technikákat alkalmaznak, ha a környezet megóvásáról van szó. Mint egy helyi (hotelben dolgozó/egyben történész) megjegyezte: nem akarnak egy újabb Disneylandként működni, nem árulnak múltat idéző csecsebecséket. Egyszerűen – mint mondja – ez egy olyan hely, ami úgy néz ki, mint 100 évvel ezelőtt, és így is fog kinézni 100 múlva is.

Aki a Nagy-tavak környékén jár Michigan-ben, látogasson el a szigetre, úgy tűnik, megéri…

jealousy

A feketelista: a világ 10 legszennyezettebb városa

Az 5 legzöldebb, legélhetőbb város után most nézzünk át a sötét oldalra: íme a 10 legleszennyezettebb város listája. Az alábbi adatok a Blacksmith Institute 2007-es kutatását tartalmazzák, tehát nem friss ropogós, de hasonló város-listát azóta (tudomásom szerint) ők nem készítettek. A tavalyi elemzésük is érdekes, abban a 12 legnagyobb eredményt veszik sorra, amelyet erősen szennyezett térségekben a világon elértek.

Visszatérve a 2007-es listához: ennek élén – nem meglepő módon – Kína és megint Kína, majd India áll. Nem meglepő, hiszen a Világbank jelentése szerint a világ 20 legszennyezettebb városa közül 16 Kínában található.

1. Linfen, Kína

A “büszke” első helyet Kína Shanxi tartományában található Linfen kapta, amely potenciálisan 3,000,000 ember egészségkárosításáért lehet felelős, továbbá egy még szomorúbb adat: itt a legnagyobb a születési rendellenséggel világra jövő gyermekek aránya. Ez az északi terület a kínai szénbányászat központja.

A TIME riportja szerint a helyzet olyan súlyos, hogy ha például kitesszük a ruhákat szárdani, azok még azelőtt feketék lesznek, hogy megszáradtak volna. Hogy ha már a Kínai Környezetvédelmi Minisztérium (vagy olyasmi) is azt mondja, hogy ez az ország legszennyezettebb városa, akkor ott már lehet valami a levegőben.

2. Tianying, Kína

Kína legnagyobb ólomtermelő vidékéről van szó, ami elavult kitermelési technológiával párosul. A szennyező fémek így szinte gát nélkül jutnak a környék vizeibe, földjébe. Onnan pedig például a véráramba. Kutatások szerint ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a helyben felnövő gyerekek jelentősen alacsonyabb IQ-szinttel rendelkeznek, mint az országos átlag.

3. Sukinda, India

A 2007-es adatok szerint kb. 2, 6 millió ember életét veszélyezteti közvetlenül a környéken folyó krómbányászat (azaz így három évvel később még jóval több embert). Egy indiai egészségügyi csoport szerint a bánya környéki halálesetek 85%-ért a krómmal összefüggő betegségek felelősek, az ivóvíznek pedig 60%-a tartalmaz kétszer annyi hat vegyértékű krómot, mint a nemzetközileg elfogadott szint.

4. Vapi, India

Egy oka volt annak, hogy 2007-ben India kevésbé volt szennyezett Kínánál: a lassabb fejlődés. Nem tudom, hogy mára mennyiben érte be “éltanuló” társát, mindenesetre Vapi lakosai isszák szó szerint a levét a “fejlődésnek”. Az ivóvízben ugyanis a WHO által megengedett higany-szint 96-szorosa volt található, és minden nehézfémmel szennyezett a környéken. A helyiek azonban isszák, ami van, mert tiszta (vagy legalábbis tisztább) ivóvíz csak km-kel arrébb található.

5. La Oroy, Peru

A perui Andokban található bányásztelepülésen a gyerekek 99%-nak vérében jelentősen meghaladja az ólomszint a határértéket. A magas halálozási ráta, valamint a már magzat-korban jelen lévő ólomterhelés az 1922 óta ott működő – amerikai tulajdonban lévő – kohászatnak köszönhető. Ha az ólomkibocsátást valamennyire mérsékelték is azóta, a szennyezés még évszázadokig a környék földjeiben marad, és a hírek szerint a környék megtisztítása még csak tervbe sincs véve.

