Posts Tagged 'megtakarítás'

2010-hez képest 8000 tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki tavaly a VELUX Cégcsoport

11 millió eurót fordított a VELUX Cégcsoport a 2009-es klímastratégiája bejelentése óta arra, hogy redukálja a termelőegységei által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. A fosszilis fűtőanyagokról bio fűtőanyagok használatára való átállás hosszú és költséges folyamat – rendkívüli erőfeszítések eredményeképpen azonban elérhetők a környezet védelme érdekében kitűzött szén-dioxid-csökkentési célok.

A VELUX Cégcsoport 2009-ben hozta nyilvánosságra klímastratégiáját. A Cégcsoport célkitűzése, hogy 20 százalékkal csökkentse szén-dioxid-kibocsátását a 2012-es év végére – e cél meghatározásának alapjául a 2007. évi kibocsátást vették, amely akkor 100 000 tonna volt. A VELUX Cégcsoport nemrégiben publikált Vállalati Felelősségvállalás jelentésének adatai azt mutatják, hogy a CO2-kibocsátás egyelőre 10 százalékkal csökkent a 2007-es évhez viszonyítva. További 10 százalékos redukálást kell teljesítenie 2012 végéig, ha el akarja érni vállalását, mely korántsem könnyű.

A beruházások legnagyobb része arra irányult, hogy a VELUX Cégcsoport növelni tudja energiahatékonyságát és kevesebb üvegházhatású gázt engedjen a szabadba 22 gyárából, amelyek a Cégcsoport kibocsátásainak 90 százalékáért felelnek. Részben azért sikerült redukálni a szén-dioxid-kibocsátást, mert az olaj- és gáztüzelésű bojlereket lecserélték forgács- és pellettüzelésűekre.

A Cégcsoport további 43 millió eurót szán arra, hogy minél környezetkímélőbb termelést, fenntartható működést folytathasson. Tapasztalatuk szerint csak hosszan tartó, nagy erőfeszítések eredményeképpen érhetők el a környezet védelme érdekében kitűzött célok – így sikerült 2011-ben 8000 tonnányival csökkenteniük szén-dioxid-kibocsátásukat. Az ökológiai lábnyom minimalizálása érdekében fontos, hogy nem csak a VELUX Cégcsoport termelőegységei, de minden vállalat tartsa magát lehetőségeihez mérten a célkitűzéseihez. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy akár megnövekedett CO2-kibocsátással is szembesülhetnek a vállalatok abban az időszakban, amíg klímastratégiájukat átültetik a gyakorlatba.

 „Két ok ad magyarázatot a jelenleg elért eredményekre; egyrészt a 2010-es szélsőségesen hideg tél, másrészt annak ténye, hogy számos befektetésünknek még nem érzékelhető a hatása. Nagy hidegben több energiát kell használnunk gyáraink és raktárhelyiségeink fűtéséhez. Amennyiben ez hagyományos fűtőanyaggal, vagyis olajjal és gázzal történik, a szén-dioxid-kibocsátás értelemszerűen megnő. Klímastratégiánk egyik sarokköve éppen az, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról átálljunk a bio fűtőanyagok használatára, így még egy kemény télnek nem lesz hasonló hatása a jövőben. Ez képessé tesz majd minket arra, hogy elérjük célkitűzéseinket.”mondta David P. Meyer, a VELUX Cégcsoport üzemeltetési vezérigazgató-helyettese.

 „Új technológiákba való beruházásokkor számítani kell kezdeti problémákra, mielőtt érzékelhetők lesznek a fejlesztések pozitív hatásai. Nem szabad ilyenkor meginogni, ki kell tartani a kiválasztott stratégia mellett és véghez kell azt vinni. 2010-es beruházásaink teljes hatása 2011-ben vált érezhetővé, amikor több, mint 8000 tonna CO2-t spóroltunk meg.” – tette hozzá David P. Meyer.

A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított arra, hogy 2012-re sikerüljön 20 százalékkal lejjebb vinnie CO2-kibocsátását. További 43 millió eurót abba fektetnek majd, hogy elérjék céljukat 2020-ra: addigra a Cégcsoport szén-dioxid-kibocsátását a felére szeretnék csökkenteni.

A vállalati felelősségvállalás a VELUX Cégcsoport üzletmenetének alapvető részét képezi. Ennek jegyében Cégcsoport-szerte a vezetők feladata gondoskodni arról, hogy működésük során társadalmi és környezetvédelmi ügyekkel is aktívan foglalkozzanak.

A VELUX Magyarország Kft. hosszú távú célokat tűzött ki maga elé, ami a fenntartható fejlődést és fejlesztést illeti. Annak érdekében, hogy a Cégcsoport a klímastratégiai célkitűzéseit meg tudja valósítani, két fő területet erősít globális szinten: az energiafelhasználás és az előállítási költségek csökkentését. A VELUX Magyarország Kft. a nemzetközi lépések fontos elemeként 2011-ben a tetőtériablak-gyártás során használt faforgács-elszívó rendszerét telepítette újra kb. 400 millió forint beruházással. A 490 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátás mellett jelentős, 40%-os energia-megtakarítást realizált a gyár.”– nyilatkozta Vincze Zoltán, a VELUX Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

További információt a VELUX Cégcsoport vállalati felelősségvállalásáról a honlapjukon találhattok.

Szenzációs: vezető nélküli Google-taxikra vált New York

2014-től 5000 db sofőr nélküli, ATM-mel és ételautomatával felszerelt elektromos Google-taxi veszi át az uralmat New Yorkban. Bár a taxizás 20%-al drágább lesz, no de a borravalóval már nem kell többé számolni. A városnak sem kerül többe a csere, hiszen a szerződés szerint bérlik a flottát a Google-tól. A taxisok viszont kezdhetnek munka után nézni…

Ha valaki utazott már New York-ban taxival, akkor tudja, hogy az itthon sem mindig legkedvesebb arcukat mutató taxisok hozzájuk képest valódi úriemberek. Nos, ennek nemsokára vége, miután Bloomberg polgármester szerződést írt alá a Google-lal vezető nélküli taxiflotta üzembe helyezésére. Ezek után elég lesz az okos telefonunkra telepített “Zippie” alkalmazással, vagy a Zippie névre hallgató kocsikban található “G-phone”-nal kommunikálnunk.

A Google vezető nélküli autója először Nevada államban kapott engedélyt utcai közlekedésre, és már kiválóan vizsgázott, amikor a teljesen vak Steve Mahan vette kezelésbe, és “vezette” minden gond nélkül. Erről a Googel videóját lásd alább.

A jelenleg 13.000 kocsiból álló NY-i taxiflottánál jóval kevesebb kocsira lesz szükség a változások után, mivel a vezető nélküli autók 50%-al hatékonyabban szolgálják ki az utasokat a mérések szerint. A 100%-ban számítógép által, radarral és alapos útinformációs adatbázissal vezérelt autók a tesztek szerint sokkal biztonságosabban közlekednek, mint az emberi vezetők.

És hogyan intjük le a taxit majd, merül fel a kérdés? Nem kell mást tenni, mint megnyomni majd a városszerte kitelepített 50.000 db hatalmas piros “+1” gomb egyikét és jön értünk a kocsi. És persze az okos telefonunkon keresztül is megtehetjük mindezt.

Az első kocsik Brookylban és Queensben cirkálnak majd tesztüzemben. A zsúfolt városnak és a környezetnek mindenképpen pozitív előrelépés ez, viszont több ezer taxis minden bizonnyal kevésbé díjazza ezt.

2011-től új lendületet kap a napkollektor-gyártás Magyarországon

Van új a nap alatt :), mondhatnánk. Ma láttam a hírt, miszerint új, 1 millió euró értékű beruházást valósított meg itthon a VELUX, továbbfejlesztette a napkollektor-gyártást.  Ennek köszönhetően a gyártáshoz szükséges napfényelnyelő elemet, az abszorbert is a fertőszentmiklósi egységben állítják elő. A bővítés gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést, az előállítási költségek csökkentését teszi lehetővé.

A Napi Gazdaság infói szerint korábban az abszorber-elemeket az ausztriai GREENoneTEC vállalat gyártotta, ez kerül most hazánkba. Az új technológia emberi erőforrás igénye alacsony, így az új feladatok ellátását a munkaerő átszervezésével oldották meg a fertőszentmiklósi üzemben.

 

A napkollektorok gyártását a fenntarthatóság jegyében kezdte meg a VELUX Cégcsoport, hiszen ez egy olyan építészeti elem, mely hatékonyan járul hozzá a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez – ez pedig központi jelentőségű számunkra. Kialakításuk miatt ráadásul tökéletesen illeszkednek a tetőfelületbe, mert az ablakok burkolókeretével építhetők be, és ebből adódóan egységes összképet nyújtanak. Ez a termékünk tehát a fenntartható életmódba való illeszkedésének és a formai megoldásának köszönhetően harmonikusan egészíti ki alaptevékenységünket.” – emelte ki Vincze Zoltán, a VELUX Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

 

A vállalatcsoport profiljához már több mint 13 éve hozzátartozik a napkollektorok gyártása, a magyar gyártóbázis 2008 óta vesz részt az előállításukban. Azóta folyamatosan bővült az itt előállított alkatrészek száma – ennek a folyamatnak volt az utolsó része az abszorbergyártás megvalósítása. Vincze Zoltán elmondása szerint ez és a napkollektor gyártás kibővítése egy hosszú távú terv része, melyben a folyamatos fejlesztések és az új technológiák bevezetése a fő célkitűzések között szerepelnek.

„Ezek a projektek nem csak azért fontosak számunkra, mert általuk tovább erősödünk és még szilárdabbá válik piaci pozíciónk, hanem azért is, mert a számunkra kulcsfontosságú fenntarthatóság elvének érvényesítéséhez járulnak hozzá. Általuk hatékonyabban és gazdaságosabban állíthatjuk elő termékeinket, ugyanakkor folyamatosan csökkentjük a környezetre rótt terheket is” – hangsúlyozta.

A VELUX Cégcsoport egyébként valóban ambiciózus klímastratégiát alakított ki, melynek értelmében a 2007-ben mért széndioxid-kibocsátási értékeket 2012-ig 20%-kal, 2020-ig pedig 50%-kal csökkenti. Az elkövetkező években 52 millió euró ráfordításával teszi fenntarthatóbbá működését és termékeit.

Egy viadukt, ami pénznyelés helyett energiát termel

Amíg nálunk a milliárdokból épülő/megújuló hidak, alagutak és völgyhidak csak nyomtalanul és következmények nélkül nyelik el az adóforintokat, egy olasz tervezőbrigád energiát (azaz pénzt) termelő viaduktot álmodott meg – állami megrendelésre. A designos híd 15.000 család éves energiaszükségletét állítja majd elő.

Bár futurisztukusnak tűnik a képeken Francesco Colarossi, Giovanna Saracino és Luisa Saracino  “Solar Wind” projektje, a megvalósulás mégis küszöbön áll. Dél-Olaszországban ugyanis számos régi, leharcolt viadukt áll kihasználatlanul. A Calabria környéki városvezetők azonban ahelyett, hogy 50 millió euróért lerombolnák őket (huuu, pedig itt aztán lehetne lopni :), pályázatot írtak ki “Solar Park South” címen. A kiírás olyan mérnököknek és designereknek szólt, akik környezeti szempontból is előnyösen újra tudják gondolni a kihasználatlanul tengődő viaduktok sorsát. És meg is lett az eredménye.

A tervező-trió által megálmodott viaduktba 26 szélturbina kerül beépítésre, amely évente 35-40 kWh áramot termelne. Ez 15.000 család éves energiaszükségletének felel meg. Ráadásul (ahogy a fenti képen is látszik) a hídon átvezető autópálya szintén energiatermelő napelemekkel kerül lefedésre (teljesen átlátszó), ami további 11,2 millió kWh-t állít majd elő.

Ha a kissé “elmért” Kőröshegyi völgyhidat újragondolnák és felszerelnék ilyesmivel, akkor már nem csak egy szűk körnek “hozna sokat” a konyhára a döbbenet hasznos alkotmány.

jealousy

Szelektálj vagy fizess!

Bookmark and Share

Clevelandben (Ohio) nem szórakoznak tovább a lakosság finom ösztönzésével, ami a szelektív hulladékgyűjtést illeti. A város ugyanis olyan high-tech hulladékgyűjtő rendszer bevezetésén dolgozik, amely érzékelni és jelezni fogja, ha a lakos nem szelektál rendesen és főleg rendszeresen. Aki pedig így tenne, annak 100 $-ja bánja majd. A rendszer kiépítése nem kevés pénzbe kerül, de még így is spórol vele a városvezetés.

A szemetesek microchipes jelzőrendszerrel működnek, amin keresztül a helyi “közterületesek” ellenőrizni tudják majd, hogy az ott lakók milyen rendszerességgel “csekkoltak be” kártyájukkal a papír, -üveg, vagy műanyaggyűjtő kukákba.

Ha ez nem történik meg rendszeres időközönként, a szemétszállítóknak joguk lesz áttekinteni alaposan az adott blokk kukáit – így ellenőrizve, hogy megfelelően szelektálják-e a háztartási hulladékot. És ha ekkor kiderül, hogy magasról tesznek a szelektálásra – akkor akár 100 dollárral is könnyebb lehet a bankszámlájuk. Ha ugyanis a sima kukákban meghaladja a 10%-ot az egyébként újrafelhasználható hulladék aránya, a büntetés életbe is léphet.

Soknak tűnik ez a 100 $-os büntetés? Nem annyira, ha azt vesszük, hogy San Franciscoban 500 $ a bünti, ha valaki könnyedén kezeli a szelektív-témát.

A rendszer elindítása nem olcsó, de így is megéri a városnak, hiszen a hulladék feldolgozása tonnánként 30 $-ba kerül, addig az újrahasznosított hulladék tonnájáért 26 $-t kasszírozhatnak. A szelektív hulladékgyűjtés tehát nem kedvkérdése lesz ezentúl, a pilot-projekt már 2007-ben elindult 15,000 kuka szétosztásával, és 2,5 millió dollár befektetéssel (25,000 új kuka telepítésével) most tovább folytatódik.

A cél az, hogy addig újabb 25,000 kukát telepítsenek minden évben, amíg Cleveland minden egyes háztartása nem rendelkezik majd egy új high-tech szemetessel vagy egy régi, de microchippel felszerelt tárolóval.

Mint azt Ronnie Owens (Waste Collection Commissioner) elmondta: a lakosság tájékoztatása érdekében aktív kampányba kezdenek. Hangsúlyozta: a településen mindenki tudja nagyjából, hogy a környékén kik azok, akik semmibe veszik a szelektív hulladékgyűjtést. Így most ezek a lakók sem sokáig ragaszkodnak majd rossz szokásaikhoz.

jealousy

Kereslet-kínálat alapú parkolási rendszer San Franciscoban

Bookmark and Share

Piaci alapon működő köztéri pad után most íme a valódi piaci alapon működő parkolás. Nem kell ahhoz Amerikáig menni, hogy parkolóhelyért köröző (vagy duplánparkoló) autókat lássunk a városban – Budapesten ez már nem csak csúcsidőben állandó jelenség. A hasonló (illetve gondolom sokkal durvább) gondokkal küzdő San Franciscoban most új pilot-rendszert vezettek be: a kereslet-kínálat alapon működő parkolási rendszert. A SFPark projektje július 27-én indult.

A lényege: a high-tech rendszer az alapján határozza meg a parkolás díját, hogy az adott környéken mekkora a kereslet és a kínálat a helyekből. A wireless-szenzorokkal működő rendszer folyamatosan figyeli az egyes blokkokat, hogy hol hány hely szabad éppen.

Azokon a környékeken, ahol rendszeresen nehézkes szabad parkolóhelyet találni, addig emelkednek a díjak, ameddig újra csökken a zsúfoltság. Ahol pedig szinte üres a környék, ott csökkennek.

Jelenleg 1-3.50 $ között vannak a parkolódíjak/óra, ami erősen függ a környéktől, stb. Ugyanakkor egy környéken belül is jelentősen eltérnek a parkolási igények (akárcsak Budapesten…), ezért vezetik be a “valódi igényekhez” igazított és árazott” rendszert.

Egy hónapban egyszer változnak majd az árak, és “csekély” mértékben. Kérdés, kinek mi lesz a csekély, hiszen a palfon a 6 $-os óradíj lesz (azaz kb. 1250 HUF/óra). A rendszer nagy előnye amúgy, hogy a helyi lakosok online követhetik figyelemmel, hol mennyibe kerül éppen a parkolás és hol kevésbé zsúfolt a város, azaz merre érdemes parkolni.

Ezen a nyáron még nem lesz teljes a lefedettség, a pilot-helyszínek a következő városrészekre terjednek ki: Civic Center, Hayes Valley, Financial District, SOMA, Mission, Fisherman’s Wharf , Fillmore, és a Marina District.

Összesen 5100 új parkolóórát helyeznek majd ki.

Kíváncsi lennék, Budapesten miképpen is működne egy hasonló rendszer: azt figyelve, ahogyan megy a boxmeccs a parkolódíjak (vagy buszjegyárak stb) eldöntéséről, hát a havi egyszeri menet nem lenne egyszerű. 🙂

jealousy

Először sikerült: olcsóbb az atomenergiánál a napenergia

Egy kicsit komolyabb vizekre evezünk ma Leo után: ez tényleg brékingnyúz – most először jött össze, hogy az atomerőművek által előállított energiánál olcsóbb lehet a napenergiából nyert áram. Az észak-karolinai Duke University tanulmánya szerint nincs kifogás többé – az újabb és újabb technikáknak köszönhetően a nem túl távoli jövőben már nem lehet az árra hivatkozni az atompártiaknak. A jelentés készítői nyíltan kimondják: a szerintük “erőszakos atomlobbi” pr-akcióira készült ez a válasz, ők ugyanis évek óta azt állítják (és eddig talán igaz is volt), hogy nincs olcsóbb és egyben tisztább energiaforrás, mint az atomerőmű.

Azért a nagy lelkesedés közepette halkan megjegyzem, Magyarország előtt (szerintem) egyelőre nem áll más út, mint Paks bővítése, ismerve, hogy az ilyen fejlesztések mikorra érnek el hozzánk és valósulnak meg – de azért szemeinket jó már most az észak-karolinai jelentésre vetni. Ebbe a vitába most nem is mennék bele mélyebben, mert zöld-kérdésben kevés megosztóbb téma akad ma itthon, mint a “bővítsünk vagy ne bővítsünk, ez itt a kérdés” problematika.

De visszatérve az USA-ba: a mérések szerint Észak-Karolinában az atomenergia 16 centbe kerül/KWh, vele szemben a napelemekkel előállított energiánál ez az arány 14 cent/KWh. És a kutatás szerint ez az ár csak csökkenni fog.

Sőt, az olyan vidékeken, ahol ennél is több a napsütéses órák száma, az árkülönbség ennél sokkal nagyobb lehet. Mint írják, Észak-Karolina nem éppen egy napos állam, így ez az áramforrás még ennél is megtérülőbb lehet Arizonában, Dél-Kaliforniában, Kolorádóban, Új-Mexikóban, Nyugat-Texasban, Nevadában és Utahban.

Magyarországon az országos átlagnál magasabb a napsütéses órák száma a dél-alföldi régióban, így ezzel majd ezen a területen lehetne (elsőre) próbálkozni… a “majd” sajnos tippre jópár évet jelent, de a lehetőség már adott legalább.

És a guruknak egy kis “egyszerű” költség-tábla a jelentésből:

jealousy


Kövess minket!


Facebook

Twitter

Ide írj nekünk!

greenpolis@gmail.com

HVG Goldenblog 2010 – 4. helyezés

Twitter

  • Egy hatalmas példa a 2016-os olimpia zöld megoldásaira: 105 méteres energiatermelő vízeséstorony is Rio partjainál bit.ly/NlwzBn 4 years ago
  • Las Vegasban 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete bit.ly/LRfCxq 5 years ago
  • A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított 2009 óta CO2 csökkentésre, és 8000 tonnával mérsékelte is a kibocsátást ishttp://bit.ly/LeuqJx 5 years ago
  • A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből díjnyertes közkönyvtár Texasban bit.ly/N8B9Aa 5 years ago
  • Betört a zöld a luxusparadicsomokba is, 1.4 millió $-os tengerparti villa, kizárólag újrafelhasznált konténerekből bit.ly/PdNs47 5 years ago

Iratkozz fel, és minden zöldségről frissen értesítünk!

Csatlakozz a 12 követőhöz


%d blogger ezt kedveli: