A környezettudatos nevelés Dániában az óvodai épülettel kezdődik

Amíg itthon egyelőre sajnos az óvodai férőhelyek bővítése a megoldandó kérdés, addig tőlünk északra egészen más áll már a fókuszban. Egy éve készült el az a projekt Koppenhágától 30 km-re, amely a tervek szerint a jövő óvodáinak mintája lesz Dániában és Európában is. A 100 gyermek és 30 felnőtt számára kialakított épületkomplexum az aktívház koncepció jegyében épült: energiamérlege pozitív, szén-dioxid semleges, és a friss levegőnek és a természetes fénynek köszönhetően ideális tér a közösségi élethez, a játékhoz és a neveléshez gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

A VELUX Cégcsoport székhelyén, Hørsholmban található a Napház (Solhuset) névre keresztelt integrált bölcsőde-óvoda. Az épület azzal a céllal készült, hogy a hasonló funkciójú közösségi épületek és közintézmények felelős és környezettudatos építészeti alapját határozza meg. Emellett bemutatja és megtanítja a gyermekeknek, hogyan élhetnek harmóniában környezetünkkel. Az aktívház koncepciónak megfelelően az épület rendkívül energiahatékony, a működéséhez szükséges energiát saját maga állítja elő, sőt, még többletet is termel. Az épület nincs káros hatással a környezetére, valamint a friss levegő és a tereket betöltő természetes fény pozitív hatást gyakorol minden ott tartózkodóra.

Gunther Zsolt építész, a Nemzetközi Aktívház Szövetség alelnöke a projekt kapcsán elmondta: „Az energianyereség optimalizálása, a természetes fény ideális mennyisége és a beltéri környezet emberközeli kialakítása újabb és újabb kihívások elé állítja az építészeket. Sajnos nagyrészt olyan megoldások születnek, melyek építészeti minőségüket tekintve középszerűek. Csupán ritkán készülnek olyan épületek, melyek a szükségből erényt kovácsolnak, és a formai kötöttségeket innovatívan értelmezik. A Solhuset ezek közé tartozik: az óvodára boruló hullámzó tető hol energianyerő felületként, hol tetőablakként működik. A belső terek feszültséggel telítettek, hiszen az átlátások, a szomszédos helyiségeken keresztül feltáruló külső, a tetőn közvetlenül besütő nap a nagyobb építészeti egység és a természet állandó jelenlétét sugallja. Az épület a belső és a külső viszonyát tematizálja szakadatlanul, ezáltal a legelementárisabb építészeti élményt, a tériséget hozza elérhető közelségbe. Ennél többet pedig egyetlen építész sem kívánhat magának.”

Energiahatékonyság és szén-dioxid semlegesség

Az 1300 négyzetméter alapterületű intézmény energiaszükségletét több forrásból fedezi: a szükséges hőmennyiség előállításában a nagy hatásfokú hőszivattyú és a napkollektorok játszanak szerepet, míg a napelemek éves szinten 9 kWh/m² többletenergiát termelnek elektromos áram formájában. A Napház csekély energiafogyasztását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy elhelyezkedése, szerkezete, a felhasznált anyagok, a napkollektorok és a beltéri légállapotok intelligens szabályozása révén energiafogyasztása megfelel a Dán Építési Szabályzat szigorú 2015-ös (51 kWh/m²/év) energetikai elvárásainak. Az épület ezt az értéket megújuló energiaforrások használata nélkül is képes biztosítani.

Friss levegő és „fényben fürdő” belső terek, intelligens vezérlésű rendszer

Az aktív Napház a sok napfénynek és a friss levegőnek köszönhetően egész évben kellemes és egészséges belső komfortot biztosít a gyerekeknek. A tetőn időjárásjelző állomás kapott helyet, mely szenzorok révén érzékeli a belső tér széndioxid-szintjét is. A vezérlés szükség szerint nyitja-zárja az ablakokat, valamint az időjárási feltételek szerint kapcsolja fel vagy le a világítást. Nyáron a túlzott napsugárzás és meleg ellen a nyílászárók külső árnyékolói nyújtanak védelmet. A belső terek kialakításánál olyan természetes anyagokat használtak, melyek minimális hatással vannak a beltéri levegő összetételére.

„A felnőttek és a gyermekek egészségére, közérzetére és koncentrációs képességére a friss levegőn túl a természetes fény is jótékony hatással bír: az összes ablak bevilágító felülete az épület alapterületének csupán 28%-a, a közösségi szobákban a világítási tényező* eléri a 7%-ot, a legbelsőbb helyiségekben pedig a 4%-ot is. Ugyancsak a napfény lehető leghatékonyabb felhasználásához járulnak hozzá a dél-keleti és dél-nyugati tájolású, homlokzati nyílászárók, valamint a zöldtetőkbe épített tetősíkablakok. Az egészséges beltéri környezet kialakításának ezen eszközeit és az aktívház koncepció alapelveit érdemesnek tartom alkalmazni a hazánkban megvalósuló iskola-felújítások során is” – tette hozzá Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze.

Egyensúlyban a környezettel

Az épület jellegzetessége, hogy a tervezők a kialakítás során nagy figyelmet szenteltek annak, hogy megjelenésében, elhelyezkedésében és szerkezetében is a lehető legnagyobb mértékben harmonizáljon a környezetével. A Napház alakjának meghatározásában, tájolásában valamint az ablakok elhelyezésében fő szempont volt, hogy a hőnyereség és a „fénynyereség” maximális legyen a háromszögletű telken.

A kivitelezés során olyan természetes anyagokat használtak, melyek teljes életciklusuk során környezet-semlegesek; az épület homlokzata fa burkolatot kapott, nehézfémek és oldószer használata nélkül. A háromszög alakú épület tetején északi és déli tetősíkok váltakoznak. A déli síkokon 50 m² napkollektor és 25 m² napelem sorakozik. Az extenzív zöldtetőre telepített pozsgás növények pedig jól gazdálkodnak a csapadékkal.

Arányait, felépítését és térelrendezését tekintve az épület leginkább egy kis falura hasonlít: a három részre osztott belső teret utcák, átjárók és fülkék tagolják.

Green City védjegy a zöld településeknek, lakóparkoknak, magánkerteknek

A Green City mozgalom 2003-ban indult, Európában jelenleg 6 ország tagja. 2010-ben Magyarország is csatlakozott a mozgalomhoz. Kialakítottak egy akkreditációs pontrendszert, mely lehetővé teszi a Green City „védjegy” elnyerését, ami nem csak városoknak, hanem lakóparkoknak vagy akár magánkerteknek is elérhető lesz. Ennek keretében elsőként Nemesvámos városa vállalta, hogy növeli településén a zöldterületek arányát.

A városvezetők már látják annak fontosságát, hogy a zöldterületek növelésével csökken a por és a zaj, több lesz az oxigén, nagyobb a légmozgás településeiken. Többen tudnak sportolni, pihenni, a zöld környezet növeli a koncentrációt, a munka intenzitását, és csökkenti a szorongást.

A tájékoztatókban elhangzott, hogy nem csak esztétikai szempontokat elégít ki a zöld környezet, hanem mérhető és számokban kifejezhető értéke van, melyek elősegítik a városvezetőket a döntéshozatalban. Európában már elkészült projektek utókövetéséből kiderül, hogy egy-egy zöldfelületi beruházás 600%-os megtérülési rátával rendelkezik.

Manapság az emberek nem veszik elég komolyan a zöld értékét és azt a pozitív hatást, amit az életükre és a környezetükre gyakorol. Pedig ez a természet ingyenes ökológiai szolgáltatása, amit csupán ismét be kell vinni a városokba oly módon, hogy mind a gazdasági, mind a természeti, mind az emberi igényeket figyelembe vesszük. Az így kialakított zöldterületeknek alacsonyabb működési és fenntartási költségei vannak, kialakításuknál gyakran használnak újrahasznosított termékeket a fenntartható fejlődés jegyében. A Green City Mozgalom célja, hogy minél szélesebb körben elterjedjen ez a fajta „zöld” gondolkodásmód.

Miért van rá égető szükség? Magyarországon a városokban mindössze 23 m² zöldterület jut egy-egy lakosra, Budapestencsak 13 m², és van olyan kerület, ahol még 1 m² sem. Ráadásul a zöldfelületek aránya minden évben tovább csökken, annak ellenére, hogy a világ teljes lakosságának 55 %-a városokban lakik és ez az arány egyre növekszik.

Mindezek fényében nem csoda, hogy nagy érdeklődés övezte a Green City Mozgalom Önkormányzatoknak és érdeklődőknek tartott tájékoztatóját. A rendezvényt személyesen Hermann Kurt, az Európai Kertépítők Szövetségének (ELCA, www.elca.info/en/) ügyvezetője nyitotta meg és jelen volt Nico Wissing a holland sztár tájépítész, aki többek között megnyerte a 2010-es Nagaszaki kertépítő világversenyt és kiemelkedő szaktekintélynek számít ökológiai táj- és kerttervezés területén.

Bővebb információ a projektekről, illetve az abban segítő szakemberekről:  Magyar Kertépítők Országos Szövetsége

 

 

A nagy karácsonyfa-dilemma – mi a zöld megoldás?

Közeledik a karácsony, aminek az egyik központi eleme (az embertelen mennyiségű kaján túl) a karácsonyfa. A zöldek pedig el is érkeztek a nagy dilemmához: akkor óvjuk a környezetet, ha műfenyőt állítunk be a szoba közepére; ha egy kvázi halott fát aggatunk tele gömbökkel; vagy ha egy élő, gyökeres egyedet kényszerítünk be a 25 fokos (azaz neki trópusi) lakásunkba. A kérdés tehát nem egyszerű.

Az amerikai National Christmas Tree Association szerint (mert hogy ilyen is van ám…) 29 millió háztartásban valódi fenyőt állítanak fel. Ezeknek a fáknak a legnagyobb része már “fenyőfa-telepeken” növekszik, ergo erdőirtással nem jár (a szó hagyományos értelmében), azonban szállítani kell, sokszor elég sokat, és az ünnepek után a szeméthalom tetején kötnek ki.

A műfenyőket ugyan csak egyszer kell megvenni, és onnan évekre be vagyunk biztosítva, DE… ezek a “fák” Kínában készülnek 90%-ban, azaz sokkal többet kell utaztatni őket a világ különböző pontjára. Továbbá többnyire PVC (polyvinyl chloride) az alapanyaguk, ami már önmagában visszatartó lehet – ezek ugyanis évszázadokig bomladoznak majd, ha a család megunja. A kutatás szerint az amerikai otthonok 70%-a dönt egyébként a műfenyő mellett.

Összességében tehát a műfenyő jó választás azoknak, akik nem akarják évente cserélgetni a “legújabb” modellre, mert így sok 100/1000 km-t és így benzint spórolnak meg az igazi fenyő szállításával szemben. Általános, mindenkinek megfelelő zöld megoldás tehát nincs, kinek mi…

Ha a valódi fenyő mellett döntünk, fontos, hogy helyben (vagy minél közelebb) nevelt fát vegyünk, amit nem kell sokat szállítani. Ha pedig már kiszolgálta az idejét, lehetőség szerint ne a ház elé vágjuk ki, hanem komposztáljuk: vigyük ki a telekre, vagy adjuk oda egy kertes házzal rendelkező rokonnak, aki fel tudja használni.

Ha pedig élő, gyökeres/földlabdás fenyőt veszünk, gondoljuk ki előre, hova ültethetjük ki. Ha nincs kertünk, sem a ház előtt olyan szakasz, ahol jól meglenne, akkor adományozzuk oda egy környékbeli iskolának, ovinak stb. És van még egy alternatív megoldás is: a kerti fát is feldíszíthetjük, és az ablakon át élvezhetjük a karácsonyi hangulatot.

jealousy

Kompakt szélerőmű otthonra – vége a kifogásoknak

Egy szuper házi áramtermelő készülékre akadtunk a minap, amivel a szélenergia segítségével spórolhatunk áramszámlánkon, hogy több maradjon karácsonyi ajándékra.

Aki eddig idegenkedett a megújuló energiák ház körüli felhasználásától, mert nem akart diófája helyett egy nagy szélkerék árnyékában hűsölni, netán úgy érezte, hogy az élet kevésbé napos oldalára vetette a sors, vagy csak drágának találta a napelemet, az most már tényleg elgondolkodhat, milyen új ellenérvet talál ki. Az új eszköz ugyanis praktikus, kis helyigényű, egyszerűen kezelhető, és még jól is mutat. A tervezők: Liao-Hsun Chen és Wen-Chih Chang.

A Wind Cube-nak keresztelt eszköz végtelenül egyszerű: az ember megveszi, hazaviszi, saját maga felszereli, ráköti egy akkumulátorra, bekapcsolja, és már termeli is az elektromos áramot a háztartás számára. Hogy mennyit? Egy elem havonta 21,6 KWh-t. De az elemek összekapcsolhatók, így a tervezők szerint egy 15 elemből álló kis „farm” már képes fedezni egy család egész havi áramigényét (324 KW).

És hogy is működik? Tényleg végtelenül egyszerűen: a megvett elemet a boldog ház és Wind Cube tulajdonos és áram-termelő kolléga 3 csavar segítségével a ház falára rögzíti, hozzáköti egy akkumulátorhoz vagy újabb Wind Cube elemekhez, bekapcsolja, és már kész is van.

A szerkezet egy teleszkópos nyélre szerelt 3 lapáttal bíró szélkerékből, egy generátorból, egy elektromos csatlakozóból/dugóból és a kapcsolóból áll. A teleszkópos fejnek köszönhetően a ventilátor az időjárástól (szélerősségtől) függően aktiválható vagy deaktiválható. Vihar vagy túl nagy szél esetén kikapcsolhatjuk a készüléket, ekkor a ventilátor visszasüllyed az aljzatába, normál szélben vagy szellőben pedig ismét előcsalogatható és bekapcsolható.

Ez talán az eddigi legegyszerűbb szerkezet, amivel odahaza áramot termelhetünk magunknak.

Már ha valahol meg tudjuk venni a szerkentyűt. Már csak pár dolog érdekelne minket a Wind Cube-bal kapcsolatban: mennyibe kerül, hol kapható, nem zavaró-e egy idő után az állandó propellerzúgás, és nem repül-e el a házunk, ha véletlenül túl sok elemet teszünk fel rá. Mint ahogyan az az UP című rajzfilm hősével megesett, igaz, őt lufik segítették.

Kacsa

Körforgalom, víztisztító, zöld közösségi tér – egyben

Formabontó víztisztító körforgalmat adtak át egy Illinois-i városban, Normalben, amelynek beszédes nevével ellentétben így egy távolról sem “normális” közlekedési csomópontja lett – a szó jó értelmében. Ismert, hogy a körforgalmak 90%-al csökkentik a balesetek esélyt a hagyományos kereszteződésekhez képest, valamint a dugók csökkentésében is segítenek, azonban ez az új körforgalom ennél többet nyújt.

A körforgalom ugyanis nem csak látványra egyedi, de egyben zöld közösségi térként és víztisztítóként is szolgál – a környező utcákból ide folyó csapadékot szűrik meg és használják fel újra. Feltehető a kérdés: de minek is szűrni a csapadékot? Nos, a városi környezetben utcára hulló eső jelentős része nem tud a földbe szivárogni, így természetesen alsóbb utcák, terek felé keresi útját (a csatornákon kívül), és így alaposan szennyeződik “útja során”.

A vizet UV-sugárral tisztítják meg a különböző organizmusoktól – mindenféle káros kemikáliák nélkül dolgoznak tehát. A vizet ezután a növények közé “pumpálják”, amelyek egy újabb szűrőként, és persze parkként is szolgálnak. A víz ezután “medencékbe” kerül, amelyet már a járókelők élvezhetnek, a körforgalom belül ugyanis dekoratív közösségi térként is funkcionál fa sétányokkal. Az innen kikerülő tisztított vizet ezután a környék növényeinek, parkjainak locsolására is használják.

Aki többet akar a működésről tudni, innen letölthető az anyag. Én személy szerint nagyon szívesen látnék valami hasonlót pl akár a Lánchíd előtti kerengő helyén, vagy bárhol, ahol a közönség is használhatná…

jealousy

 

Az új francia trend: kukásautók helyett lovaskocsik

Környezetbarát, harmad annyiba kerül a városnak, ráadásul cuki is – ezek az előnyei a lovak/szamarak által húzott kukás-szekereknek a kukásautókkal szemben. Mára több mint 60 francia városban (de Szicíliában is) találkozhatnak a lakosok reggelente pöfögő teherautók helyett lovaskocsikkal. Egy teherautó éves költsége 5000-7000 euró (+ meg is kell venni 25.000-ért), egy szamáré 1000-1500 euró (ráadásul tovább is él, nem csak 4-5 évig használatos 🙂 ).

Az újrahasznosításra kerülő háztartási szemetet szállító nagy kukáskocsik – a kisebb, középkori utcákkal rendelkező településeken – rendszeresen elállták a forgalmat, szennyezték a levegőt, azaz semmilyen szempontból nem voltak praktikusak. Ekkor merült fel, hogy van megoldás, és ha valami bioüzemanyaggal megy kizárólag, na az a lovaskocsi.

Az egyik ilyen város a délkeleti országrészben található Perpignan nagyváros melletti Peyrestortes, amely valóban egy középkorban játszódó film díszletéül szolgálhatna. A polgármester, Jean Baptiste szerint a lovas kukáskocsi nem csak zöld, de költséghatékony megoldás is a mai kemény gazdasági időkben. Mint elmondta, fogta magát, eladta a kukáskocsikat, és helyette vett két igáslovat.

Hasonlóképpen vélekedik Saint Prix polgármestere, Jean-Pierre Enjalbert is, aki szerint ráadásul a lakosság tudatos, felelős hozzáállását is növeli az, ha a kerti/háztartási hulladékért pacik állítanak be. Ő konkrét összeget is említ: amíg korábban 107 euróba került tonnánként a hulladék feldolgozása a szállítással együtt, most, hogy a lakosság többet komposztál és lovaskocsik álltak be a teherautók helyett, már csak 37 eurót kell fizetniük tonnánként. A többi között sikeresen fut a lovas-projekt Trouville-ben, Vendargues-ben is.

Sőt, az ötlet már Szicíliában is bevált korábban. Castelbuono városának polgármestere, Mario Cicero 2007-ben állított munkába szamarakat. A lakosság szkeptikus volt, de 3 év alatt 34%-ot spóroltak a szemétszállításon. Azóta Mario még több szamarat vett, a lakosság pedig támogatja.

Persze voltak városok, ahol pár hónap után csődöt mondott a projekt. A projektben úttörő Sita szerint (Franciaország egyik legnagyobb hulladékkezelő vállalata) a kudarc vagy a települési viszonyok, vagy lovak alkalmatlansága miatt, vagy pedig a kocsivezetők felkészületlensége miatt történhet meg. A legjobban ez a rendszer szűkebb utcákkal rendelkező, laposabb, kisebb településeken működik, ahol 20 km-es kört kell bejárnia egy-egy kocsinak.

jealousy

Nem elég zöldnek lenni, annak is kell látszani! – A magyar városok egyre zöldebbek, de ezt “jól titkolják”

A GreenPolis Blog elég nagy fába vágta a fejszét. Számos külföldi város projektjeit, kezdeményezéseit megismerve döntöttünk úgy, hogy ideje mélyebb bepillantást nyerni, hol is tartanak hasonló téren a magyar települések. Mert hogy kívülről nem sok látszik. Nézzük meg belülről. Hiszen a sajtó nem hangos a zöld akcióktól. Vajon tényleg állóvízben élünk? Nem akartuk elhinni, így belevágtunk, és igazunk lett. Az elküldött kérdőívre a 23 megcélzott városból 10 válaszolt, azaz kevesebb, mint a fele, azonban a tendenciák felismeréséhez már ez is elég.

A GreenPolis megyei jogú városok körében végzett kutatásának legfontosabb konklúziója: az önkormányzatok már jó úton haladnak, felismerték a zöld-ügy fontosságát, ám ezt „jól rejtegetik” a nyilvánosság elől, a pozitív kezdeményezések nem vagy alig tükröződnek kommunikációjukban.

A következő gondola már szinte közhely számba megy: gondolkodj globálisan – cselekedj lokálisan.  Itt nem érvényes a „tyúk vagy a tojás” problémája, hiszen a jogalkotási és társadalmi szemléletformálás élére az önkormányzatoknak kell állniuk.

Azaz: nem elég zöldnek (vagy egyre zöldebbnek) lenni, annak is kell látszani.

• Az önkormányzatok által környezetvédelemre fordított összeg „széles skálán mozog, az 1 millió forintos éves kiadástól egészen a 300-400 milliós költségekig terjedt. A legtöbbet Kecskemét, Szolnok, Eger fordítja zöld célokra, 100 millió feletti összeggel.

• A városok nagy része lehetőségeihez mértem szem előtt tartja a zöld-szemléletet a közbeszerzések során, ám a válság és a gyengébb pénzügyi helyzet következtében sajnos a prioritása a környezetbarát szemléletnek visszaesett.

• A városok honlapja környezetvédelmi szempontból komoly fejlesztésre szorul: több és átláthatóbb tartalomra lenne szükség, hogy mind a sajtó, mind a lakosság hírforrásként tekintsen az internetes oldalra. A zöld-információk vagy nagyon eldugott helyen, vagy egyáltalán nincsenek jelen a weboldalakon. A pontozási rendszerben egyedül Tatabánya weboldala kapott 5-ből 5 pontot (további eredmények a letölthető tanulmányban).

• Média-visszhang: a tanulmányozott városok nagyon kevés esetben jelentek meg a sajtóban kifejezetten saját kezdeményezésű zöld-ügy kapcsán a vizsgált időszakban (2010.01.-09. – 5-22 db megjelenésszám/város). A megjelenések a legkisebb mértékben sincsenek összhangban az adott város környezetvédelemre költött összegével, valamint az éppen futó vagy tervezett projektek számával, eseményekkel. Szembetűnő, hogy a környezetvédelemre legtöbbet költő három város (Kecskemét, Szolnok, Eger) tevékenységéről rendkívül kevés hír jelent meg a médiában.

• Bár a rendelkezésre álló források sok esetben minimálisak, a városok mégis nagyszámú, és rendkívül színes programmal, projekttel, kezdeményezéssel próbálják meg formálni a lakosság közgondolkodását, szemléletét.

A módszerről: A GreenPolis tanulmánya tíz megyei jogú város környezetvédelmi tevékenységét vette górcső alá: Eger, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Szekszárd, Székesfehérvár, Szolnok, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg zöld programját és kommunikációját, weboldalát és média-megjelenéseit vizsgáltuk meg. Elemzésünk alapjául az önkormányzatok által megválaszolt, 10 konkrét kérdésből álló kérdőív szolgált.

A teljes tanulmányt a következő linkről tölthető le: http://www.scribd.com/doc/38524593/GreenPolis-Tanulmany

A szóban forgó kérdőívet mind a 23 megyei jogú városnak elküldtük, a tanulmány elkészültéig azonban csak az említett 10 város küldött válaszokat.

Lassan terjeszkednek a szatyor-mentes övezetek

Sokáig Kaliforniában volt várható állami szinten a zacskó-ellenes törvény bevezetése, azonban végül a “Golden State-en” még a zöld Terminátornak sem sikerült keresztülvernie azt. A szenátus szerint ugyanis “az állam túl messze ment, az embereket korlátozza a szabad döntésben”.

Ehhez egy info: csak Kaliforniában évente 19 milliárd zacskót fogyasztanak, fejenként 552 darabot átlagosan, és ezek darabja 3-400 év alatt bomlik le. Hát ehhez a “bölcs” döntéshez no comment, győzött most a műanyag-lobbi, az állam – és az ország – egyes városaiban azért életbe lépett már hasonló.

A zacskóhasználatot pénzbüntetéssel korlátozó mozgalom már korábban elindult olyan országokban, mint a Dél-afrikai Köztársaság, Írország, sőt, Kína. Utóbbi 2008-ban tiltotta meg a bevásárlóközpontok, üzletek és piacok üzemeltetői számára, hogy vevőiket ingyenesen adott műanyagszatyrokkal szolgálják ki. 40 milliárd darabbal csökkent is a szatyormennyiség.

San Francisco volt az első város az Egyesült Államokban (2007), ahol “büntetést” kell fizetni a zacskókért. Ehhez csatlakozott Malibu, Fairfax és Palo Alto, valamint az év elejtétől Washington D.C. (igaz, csak 5 centes büntetéssel) és most pár hónap múlva követi őket a texasi Brownsville is.

Jó texasiak módjára keményen indítanak: Brownsville-ben várható a legnagyobb “visszatartó büntetés”, 2011. január 5-től 1$-ral (kb. 225 F-tal) többet kell fizetni midenért, amihez szatyrot igényel valaki – felmentést csak a gyógyszertárak, vasárú kereskedések, valamint a tisztítók kapnak (hogy ez a lista hogy állt össze, azt nem tudom…). Nagyarányú csökkenés várható a zacskóhasználatban azt figyelembe véve, hogy Washigton D.C.-ben az 5 centes adó is 50%-os csökkenést idézett elő.

Európában is számos országban adóztatják meg a műanyagszatyrokat, így Olaszországban, Belgiumban, Svájcban, Németországban, Hollandiában és Spanyolországban is.

Alább egy nagyon-nagyon jó film, a “Plastic Bag”. Érdemes…

Ami Magyarországot illeti, naponta (!) 1,3 millió műanyag szatyor kerül forgalomba és 20 percig vannak használatban. A hazai 2005-ös termékdíjrendszer beveztése már egy lépés volt (2009-ben módosították), de ez nem nagyon tartja vissza a bevásárlóközpontokat az osztogatástól. A Tescoban némi eredményét személy szerint láttam, ha jól emlékszem 5 Ft-ot kérnek most már minden szatyorért, ami némi visszatartó erővel bír a korábbi határtalanul osztogatott zacskóhalmokkal szemben, de pl. a DM-ben azt kell külön jeleznem, hogy NEM, nem kérek szatyrot.

A magam részéről el tudnám fogadni a texasi 1 $-os szintű adót is, az már talán visszatartó erővel bírna.

jealousy

Épül hazánk első passzív sorháza Dunakeszin

Ma határon belül maradunk, még pedig jó hírekkel: épül hazánk első, a darmstadti Passzívház Intézet által minősített passzív sorháza Dunakeszin. Márpedig passzív társasház még nem épült Magyarországon. A négylakásos sorházban 120 m2-es lakások kerülnek kialakításra, amelyek fűtés, hűtés, melegvíz és szellőzés ellátásának költsége 7000 Ft geotarifával számolva.

A Passzívházak Mindenkinek Kft. Dunakeszin, a Fenyves lakóparkban kezdte meg a sorház építését júniusban, novemberben tervezik átadni az első lakást. Magyarországon eddig csak minősített családi ház épült, ehhez hasonló többlakásos sorház még nem. Jelenleg az épület 65 %-os készültségi állapotban van. A projekt egyben mintaháznak is épül tervezőknek, kivitelezőknek és leendő megrendelőinknek abból a célból, hogy az építés során megszerzett tapasztalatok alapján a passzívházak egyre szélesebb körben terjedjenek el Magyarországon.

Akit a fejlesztés bővebben érdekel, a Passzívházak Mindenkinek Kft. saját standdal vesz részt 2010. szeptember 24-26. között megrendezésre kerülő 17. Lakásvásáron a SYMA csarnokban. Az érdeklődök itt bővebb tájékoztatót kapnak a passzív sorház áráról, felszereltségéről és kialakításáról.

jealousy

Álomfalu 660 hajléktalan macskának

Hogy miért épít egy macska-ellenes 660 macskának álomfalut? Alább kiderül. Sietek leszögezni, szeretem a macskákat, sőt, van is két elkényeztetett példány belőle, de azért ez az amerikai álomfalu elsőre nekem is kicsit “sok” volt. Második nekifutásra viszont megtetszett, és végülis mindenki arra költi a pénzét, amire akarja. Nem menhelyről van szó, a Caboodle Ranch–ről ugyanis nem lehet örökbefogadni a lakókat. Nekik ez az otthonuk.

Jacksonville-ben a végeredmény ráadásul szó szerint cuki lett, a Caboodle Ranch (Facebook oldaluk itt) sok száz kóbormacska – és a kóbormacskáktól írtózó lakos – életét teszi szebbé. Az már csak hab a tortán, hogy az építő korábban kifejezetten nem bírta a macskákat.

Annak hosszú története van, hogy az alapító, Craig Grant macska-ellenesként mégis álomfalut készített később hajléktalan macskáknak. A lényeg: az otthonról elköltöző fia ráhagyta cicáját, Peppert, akinek nem sokkal később kölykei születtek.

Lassan 11 fősre bővült a macskakolónia, és a szomszédokat elkezdte zavarni. A helyzet oda fajult, hogy az idegesebb lakosok rá is lőttek a macskákra. Ekkor akadt meg Craig szeme egy hatalmas erdei farmot bemutató hirdetésen, 100 mérföldre Jacksonville-től, ahova később el is költözött. És ahol nemsokára egy macskafalu nőtt ki a földből.

Craig 2003-ban 11 macskával költözött a farmra, 2004-re már 22 lakó lett. Mára a falu 660 macskának ad otthont, és nem is akármilyen körülmények között. Van itt minden, kis közért (Wal*Mart), mini-templom (na hogy milyen vallást gyakorolnak benne a cicák, az még érdekes lehet…), mini–városháza stb.

Craignek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hiszen évente 550 $-ba kerül egy macska eltartása, raádásul naponta 250 mérföldet tesz meg, amíg bejárja a területet, hogy minden rendben megy-e. Minden macska ivartalanított, és az oltási könyvük is naprakész. Nyugodtan nevezhetjük Craiget megszállottnak, hiszen napi 14 órás munkát igényel ez a kis farm.

Az önkéntesek bevonása a legnagyobb kihívás, hiszen sokan látogatnak oda, de kevesen maradnak. Hát hajrá, aki arra jár, nézzen be hozzájuk, és ha teheti, maradjon is pár napot 🙂 .

Ja, és mégegyszer ajánlom a Facebook oldalukat, aki egy kis cukiságra vágyik… pár ilyen kis falu itthon is jó lenne.

jealousy