6. Dzerzhinsk, Oroszország

A hidegháborús fegyverkezés az egész volt Szovjetunió területén otthagyta a vegyi-lábnyomát, de talán Dzerzhinsk, a volt vegyifegyver-központ járt a legrosszabbul. Közel 60 év alatt nem kevesebb, mint 300,000 tonna veszélyes vegyi hulladékot tároltak nem megfelelő módon. A várható élettartam brutális szintre csökkent a szennyezésnek köszönhetően: 47 év nőknél és 42 év férfiaknál. Guinness rekordjára ez a város talán nem olyan büszke: vegyi szennyeződések terén vezet a világban, hét évvel ezelőtt pedig 260%-al múlta felül a halálozási ráta a születési rátát.

7. Norilszk, Oroszország

Az 1935-ben alapított bányász-város eredetileg munkatáborként szolgált, Szibéria (és Oroszország) legszennyezettebb településén évente 4 millió tonna arzén, ólom, szelén és réz kerül (többek között) a levegőbe. A kohók kb. 50 km-es közelében egyetlen élő fát nem látunk, a várható élettartam 10 évvel marad el a várható orosz átlagtól, a gyerekek körében pedig gyakoriak a légzőszervi betegségek.

8. Csernobil, Ukrajna

A listán nem meglepő, hogy szerepel az 5 és fél millió ember egészségét – közvetve vagy közvetlenül – károsító atomerőmű, amely 18 kilométerre fekszik Csernobil várostól. Bár lassan 25 éve történt az atomkatasztrófa, 1992 és 2002 között 4000 pajzsmirigyrákos esetet regisztráltak a térségben, a Greenpeace 2006-os elemzése pedig százezerre teszi a halálos áldozatok számát, de ezt az adatot az állami szervek, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (persze) sokallja.

9. Sumgayit, Azerbajdzsán

Az olaj és nehézfémszennyezés kb. 275,000 ember életét keseríti meg napról napra az egykori Szovjetunió vegyipari központjában, ahol a “fénykorban” negyven gyár ontotta magából évente a 120,000 tonna károsanyagot. A legtöbb gyár időközben bezárt, azonban a vegyihulladék kezeletlenül ott maradt, ahol hagyták, tovább szennyezve a környezetet és rombolva az ott élők egészségét. Hogy csak egy szomorú adatot emeljünk ki: a rákos megbetegedések aránya 50 %-al magasabb az országos átlagnál.

10. Kabwe, Zambia

Amikor 1904-ben a gazdag ólomlelőhelyet felfedezték a mai Zambia területén, a brit gyarmatot még Észak-Rodéziának hívták, és hát finoman szólva magasról tettek a környezetvédelemre. Bár a kitermelés 16 éve abbamaradt, a város környéke nehézfémekkel és ólomporral erősen szennyezett.

A vizsgált gyerekek vérében többszörösen az egészségügyi határ felett van az ólomszint, azonban jó hír, hogy itt a Világbank 40 millió dollárt irányozott elő a hely megtisztítására. Nos ez 2003-ban történt, a város pedig 2007-ben még bőven rákerült a listára.

jealousy

Bookmark and Share


Kövess minket!


Facebook

Twitter

Ide írj nekünk!

greenpolis@gmail.com

HVG Goldenblog 2010 – 4. helyezés

Twitter

  • Egy hatalmas példa a 2016-os olimpia zöld megoldásaira: 105 méteres energiatermelő vízeséstorony is Rio partjainál bit.ly/NlwzBn 4 years ago
  • Las Vegasban 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete bit.ly/LRfCxq 4 years ago
  • A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított 2009 óta CO2 csökkentésre, és 8000 tonnával mérsékelte is a kibocsátást ishttp://bit.ly/LeuqJx 4 years ago
  • A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből díjnyertes közkönyvtár Texasban bit.ly/N8B9Aa 4 years ago
  • Betört a zöld a luxusparadicsomokba is, 1.4 millió $-os tengerparti villa, kizárólag újrafelhasznált konténerekből bit.ly/PdNs47 4 years ago

Iratkozz fel, és minden zöldségről frissen értesítünk!

Csatlakozz a 12 követőhöz


%d blogger ezt kedveli: