A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből menő közkönyvtár Texasban

A gazdasági válságnak (néha-néha) megmutatkoznak a jó oldalai is. Ilyen az alábbi sztori is Texasból, a határ menti déli városkából, McAllen-ből, ahol az USA legnagyobb egyszintes könyvtára alakult meg. A 150.000 fős településen mindehhez egy kiszuperált Wal-Mart (kb. helyi Tesco) szupermarket épületét hasznosítottak újra, nem is akármilyen minőségben. A korábban raktárszerű épület funkciója már eleve pozitív – különösen, hogy Texasban vagyunk, ahol nem az olvasás a legfőbb hobbi 😉 -, másrészt a kialakítása is nagyon igényes. A 2012-es Library Interior Design Awards nyertese is ez az újrahasznosított épület lett.

Ilyen lett:

És ilyen volt:

A helyi lapok szerint a város 5 millió $-ért vásárolta meg a Wal-Mart-tól az épületet, és további 26 millió $-t költött rá, hogy a most látható formáját elnyerje. A 2 és fél focipálya nagyságú könyvtárban a szokásos szolgáltatásokon túl – mint a könyvek, net-elérést biztosító 64 fős labor, stb. – van konferenciaterem, kávézó. 23%-al nőtt a beiratkozók száma a korábbi könyvtárhoz képest.

Fotók: Lara Swimmer

Egyetemi épület lett Dánia első LEED Gold minősítésű széndioxid semleges középülete

Kíváncsi vagyok, itthon mikor avathatjuk az első LEED minősítést elnyert középületet, persze elnézve az egyetemek, kórházak állapotát a széndioxid semleges, zöld építkezéstől még messze vagyunk. Dániában viszont már nem, a zöld ipar fejlesztését zászlajára tűző országban egy egyetemi kampusz lett az első LEED Gold minősítést elnyert középület.

Dánia első minősített fenntartható középületévé vált két évvel a megnyitása után a magán- és közszféra sikeres együttműködésének példájául szolgáló Koppenhágai Egyetem hallgatói központja, a Zöld Világítótorony. A 950 m² alapterületű, széndioxid-semleges épület elnyerte a LEED Arany minősítését. A minősítési rendszert 1998-ban dolgozta ki a fenntartható építésért tevékenykedő Egyesült Államokbeli szervezet, a U.S. Green Building Council. A szervezet négy kategóriában ad értékelést: minősített, ezüst, arany és platina. A minősítés során öt szempontot vesznek figyelembe: elhelyezkedés és helyszínválasztás, vízhasználat, energiafelhasználás és atmoszféra, anyaghasználat és erőforrás, valamint a belső környezet minősége. A Zöld Világítótorony energiaellátását több forrásból fedezi, az intézményben nagy szerepet kap a természetes szellőzés és a fény, ezzel elősegítve a belső klíma optimális szinten tartását. A megfelelő mennyiségű természetes fény és friss levegő elengedhetetlen a jó fizikai és lelki közérzetünk biztosításához, legyen szó akár oktatási intézményről, irodáról, vagy lakótérről, hiszen életünk 90%-át a négy fal között töltjük.

 

„Azáltal, hogy a Zöld Világítótorony Dánia első minősített fenntartható középülete lett, a kétéves projekt fontos üzenete kapott ismét nagy hangsúlyt: az állami intézmények és a magánszektor innovatív együttműködése egészen egyedi és újszerű eredményekre képes a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés területén. A LEED minősítés továbbá fontos jelzés az építőiparnak is, hiszen növeli a fenntartható megoldásokkal kapcsolatos érdeklődést. Tekintettel arra, hogy az épületek felelősek Európa széndioxid kibocsátásának 40%-áért, óriási fejlődési lehetőségek állnak még előttünk.” – nyilatkozta Martin Lidegaard, dán klíma- és energiaügyi miniszter.

Mint azt a miniszter hangsúlyozta: a dán kormány egyik elsődleges célkitűzései közé tartozik, hogy Dánia legyen a fenntartható fejlődés egyik gazdasági motorja, és iránymutató szerepet töltsön be a zöld technológiák terén, ehhez azonban szükséges a társadalom gondolkodásmódjának megváltoztatása.

Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze kihangsúlyozta: „Az ehhez hasonló innovatív gondolkodásnak és együttműködéseknek egyre fontosabb szerepe van az építészetben, mert a fenntartható szemlélet kialakítása során több aspektust is figyelembe kell venni. Nem elég az építészek és a kivitelezők elhivatottsága, hatalmas szükség van a társadalom gondolkodásmódjának alakítására. Ez pedig éppen olyan egyedi és látványos, közfunkciót betöltő kezdeményezésekkel tud átütő sikereket elérni, mint az aktívház koncepció szerint működő Zöld Világítótorony, ahol nap mint nap egyszerre tanulnak és dolgoznak az emberek, ráadásul az épület folyamatosan fogad látogatókat a világ minden tájáról.”

A következő lépés: a szigorúbb, új minősítési rendszer, a DGNB Dánia elnyerése

A Zöld Világítótorony, eredményének köszönhetően Európa egyik legzöldebb felsőoktatásai épületévé vált. Mindezen túl a saját dán minősítési rendszer kifejlesztésében is szerepet játszott, hiszen a LEED minősítés elnyerésekor ilyen még nem létezett. Azonban a LEED minősítési rendszer globális elismerésének köszönhetően a projekt sikere elősegítette a szélesebb és átfogóbb dán fenntarthatósági minősítési rendszer kialakulását. A Zöld Világítótorony ugyanis részt vesz a kidolgozás alatt álló, új „DGNB Dánia” minősítési rendszer kísérleti projektjében, amely várhatóan 2012 közepétől működik majd. A saját dán rendszer a fenntarthatóság több szempontját is figyelembe veszi, így többek között a gazdasági, szociális és éghajlati aspektusokat, ráadásul a tervek szerint a LEED rendszernél magasabb szintű elvárásokat fogalmaz meg. Az új minősítési rendszer három dimenzióban elemzi az épületet, hogy átfogó képet adjon annak fenntarthatósági, társadalmi és pénzügyi helyzetéről. Nem csupán az energiafogyasztást vizsgálja, hanem a beltéri klímát, a művészeti szempontokat, valamint a térbeli rugalmasságot is.

Az épület megvalósításában a VELUX Cégcsoporton túl a VELFAC, a Dán Egyetemi Ingatlankezelő, a Koppenhágai Önkormányzat, valamint a Koppenhágai Egyetem vett részt.

A környezettudatos nevelés Dániában az óvodai épülettel kezdődik

Amíg itthon egyelőre sajnos az óvodai férőhelyek bővítése a megoldandó kérdés, addig tőlünk északra egészen más áll már a fókuszban. Egy éve készült el az a projekt Koppenhágától 30 km-re, amely a tervek szerint a jövő óvodáinak mintája lesz Dániában és Európában is. A 100 gyermek és 30 felnőtt számára kialakított épületkomplexum az aktívház koncepció jegyében épült: energiamérlege pozitív, szén-dioxid semleges, és a friss levegőnek és a természetes fénynek köszönhetően ideális tér a közösségi élethez, a játékhoz és a neveléshez gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

A VELUX Cégcsoport székhelyén, Hørsholmban található a Napház (Solhuset) névre keresztelt integrált bölcsőde-óvoda. Az épület azzal a céllal készült, hogy a hasonló funkciójú közösségi épületek és közintézmények felelős és környezettudatos építészeti alapját határozza meg. Emellett bemutatja és megtanítja a gyermekeknek, hogyan élhetnek harmóniában környezetünkkel. Az aktívház koncepciónak megfelelően az épület rendkívül energiahatékony, a működéséhez szükséges energiát saját maga állítja elő, sőt, még többletet is termel. Az épület nincs káros hatással a környezetére, valamint a friss levegő és a tereket betöltő természetes fény pozitív hatást gyakorol minden ott tartózkodóra.

Gunther Zsolt építész, a Nemzetközi Aktívház Szövetség alelnöke a projekt kapcsán elmondta: „Az energianyereség optimalizálása, a természetes fény ideális mennyisége és a beltéri környezet emberközeli kialakítása újabb és újabb kihívások elé állítja az építészeket. Sajnos nagyrészt olyan megoldások születnek, melyek építészeti minőségüket tekintve középszerűek. Csupán ritkán készülnek olyan épületek, melyek a szükségből erényt kovácsolnak, és a formai kötöttségeket innovatívan értelmezik. A Solhuset ezek közé tartozik: az óvodára boruló hullámzó tető hol energianyerő felületként, hol tetőablakként működik. A belső terek feszültséggel telítettek, hiszen az átlátások, a szomszédos helyiségeken keresztül feltáruló külső, a tetőn közvetlenül besütő nap a nagyobb építészeti egység és a természet állandó jelenlétét sugallja. Az épület a belső és a külső viszonyát tematizálja szakadatlanul, ezáltal a legelementárisabb építészeti élményt, a tériséget hozza elérhető közelségbe. Ennél többet pedig egyetlen építész sem kívánhat magának.”

Energiahatékonyság és szén-dioxid semlegesség

Az 1300 négyzetméter alapterületű intézmény energiaszükségletét több forrásból fedezi: a szükséges hőmennyiség előállításában a nagy hatásfokú hőszivattyú és a napkollektorok játszanak szerepet, míg a napelemek éves szinten 9 kWh/m² többletenergiát termelnek elektromos áram formájában. A Napház csekély energiafogyasztását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy elhelyezkedése, szerkezete, a felhasznált anyagok, a napkollektorok és a beltéri légállapotok intelligens szabályozása révén energiafogyasztása megfelel a Dán Építési Szabályzat szigorú 2015-ös (51 kWh/m²/év) energetikai elvárásainak. Az épület ezt az értéket megújuló energiaforrások használata nélkül is képes biztosítani.

Friss levegő és „fényben fürdő” belső terek, intelligens vezérlésű rendszer

Az aktív Napház a sok napfénynek és a friss levegőnek köszönhetően egész évben kellemes és egészséges belső komfortot biztosít a gyerekeknek. A tetőn időjárásjelző állomás kapott helyet, mely szenzorok révén érzékeli a belső tér széndioxid-szintjét is. A vezérlés szükség szerint nyitja-zárja az ablakokat, valamint az időjárási feltételek szerint kapcsolja fel vagy le a világítást. Nyáron a túlzott napsugárzás és meleg ellen a nyílászárók külső árnyékolói nyújtanak védelmet. A belső terek kialakításánál olyan természetes anyagokat használtak, melyek minimális hatással vannak a beltéri levegő összetételére.

„A felnőttek és a gyermekek egészségére, közérzetére és koncentrációs képességére a friss levegőn túl a természetes fény is jótékony hatással bír: az összes ablak bevilágító felülete az épület alapterületének csupán 28%-a, a közösségi szobákban a világítási tényező* eléri a 7%-ot, a legbelsőbb helyiségekben pedig a 4%-ot is. Ugyancsak a napfény lehető leghatékonyabb felhasználásához járulnak hozzá a dél-keleti és dél-nyugati tájolású, homlokzati nyílászárók, valamint a zöldtetőkbe épített tetősíkablakok. Az egészséges beltéri környezet kialakításának ezen eszközeit és az aktívház koncepció alapelveit érdemesnek tartom alkalmazni a hazánkban megvalósuló iskola-felújítások során is” – tette hozzá Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze.

Egyensúlyban a környezettel

Az épület jellegzetessége, hogy a tervezők a kialakítás során nagy figyelmet szenteltek annak, hogy megjelenésében, elhelyezkedésében és szerkezetében is a lehető legnagyobb mértékben harmonizáljon a környezetével. A Napház alakjának meghatározásában, tájolásában valamint az ablakok elhelyezésében fő szempont volt, hogy a hőnyereség és a „fénynyereség” maximális legyen a háromszögletű telken.

A kivitelezés során olyan természetes anyagokat használtak, melyek teljes életciklusuk során környezet-semlegesek; az épület homlokzata fa burkolatot kapott, nehézfémek és oldószer használata nélkül. A háromszög alakú épület tetején északi és déli tetősíkok váltakoznak. A déli síkokon 50 m² napkollektor és 25 m² napelem sorakozik. Az extenzív zöldtetőre telepített pozsgás növények pedig jól gazdálkodnak a csapadékkal.

Arányait, felépítését és térelrendezését tekintve az épület leginkább egy kis falura hasonlít: a három részre osztott belső teret utcák, átjárók és fülkék tagolják.

Forradalmi megoldás árvízveszélyes területekre: kétéltű tesztlakóház épül Angliában

Klímakutatók – és persze a hollywoodi katasztrófafilmek – régóta figyelmeztetnek az éghajlatváltozás egyik fontos, főleg a part menti városokban élőket veszélyeztető hatására, a vízszintemelkedésre. Az egyre szélsőségesebb időjárással pedig a gyakori árvizek is együtt járnak. Erre kínál igen mutatós megoldást Anglia első kétéltű lakóháza, amelynek építésére nemrég kapta meg az engedélyt a Baca Architects. A vízszint változásaira folyamatosan reagáló, 70 nm-es tesztház a Temze partján, Buckinghamshire-ben épül majd fel.

Száraz időszakban a ház szilárdan áll majd az alapzatán, azonban amint emelkedik a vízszint, az épület felemelkedik azzal együtt, és egyfajta “bójaként” lebeg majd a helyén, megfelelően rögzítve. A hírek szerint a nagy mennyiségben leesett hó nemsokára itthon is újabb áradásokhoz vezet sajnos. Ártani biztos nem ártana figyelemmel kísérni a brit tesztház sorsát és itthon is meggondolni alkalmazását. Az árát gondolom megkérik persze, de ismerve az áradások okozta károkat, pár év alatt megtérülhetne.

Két hét alatt felépült Európa első használt palackokból álló gyaloghídja

Úgy tűnik, vége lehet lassan az éveken át, embertelen pénzből épülő hidak korának, skót fejlesztők bebizonyították, hogy lehet sokkal gyorsabban, sokkal olcsóbban, és sokkal zöldebben. Naponta mutatnak be újabb és újabb tárgyakat, amelyek újrafelhasznált anyagokból készültek, és egyre kevésbé meglepő már, ha egy táska használt kerékbelsőből gyártódott. Most viszont szerintem egy nagyon egyedi megoldással épült gyalogoshidat adták át Skóciában: a Tweed River fölött átnyúló strapabíró híd ugyanis teljes egészében használt PET-palackokból épült, mindössze két hét alatt.

Az ötletgazdákra persze eleinte furán néztek, de mivel extra gyorsan elkészült, áll és virul, most már mindenki örül a csak minimális gondoskodásra igényt tartó hídnak, ami se nem rozsdásodik, és egy csepp festéket sem igényel. Milyen szuper megoldás lenne egy ilyen a Dunára, hm?

Az Európában egyedülálló létesítményhez 50 tonna palackot használtak fel, és mint azt a lenti képek is mutatják, komoly súlyú járműveket is elbír a gyalogosoknak szánt híd.

A párizsi BKV őrült/zöld szervízközpontja

Egy nagyváros tömegközlekedési vállalatának szervízközpontjáról nem feltétlenül az a kép jut eszünkbe, ami Párizsban kinőtt a földből tavaly ősszel (ld. BKV járműjavító telepek 🙂 ). A francia főváros metró és buszhálózatát üzemeltető RATP új központja mégis inkább hasonlít az UP! című (általam nagyon kedvelt) rajzfilm lufin elszálló házához, semmint egy unalmas nagyvállalat műszaki épületéhez. Ez is azt bizonyítja, igenis lehet egy szervízépület zöld és egyben izgalmas is.

Külön kedvencem a szerelők vicces öltöző-mosdója (ld. alább), ami szerintem nagyon kreatív módon lett kialakítva. És ez nem jelent egyet a magas költségekkel, egyszerűen kedves arcát mutatja a francia BKV. Az eredmény egyébként Stephane Maupin tervező munkáját dicséri.

A 3400 nm-es, ötemeletes blokk olyan, mintha bármelyik pillanatban elrepülne, azonban a helikopterre emlékeztető lapátok valójában napelemekkel borított energiatermelők, s nem utolsósorban az épület szellőztetőrendszerének is aktív részesei. A központ a nem mindennapi fejlesztésekkel kiérdemelte a HQE (Haute Qualité Environnementale) címet, amivel a zöld-épületeket ismerik el Franciaországban.

jealousy

Zöldhatár helyett zöld határátkelő

…természetesen (egyelőre) nem itthon, nekünk marad a több órás várakozás Záhonynál. 2010 februárja óta az Egyesült Államok és Kanada között léphetjük át a határt fenntartható körülmények között. Amíg tehát az USA nagy részén (is) a zöldhatáron átszökdösőkkel “harcolnak” a határ kitartó őrei, addig az északi területeken már arra is van energia, hogy szó szerint zöld határátkelőn léphessünk át Kanadából az Államokba és vissza. A díjjal is kitüntetett épület a Julie Snow Architects munkáját dicséri.

A Warroad-i határátkelő (Minnesota) egy nagy kiterjedésű, lápos, mocsaras területen található. Az új zöld határátkelő minden elemében környezetbarát: újrahasznosított cédrusfával borították, amitől – a megszokott határátkelőkkel ellentétben – nagyon otthonos, barátságos hatást kelt.

Az épület lényege energiahatékonyságában rejlik: a lehető legminimálisabb energiaigénnyel működik, a legmodernebb technikáknak köszönhetően mégis minden szükséges biztonsági előírást betartva. Geotermikus fűtő- és hűtőrendszer, valamint esővíz-gyűjtő berendezés csökkenti az épület ökolábnyomát. Az éppen egy éve elkészült épület most már csak a LEED Silver igazolás elnyerésére vár.

jealousy

Zöld luxus Szingapúrból

Így péntekre egy kis zöld luxus: ez a szingapúri villa kiváló példa arra, hogy lehet egyesíteni a fenntartható működést és a kényelmes, funkcionális családi otthont. Bár az épület minden elképzelhető high-tech kütyüvel felszerelt, ez mégis maximális összhangban van a tervezők (Guz Architects) környezettudatos elképzeléseivel.

A ház minimális energiát használ fel, a kerti tó, a tetőn elhelyezett gyűjtőrendszer, valamint az öntözőrendszer az esővíz összegyűjtésére is szolgál egyszerre. Az építkezés során olyan környezetbarát és egyben gyönyörű, otthonos érzést nyújtó anyagokat használtak, mint például újrahasznosított teakfa, nem agyonmunkált fagerendázat.

 

jealousy

Menő mobil-turistaház a svájci Alpokban – minimális ökolábnyommal

Környezetbarát turistaház a svájci Alpok közepén, súlyosabb ökolábnyom nélkül? Az alábbi tervek szerint nemsokára igen. Bár itthon az illetékes hivatalnokoknak nem szokott komoly és hosszan tartó lelkiismeret furdalást okozni, ha természetvédelmi területre adnak ki építési engedélyt, azért jobb helyeken ez nem szokás. Azonban az alábbi  mobil-turistaház (vagy hétvégi ház) terv nem csak hogy nagyon tetszetős, de szállítása, felépítése is egyszerű, környezetbarát.

A Cimini Architettura által tervezett hegyi házikó teljesen önfenntartó, például az épületre eső hótakarót megolvasztja és elvezeti belső felhasználásra. Ráadásul elképesztő kilátást biztosít a svájci Alpok csúcsai felett az arra járó megfáradt hegymászóknak, turistáknak. Ezt a kilátást pedig az teszi lehetővé, hogy helikopterrel szállítják a legmagasabb, eddig ilyen szempontból elérhetetlennek hitt hegytetőre, és minimális munkával el is távolítható a helyszínről.

Az épületben hat ember tud kényelmesen aludni, ezen túl található még benne fürdőszoba, hall és egy nappali. A ház napkollektorral rendelkezik, a döbbenetes kilátást biztosító üvegfelület nappal fűtésnek sem utolsó, ha pedig lemegy a nap, thermo-függönyök is segítenek a meleg benntartásában. Vészhelyzet esetén bioetanol-üzemelésű rendszer adja a fűtéshez és főzéshez szükséges energiát.

Kíváncsi leszek, mennyibe kerül majd egy éjszaka…

jealousy

 

Kompakt szélerőmű otthonra – vége a kifogásoknak

Egy szuper házi áramtermelő készülékre akadtunk a minap, amivel a szélenergia segítségével spórolhatunk áramszámlánkon, hogy több maradjon karácsonyi ajándékra.

Aki eddig idegenkedett a megújuló energiák ház körüli felhasználásától, mert nem akart diófája helyett egy nagy szélkerék árnyékában hűsölni, netán úgy érezte, hogy az élet kevésbé napos oldalára vetette a sors, vagy csak drágának találta a napelemet, az most már tényleg elgondolkodhat, milyen új ellenérvet talál ki. Az új eszköz ugyanis praktikus, kis helyigényű, egyszerűen kezelhető, és még jól is mutat. A tervezők: Liao-Hsun Chen és Wen-Chih Chang.

A Wind Cube-nak keresztelt eszköz végtelenül egyszerű: az ember megveszi, hazaviszi, saját maga felszereli, ráköti egy akkumulátorra, bekapcsolja, és már termeli is az elektromos áramot a háztartás számára. Hogy mennyit? Egy elem havonta 21,6 KWh-t. De az elemek összekapcsolhatók, így a tervezők szerint egy 15 elemből álló kis „farm” már képes fedezni egy család egész havi áramigényét (324 KW).

És hogy is működik? Tényleg végtelenül egyszerűen: a megvett elemet a boldog ház és Wind Cube tulajdonos és áram-termelő kolléga 3 csavar segítségével a ház falára rögzíti, hozzáköti egy akkumulátorhoz vagy újabb Wind Cube elemekhez, bekapcsolja, és már kész is van.

A szerkezet egy teleszkópos nyélre szerelt 3 lapáttal bíró szélkerékből, egy generátorból, egy elektromos csatlakozóból/dugóból és a kapcsolóból áll. A teleszkópos fejnek köszönhetően a ventilátor az időjárástól (szélerősségtől) függően aktiválható vagy deaktiválható. Vihar vagy túl nagy szél esetén kikapcsolhatjuk a készüléket, ekkor a ventilátor visszasüllyed az aljzatába, normál szélben vagy szellőben pedig ismét előcsalogatható és bekapcsolható.

Ez talán az eddigi legegyszerűbb szerkezet, amivel odahaza áramot termelhetünk magunknak.

Már ha valahol meg tudjuk venni a szerkentyűt. Már csak pár dolog érdekelne minket a Wind Cube-bal kapcsolatban: mennyibe kerül, hol kapható, nem zavaró-e egy idő után az állandó propellerzúgás, és nem repül-e el a házunk, ha véletlenül túl sok elemet teszünk fel rá. Mint ahogyan az az UP című rajzfilm hősével megesett, igaz, őt lufik segítették.

Kacsa