2010. szeptember havi archívum

Design+helytakarékosság: öko-temetőtorony épül Mumbaiban

Bookmark and Share

Halloween még messze van, lehet, hogy sokaknak ma egy kicsit morbidba megyek át, de nem megy ki a fejemből a következő indiai terv, ami nem is annyira “ördögtől való”, stílusosan szólva. Egy helytakarékos, felfelé terjeszkedő temető-torony ötletletéről van szó ugyanis, amit Mumbaiban (Bombay) terveznek megvalósítani.

A Moksha Torony kiötlői abból indultak ki, hogy a hagyományos temetők elég sok helyet “foglalnak”, sok-sok olyan hektárt, amelyen közösségi terek, parkok stb. alkalmatosságok létesülhetnének. Az épület felületén/oldalán ráadásul újabb zöld területeket alakítanának ki, ami a CO2 megkötésben, valamint a hő felfogásában segédkezne a városban.

A Yalin Fu & Ihsuan Lin által tervezett temető-felhőkarcoló négy vallás temetkezési igényeit látná el (hindu, muszlim, keresztény, parsi). Minden felekezet a saját igényeinek megfelelő tereket kapna, a keresztények és a muszlimok zöld kertes-részeket, a hagyományos temetéseknek, valamint hamvasztásra alkalmas krematóriumot, a parsik számára pedig egy ún. “tower of silence” lenne kialakítva az épület tetején. A toronyban még egy folyó is be van tervezeve azok számára, akik a hamvakat így kívánják utolsó útjára bocsátani.

Az épület természetesen a legmodernebb technikákkal lesz felszerelve, hogy az “ott történtek” (pl. hamvasztás stb.) ne terhelje semmilyen módon a város levegőjét.

jealousy

Kapszula-siklóval forradalmasítaná a tömegközlekedést a Google-projekt egyik győztese

Bookmark and Share

Nagyon érdekes “találmány” nyert díjat a Google által indított Project 10^100-on: a Shweeb a tömegközlekedés “forradalmasításáért” kapott 1 millió $-t. A lábbal tekerős kapszula tulajdonképpen egy bringa és egy libegő keveréke.

A föld felett függő, átlátszó szerkezet Geoff Barnett fejéből pattant ki, aki Tokyoban élt, amikor ihletett kapott a kapszula-járműhöz. Mint mondja, a zsúfoltság és a kapszulahotelek városában munkába és szabad idejében is kerékpárral közlekedett, és így jött az ötlet.  A kapszula-siklóban 45 km/h-s sebességet is elérhetünk tekerve, a baleset lehetősége is minimális, szemben a kerékpárral és társaival. Ráadásul különösen csendes.

Bár a szerkezet elsőre ránézésre (ma még) inkább illik egy vidámparkba, mint a városok fölé szabélyos közlekedésre, fantázia azért van benne. A bringával szemben nagy előnye, hogy több cuccot vihetünk magunkkal, ráadásul esőben is minden gond nélkül használható.

A minta-modell pályát egyelőre Új Zélandon, az Agrodome “kalandparkban” állították fel, ahol nem éppen tömegözlekedésre szolgál, azonban láthatóan működik (ld. a lenti videot is), szórakoztató, egészséges, na és persze környezetbarát. A Shweeb modelljeit persze már több helyszínre elképzelték, így városok fölé, vagy kényelmeseknek (=lustáknak) barlangi/erdei túrákra.

A kész minta-modellről íme a promo-video:

jealousy

Mobilunkkal mérhetjük az épp belélegzett levegő szennyezettségét

Bookmark and Share

A magam részéről iPhone-hívő vagyok, DE ez az új android zöld-alkalmazás azért elég jó, így akinek ilyen operációs rendszer fut a telefonján, annak ajánlom. A körülöttünk lévő, éppen belélegzett levegő szennyezettségét lehet az “Air Visibility Monitoringgal” mérni. A poszt alján le is tölthető az alkalmazás.

A mérő szenzorokat mobiltechnológiával összekötő alapötlet nem új, azonban ez eddig “csak” a tudósokat, meteorológusokat segítette. Mostantól azonban saját kíváncsiságunkat is kielégíthetjük, feltéve, hogy androidos telefonunk van és letöltjük ezt az alkalmazást.

A Robotic Embedded Systems Lab által a Dél-kaliforniai Egyetemen kifejlesztett ingyenes (!) alkalmazás igen egyszerűen működik: csak le kell fotóznunk az eget, és azonnal kapjuk is az üzenetet arról, hogy azon a helyen, ahol éppen tartózkodunk, milyen szintű a levegő szennyezettsége. A fejlesztők kiemelik, hogy fontos a zavartalan, tiszta égbolt. Az adatok nem csak a mobiltulajoknak hasznosak, hanem azt szintén megkapó kutatóknak is, akik így sok helyről jutnak precíz információkhoz.

A rendszer nagy előnye az olcsóság és a pontosság kombinációja. Ha csak ennyi lenne, erősen emlékeztetne a “röntgen képet” adó stb. parasztvakító kamualkalmazásokra, de persze azért ennél bonyolultabb a dolog. Nézzük, hogy is működik:

Az alkalmazás fekete-fehér file-ként küldi el a készített fotót a központi számítógépnek, s vele együtt az illető GPS-koordinátáit, valamint az időpontot és a pontos tájolást is. A számítógép a kép alapján megméri az ég fénysűrűségét és alkalmazott algoritmusok segítségével kiszámolja/összeveti azzal, amit a koordináták/egyéb paraméterek alapján lennie kellene. Ha az ég nem olyan fényes, amilyennek lennie kéne, az azt jelenti, hogy a napfény nem tudott teljesen áttörni az atmoszférán, mégpedig akadályozó szennyeződések miatt. A rendszer az adatokat további kutatásra is eltárolja, persze a beküldő saját adatait nem.

Az alkalmazás itt tölthető le. Jó méricskélést, én pedig majd megkérek valaki andoroidos ismerőst, hogy mutassa már meg nekem 🙂

jealousy


Lassan terjeszkednek a szatyor-mentes övezetek

Sokáig Kaliforniában volt várható állami szinten a zacskó-ellenes törvény bevezetése, azonban végül a “Golden State-en” még a zöld Terminátornak sem sikerült keresztülvernie azt. A szenátus szerint ugyanis “az állam túl messze ment, az embereket korlátozza a szabad döntésben”.

Ehhez egy info: csak Kaliforniában évente 19 milliárd zacskót fogyasztanak, fejenként 552 darabot átlagosan, és ezek darabja 3-400 év alatt bomlik le. Hát ehhez a “bölcs” döntéshez no comment, győzött most a műanyag-lobbi, az állam – és az ország – egyes városaiban azért életbe lépett már hasonló.

A zacskóhasználatot pénzbüntetéssel korlátozó mozgalom már korábban elindult olyan országokban, mint a Dél-afrikai Köztársaság, Írország, sőt, Kína. Utóbbi 2008-ban tiltotta meg a bevásárlóközpontok, üzletek és piacok üzemeltetői számára, hogy vevőiket ingyenesen adott műanyagszatyrokkal szolgálják ki. 40 milliárd darabbal csökkent is a szatyormennyiség.

San Francisco volt az első város az Egyesült Államokban (2007), ahol “büntetést” kell fizetni a zacskókért. Ehhez csatlakozott Malibu, Fairfax és Palo Alto, valamint az év elejtétől Washington D.C. (igaz, csak 5 centes büntetéssel) és most pár hónap múlva követi őket a texasi Brownsville is.

Jó texasiak módjára keményen indítanak: Brownsville-ben várható a legnagyobb “visszatartó büntetés”, 2011. január 5-től 1$-ral (kb. 225 F-tal) többet kell fizetni midenért, amihez szatyrot igényel valaki – felmentést csak a gyógyszertárak, vasárú kereskedések, valamint a tisztítók kapnak (hogy ez a lista hogy állt össze, azt nem tudom…). Nagyarányú csökkenés várható a zacskóhasználatban azt figyelembe véve, hogy Washigton D.C.-ben az 5 centes adó is 50%-os csökkenést idézett elő.

Európában is számos országban adóztatják meg a műanyagszatyrokat, így Olaszországban, Belgiumban, Svájcban, Németországban, Hollandiában és Spanyolországban is.

Alább egy nagyon-nagyon jó film, a “Plastic Bag”. Érdemes…

Ami Magyarországot illeti, naponta (!) 1,3 millió műanyag szatyor kerül forgalomba és 20 percig vannak használatban. A hazai 2005-ös termékdíjrendszer beveztése már egy lépés volt (2009-ben módosították), de ez nem nagyon tartja vissza a bevásárlóközpontokat az osztogatástól. A Tescoban némi eredményét személy szerint láttam, ha jól emlékszem 5 Ft-ot kérnek most már minden szatyorért, ami némi visszatartó erővel bír a korábbi határtalanul osztogatott zacskóhalmokkal szemben, de pl. a DM-ben azt kell külön jeleznem, hogy NEM, nem kérek szatyrot.

A magam részéről el tudnám fogadni a texasi 1 $-os szintű adót is, az már talán visszatartó erővel bírna.

jealousy

Épül hazánk első passzív sorháza Dunakeszin

Bookmark and Share

Ma határon belül maradunk, még pedig jó hírekkel: épül hazánk első, a darmstadti Passzívház Intézet által minősített passzív sorháza Dunakeszin. Márpedig passzív társasház még nem épült Magyarországon. A négylakásos sorházban 120 m2-es lakások kerülnek kialakításra, amelyek fűtés, hűtés, melegvíz és szellőzés ellátásának költsége 7000 Ft geotarifával számolva.

A Passzívházak Mindenkinek Kft. Dunakeszin, a Fenyves lakóparkban kezdte meg a sorház építését júniusban, novemberben tervezik átadni az első lakást. Magyarországon eddig csak minősített családi ház épült, ehhez hasonló többlakásos sorház még nem. Jelenleg az épület 65 %-os készültségi állapotban van. A projekt egyben mintaháznak is épül tervezőknek, kivitelezőknek és leendő megrendelőinknek abból a célból, hogy az építés során megszerzett tapasztalatok alapján a passzívházak egyre szélesebb körben terjedjenek el Magyarországon.

Akit a fejlesztés bővebben érdekel, a Passzívházak Mindenkinek Kft. saját standdal vesz részt 2010. szeptember 24-26. között megrendezésre kerülő 17. Lakásvásáron a SYMA csarnokban. Az érdeklődök itt bővebb tájékoztatót kapnak a passzív sorház áráról, felszereltségéről és kialakításáról.

jealousy

2-in-1: buszmegálló és kapszulahotel egyben

Bookmark and Share

Számos “érdekes” kísérelt születik mostanában itthon is, hogy kicsit otthonosabbá tegyük a BKV-megállókat, hát ezekhez annyit, hogy “hozott anyagból dolgozunk”. A következő brazil design buszmegálló azonban már egész más kategória: mellékesen bringaparkolóként és napelemes kapszulahotelként is szolgál.

A brazil Baíta Design munkája azoknak szól, akiknek sok órát kell várakozniuk távolsági buszra várva. A “Hostation” elnevezésű kreálmány ugyanis egy kapszulahotelt is magába foglal, ahol – bár meglehetősen szűkös keretek között – de aludni is lehet egyet, aki nem akar a kényelmetlen megállóban üldögélni órákig. A “kapszulák” 1.3 méter szélesek és 2 m hosszúak, így 190 cm alattiak előnyben.

A szerkezet 4 “szobát” kínál, mágneskártyával lehet használni, ami pedig a reptereken, turista info központokban, vonatállomásokon igényelhető. Van benne ám fürdőszoba is, igaz, csak egy, valamint komplett fűtő- és szellőztetőrendszer. Mindemellett van kis raktárrész a cuccoknak, a kapszulákon belül, és persze a legfontosabb: a tetején napelemek gyűjtik és szolgáltatják az energiát.

Igaz, ez távolsági buszokhoz készült, azonban néhány budapesti vonalon lassan elkélne egy-egy hasonló, pár járatritkítás még, és gyorsan nyereséges is lenne a biznisz. De addig is marad nekünk a jó hazai 🙂

Fotók: Homár

jealousy

Álomfalu 660 hajléktalan macskának

Bookmark and Share

Hogy miért épít egy macska-ellenes 660 macskának álomfalut? Alább kiderül. Sietek leszögezni, szeretem a macskákat, sőt, van is két elkényeztetett példány belőle, de azért ez az amerikai álomfalu elsőre nekem is kicsit “sok” volt. Második nekifutásra viszont megtetszett, és végülis mindenki arra költi a pénzét, amire akarja. Nem menhelyről van szó, a Caboodle Ranchről ugyanis nem lehet örökbefogadni a lakókat. Nekik ez az otthonuk.

Jacksonville-ben a végeredmény ráadásul szó szerint cuki lett, a Caboodle Ranch (Facebook oldaluk itt) sok száz kóbormacska – és a kóbormacskáktól írtózó lakos – életét teszi szebbé. Az már csak hab a tortán, hogy az építő korábban kifejezetten nem bírta a macskákat.

Annak hosszú története van, hogy az alapító, Craig Grant macska-ellenesként mégis álomfalut készített később hajléktalan macskáknak. A lényeg: az otthonról elköltöző fia ráhagyta cicáját, Peppert, akinek nem sokkal később kölykei születtek.

Lassan 11 fősre bővült a macskakolónia, és a szomszédokat elkezdte zavarni. A helyzet oda fajult, hogy az idegesebb lakosok rá is lőttek a macskákra. Ekkor akadt meg Craig szeme egy hatalmas erdei farmot bemutató hirdetésen, 100 mérföldre Jacksonville-től, ahova később el is költözött. És ahol nemsokára egy macskafalu nőtt ki a földből.

Craig 2003-ban 11 macskával költözött a farmra, 2004-re már 22 lakó lett. Mára a falu 660 macskának ad otthont, és nem is akármilyen körülmények között. Van itt minden, kis közért (Wal*Mart), mini-templom (na hogy milyen vallást gyakorolnak benne a cicák, az még érdekes lehet…), minivárosháza stb.

Craignek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hiszen évente 550 $-ba kerül egy macska eltartása, raádásul naponta 250 mérföldet tesz meg, amíg bejárja a területet, hogy minden rendben megy-e. Minden macska ivartalanított, és az oltási könyvük is naprakész. Nyugodtan nevezhetjük Craiget megszállottnak, hiszen napi 14 órás munkát igényel ez a kis farm.

Az önkéntesek bevonása a legnagyobb kihívás, hiszen sokan látogatnak oda, de kevesen maradnak. Hát hajrá, aki arra jár, nézzen be hozzájuk, és ha teheti, maradjon is pár napot 🙂 .

Ja, és mégegyszer ajánlom a Facebook oldalukat, aki egy kis cukiságra vágyik… pár ilyen kis falu itthon is jó lenne.

jealousy


Kövess minket!


Facebook

Twitter

Ide írj nekünk!

greenpolis@gmail.com

HVG Goldenblog 2010 – 4. helyezés

Twitter

  • Egy hatalmas példa a 2016-os olimpia zöld megoldásaira: 105 méteres energiatermelő vízeséstorony is Rio partjainál bit.ly/NlwzBn 4 years ago
  • Las Vegasban 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete bit.ly/LRfCxq 4 years ago
  • A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított 2009 óta CO2 csökkentésre, és 8000 tonnával mérsékelte is a kibocsátást ishttp://bit.ly/LeuqJx 4 years ago
  • A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből díjnyertes közkönyvtár Texasban bit.ly/N8B9Aa 4 years ago
  • Betört a zöld a luxusparadicsomokba is, 1.4 millió $-os tengerparti villa, kizárólag újrafelhasznált konténerekből bit.ly/PdNs47 4 years ago

Iratkozz fel, és minden zöldségről frissen értesítünk!

Csatlakozz a 12 követőhöz


%d blogger ezt kedveli: