2010. augusztus havi archívum

Főpolgármester-jelölti zöldinterjúk I.: Staudt Gábor – Jobbik

Bookmark and Share

És akkor íme az ígért főpolgármester-jelölti interjúsorozat első része. Minden jelöltnek ugyanazt a 10 kérdést tettük fel, a válaszokat szerkesztetlenül/vágatlanul közöljük, továbbá “beérkezési” sorrendben adjuk közre. Így ma Staudt Gáborral, a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltjével indítunk, holnap pedig Jávor Benedek, az LMP jelöltje kap szót.

————

GP: Ismer-e olyan külföldi vagy más magyar városban már bevált kezdeményezést, ami kevés pénzből, kis ráfordítással Budapesten is meghonosítható, és erősíthetné, ösztönözné a fővárosiak környezettudatosságát?

Staudt Gábor:

Zöld gondolat. A városirányításban és városfejlesztésben a számos országban eredményes „zöld gondolatnak” kell elsődlegessé válni. Egyetlen fűszálnyi zöld területet sem hagyunk felszámolni. Minden fejlesztés csak a zöldfelület növekedésével valósulhat meg, és a szabad területeken erőteljes faültetési programba kezdünk. Budapest határában a kiirtott erdők újratelepítéséhez anyagi eszközökkel és közmunkásokkal nyújtunk segítséget. A Jobbik szerint a föld és vizeink nem tőke kategória, hanem a haza természetföldrajzi megtestesítője, nemzeti kultúránk hordozója, életterünk, lételemünk és a legjelentősebb lehetőségeket hordozó munkahelyteremtő eszközünk. A környezetvédelem minden politikai döntést át kell, hogy hasson, ágazati jelleg helyett integrált szemléletre van szükség. Budapest és környéke hosszú távú fenntartható fejlődéséhez, az ökológiai egyensúly megőrzéséhez nélkülözhetetlen a beépített, beépítésre tervezett és a beépítésre nem kerülő területek – ahol a zöldfelületi rendszer mérlegelés nélküli megtartása, fejlesztése szükséges – arányának, térbeli rendjének meghatározása.

Erdőtelepítés. Budapesten és agglomerációjában erdőket kell telepíteni, amelynek hatására a levegő minősége és a város klímája jelentősen javul fog.

Arányos és differenciált szemétdíjakat kell bevezetni. Növelni kell a szelektív hulladékgyűjtés mértékét és mennyiségét. Ösztönözni kell, hogy a háztartásokban a hulladék keletkezésének időpontjától kezdődően szelektíven kezeljék, gyűjtsék és tárolják a szemetet. Aki a keletkezett hulladék teljes mennyiségét szelektíven kezeli, tárolja és adja át elszállításra, annak részére kedvezményes szemétdíjat biztosítunk.

Ajtótól-ajtóig szelektív hulladékgyűjtés. Fontos feladat a főváros hulladékkeletkezésének és hulladékgazdálkodásának átfogó felmérése, a fővárosi hulladékgazdálkodási stratégiai terv elkészítése, és a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése minden fővárosi intézményben. Törekedni kell az úgynevezett „ajtótól-ajtóig” szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésére, ami már a vásárlás pillanatától kezdődően a szelektív hulladékgyűjtő edénybe való elhelyezésig, egy tudatos magatartást feltételez a polgárok részéről.

Hasznosítjuk a legveszélyesebb háztartási hulladékot. Méltatlanul kevesek előtt ismert az a tény, hogy a Jobbik a megalakulásától kezdve a zöld gondolat elkötelezett híve. Megalakulásunk óta él az az alapítványi mozgalom, amelynek keretében a háztartásokban keletkezett sütőolajat begyűjtjük és hasznosításra átadjuk. A sütőolaj nem bomlik le és az egyik legmérgezőbb anyag. A csatornarendszer falán feltapad, és táptalaja a káros organizmusoknak. Betegséget, fertőzést terjeszt, és a szennyvízből történő kivonása jelentős költségekkel jár. Tőlünk nyugatabbra a veszélyes hulladékként nyilvántartott használt sütőolaj legnagyobb részéből biodízel üzemanyag, egy kisebb részéből festékipari alapanyag, a „sűrű aljából” pedig az aszfaltozáshoz használt anyag készül. Tehát a nálunk ipari mértekben keletkező, jobb híján a csatornába öntött, különösen károsító anyag minden részét hasznosítják.

Takarítsuk ki Budapestet! Ugyancsak általánossá tesszük a dél-budai területen hosszú évek óta működő, sajtó által elhallgatott akciónkat a „szemét szerdát”. Szerda délutánonként tagjaink egy kötetlen szabadidős program keretében a lakóhelyük egy-egy pontján meglévő szemeteket összeszedik és szelektív hulladékgyűjtő edényekbe gyűjtik. Mozgalmunkat magasabb szintre emeljük és a budapestiek tömegeinek a bevonásával mozgalmat szervezünk Budapest kitakarítására.

Kiemelten támogatjuk a hulladékszegény technológiák használatát. Alternatív energiaforrások támogatásával csökkentjük a főváros energia-importfüggőségét, hozzájárulva egyben a hozzá tartozó háttéripar fejlesztéséhez is.

Környezettudatos gyermeknevelés. Gyermekeinket megismertetjük hazánk növény- és állatvilágával, és már óvodás koruktól kezdve azok tiszteletére neveljük őket. Különös hangsúlyt kell fektetni a természetvédelem és környezettudatos életmódra nevelésre már az óvodás kortól kezdődően.

GP: Újragondolná-e a Duna szerepét a főváros életében, és ha igen, konkrétan milyen módon/lépésekkel tartja azt megvalósíthatónak?

S.G.: Budapestnek új központra van szüksége. Ez azonban nem a bankárok által uralt belváros, hanem a főváros minden polgára által elérhető Duna és annak közvetlen környezete lesz. A Duna-tengelynek, mint központnak szerkezeti szerepe van; a Duna a főváros új főutcájaként fog funkcionálni.

A Duna panorámájában kirajzolódik a főváros struktúrája, érzékelhető a természeti és az épített környezet kivételes egysége, Budapest világvárosi atmoszférája, amelyben együtt él a főváros múltja és értékes hagyományai, valamint a mai élet lüktetése. Budapest városképének legnagyobb értékei, a városkép-együttes legértékesebb elemei jelenleg is a Duna mentén terülnek el. A Duna menti ingatlanok már a páratlan élményt rejtő elhelyezkedésük miatt is jelentős értékkel bírnak, és a folyóhoz való közelségük, látványuk utánozhatatlan környezetet, sajátságos légkört teremt.

Budapest fejlődésének új motorja kell, hogy legyen a folyóparti területek minőségének, szerkezetének, tartalmának átalakítása. Az itt fekvő ipari- és rozsda-övezetekből magas igényű városi területek születnek. Éppen ezért a folyó menti térség fejlesztése kiemelt feladat. Beruházásokat kell végrehajtani a Duna megközelíthetősége, a városlakók általi használatának javítása, a rakpartok, part menti épületek és környezetük fejlesztése érdekében.

A fejlesztések eredményeképpen egy Dunára nyitott főváros jön létre, és a Duna újra központi eleme lesz a főváros életének és fejlődésének, és elsődleges befolyásolója a város történéseinek.

Kultúrparkosított természeti övezeteket hozunk létre, amelynek eredményeképpen a budapestiek újra birtokba vehetik a Duna partot. Egy évszáddal ezelőtt még strandok, csónakházak, éttermek és pihenést szolgáló létesítmények sorakoztak a Duna mentén. Mi visszaadjuk a Dunát a főváros népének, így nem kell a Balatonra, vagy külföldi tengerpartra utazni, ha ki akarnak kapcsolódni, vagy egy egyszerű pihenést szolgáló programot szeretnének eltölteni.

A közösségi közlekedés fejlesztése szempontjából kiemelt szerep jut a Duna hidaknak. Két új Duna hídra is szükség van, egyre a Galvani út magasságában /Albertfalvai híd/ Csepel felé, a másikra Aquincum /Római híd/ magasságában. A két új Duna híd komoly városfejlesztési hatásokkal jár a hidak közvetlen környezetében. A Duna központú városfejlesztési koncepció stratégiai eleme, hogy az egyes hidak lábánál mini városközpontokat hozzunk létre, és a Duna mentén elterülő központokat gyöngysorszerűen fűzi majd fel Budapest megújuló körút hálózata, ezzel erősítve a főváros sokszínű fejlődését.  A Duna tengelyén a folyót átszelő városi hidak „hídfői” lesznek azok a helyek, amelyek adottságaira alapozva a város központjai és fejlesztési pólusai létrejönnek és megerősödnek.

Dunai közlekedés fejlesztése. A Duna Európa legfontosabb folyója, 7 országot érint és a Duna-csatornán át összekapcsolja az északi és a déli tengereket. A Duna Budapest legfontosabb szerkezeti eleme, partjaival markáns észak-déli fejlesztési és közlekedési tengelyt képez és metszi a főváros történelmi belvárosát. A folyó e rendkívüli adottságai ma nincsenek kihasználva sem a nemzetközi áruszállításban, sem az észak-déli térség személyközlekedésében. A dunai hajózásnak jelenleg minimális a szerepe a városkörnyéki és városon belüli közforgalmú kapcsolatok biztosításában. A dunai vízi közlekedésben jelenleg a vonali, hosszirányú személyhajózás elsősorban turisztikai célokat szolgál. A dunai közforgalmú hajózás fellendítése az észak-déli tömegközlekedés egy részének vízi útra terelése ugyanakkor részlegesen tehermentesíteni képes az amúgy túlzsúfolt fővárosi közlekedést, különösen a folyópart érzékeny zónáiban.

A közösségi közlekedés rendszerébe éppen ezért a feltételek megteremtésével be kell vonni a Dunát, figyelemmel annak kihasználatlan lehetőségeire, különös tekintettel az észak-déli hálózati elemek szűkösségének a feloldására. Figyelemmel Budapest és környéke kapcsolati rendszerére a Szentendrei sziget északi térségétől, Tahitótfalutól és Gödtől, délen Százhalombattáig és Tökölig kell a gyorsjáratú hajóparkot üzembe állítani.

Fontos, hogy a vízi közösségi közlekedés csak akkor hatékony, ha a hajóállomások és kikötőhelyek össze vannak kapcsolva a közforgalmú közlekedés és a kerékpáros közlekedés hálózatával. E feltételekkel a hajózási viszonylatok beilleszkednek Budapest és környéke integrált közlekedési hálózatába. Megfelelő járműpark és közlekedési kapcsolódási és átszállási pontok kialakítása esetén a dunai vízi közlekedés a leggyorsabb közösségi közlekedési eszköz lehet, amely a legrövidebb menetidővel teszi lehetővé Budapest észak-déli tengelyében az áthaladást.

GP: Van-e konkrét programja/ígéretei a budapesti kerékpározó társadalom számára – mire számíthatnának az elkövetkező négy évben, ha Ön lenne a főváros embere?

S.G.: Budapesten jelenleg is számos kerékpáros útszakasz van, de ezek nincsenek megfelelően összekötve egymással. Az összeköttetés hiánya miatt Budapesten kerékpárral közlekedni életveszélyes. A kerékpárosok szavazatára minden párt számít. Egyes pártok kampányfotóin a kerékpár központi helyen szerepelt. Mégis csak a Jobbik parlamenti frakció munkatársai között vannak olyanok, akik nap mint nap kerékpárral közlekednek. Éppen ezért a kerékpárosok problémáinak orvoslására a szavakon és a kampányszlogeneken túl csak a Jobbik rendelkezik konkrét elképzeléssel.

A legfontosabb fejlesztési feladat a már meglévő kerékpárutak összekötése, és biztonságossá tétele. A fejlesztéseken túl fontos feladat a meglévő kerékpárutak felújítása és folyamatos karbantartása. Új kerékpárutak és szakaszok építését tervezzük:

  • Újpesti vasúti híd – Dráva utca közötti XIII. kerületi partszakaszon,
  • a teljes újbudai és budafoki partszakaszon, egészen Érdig,
  • a Ráckevei-Soroksári Duna két partján,
  • Margit-szigeten,
  • Info-Park – Millenniumi városközpont vonalában,
  • Főként a gyalogos és biciklis forgalom számára megépítjük a Ferencváros-pesterzsébeti Soroksári-Dunaparti utat.

GP: Budapest mely területeit fejlesztené, alakítaná át elsősorban új, emblematikus épületekkel?

S.G.: A legfontosabb fejlesztési terület a Duna-tengely területe, amelynek eredményeképpen egy méltó, funkcionalitásában mindenki számára rendelkezésre álló, nyitott városközpontot hozunk létre. A Jobbik Magyarországért Mozgalom azonban nem tervez emblematikus épületeket. Mi Budapest meglévő épületeinek sokszor elkeserítő állapotán fogunk változtatni. A 24 önkormányzat által, különböző érdekektől vezérelve össze-visszafejlesztett Budapest helyett, egységes arculatú fővárost fogunk építeni. Budapest szintjén egységessé tesszük az építési szabályozást.

Budapestet alkalmassá tesszük nemzetközi nagyrendezvények befogadására, a kiemelt rendezvények lebonyolítására. A közlekedés, úthálózat, közmű és infrastrukturális feltételrendszer kialakításával és javításával biztosítjuk, hogy ne csak politikusi célokat szolgáló gyermeteg álom legyen, hogy Budapest világkiállítást, vagy akár olimpiát rendezzen.

Lakótelepi rehabilitációs programunk keretében a főváros lakótelepei és azok környezete megújul. Programunkban külön hangsúlyt kap a panellakótelepek rehabilitációja és integrációja. A rehabilitáció során külön figyelmet kell fordítanunk a lakótelepek műszaki és esztétikai megújítására, a fenntartási költségek lakossági terheinek csökkentésére, a városszerkezeti integráció keretében a lakótelepek közösségi funkcióinak fejlesztésére. Összehangolt pályázati csomagokat alakítunk ki a hőszigetelési, és a teljes, vagy részleges gépészeti és energetikai rendszerek megújítására. A középületek, társasházak és a családi házak vonatkozásában is szorgalmazzuk az energiatakarékos felújítási programok megvalósítását.

GP: Hogyan kívánja átalakítani a BKV-t? Ön szerint mikorra válhat valósággá, hogy egy hatékonyan és gazdaságosan működő BKV nyújtson minőségi szolgáltatást a budapestieknek? Ön szerint hogyan kéne megváltoztatni a lakosság részéről érkező hozzájárulás szisztémáját, pl. mennyibe kéne kerülnie egy havi bérletnek ideális esetben?

S.G.: A BKV-t, mint a közösségi közlekedést szolgáló céget egyben kell tartani. A BKV-t át kell világítani, és csak és kizárólag azokat a szervezeti egységeket szabad megtartani, amelyek a közösségi közlekedést, mint egyetlen főtevékenységi célt szolgálják. A többi szervezeti egységet könyörtelenül le kell választani. A vízfejet egyetlen intézkedéssorozattal meg kell szűntetni. Az egyben tartás nem jelenti azt, hogy befektetői források ne jelenhetnének meg az üzemeltetési feladatkörökben. Például a buszjavító garázsokat idegen gépjárművek javítására is alkalmassá kell tenni, illetve lehetővé kell tenni, hogy a buszparkot szabályozott keretek között kölcsönzési jelleggel magánszemélyek, cégek is igénybe vegyék, továbbá, főként az agglomeráció körzeteiben végállomással rendelkező egyes viszonylatok esteiben lehetővé kell tenni a külső üzemeltetési tőke bevonását.

További bevételi forrás, hogy a BKV által üzemeletetett aluljárók, és egyéb terek, megállók területét fokozottan alkalmassá kell tenni üzletek üzemeltetésére, illetve a már meglévőket jobban meg kell becsülni, és a bevételt kizárólag a közösségi közlekedés fejlesztését szolgáló célokra szabad felhasználni. Az ezen területeken lévő hirdetési lehetőségeket is jobban ki kell használni, és nem szabad különféle média cégeknek forintokért átengedni.

Nem a BKV dolga a 4-es metró építése. Jelenleg a metróépítés teljes költsége a BKV költségvetésében jelenik meg. Ezzel a gyakorlattal gyökeresen szakítani kell, és a BKV-nak kizárólag a közösségi közlekedést közvetlenül szolgáló célokat szabad ellátnia. Így a költségvetése is átláthatóvá és finanszírozhatóvá válik.

A BKV működését ma jellemző visszaéléseket fel kell tárni, a felelősöket börtönbe kell juttatni. A BKV összes szerződését 20 évre visszamenőleg át kell tekinteni, és a kételyeket ébresztőket alaposan ki kell vizsgálni, és a gyanúsak esetében vizsgálatot kell lefolytatni, és ha ezt a körülmények indokolják, feljelentést kell tenni, és a kilopott pénzt polgári peres úton vissza kell szerezni.

A közlekedésszervezésben elengedhetetlen a regionális szemlélet, ugyanis Budapest közlekedési gondjainak tetemes része a városhatáron túlról ered. A zsúfoltság csökkentése érdekében, befolyásolási, szervezési, szabályozási intézkedésekkel, intelligens közlekedési módszerek elterjesztésével és egy hatékonyabb közlekedésmenedzsmenttel ki kell használni a jelenlegi közlekedési rendszerben meglévő tartalékokat, növelve egyben a közlekedésbiztonságot és költséghatékonyságot.

Létre kell hozni egy egységes forgalomirányító és menetrendszerkesztő központot. Ez a központ irányítaná a teljes közösségi közlekedést Nagy-Budapest területén /BKV, MÁV, kompok, HÉV, Volán buszok/, és szerkesztené, valamint összehangolná a menetrendeket. Be kell vezetni a Nagy-Budapest menetrend rendszert. Így a különböző közlekedési módok összehangoltan működnének, valamint fennakadások, közlekedési balesetek és rendkívüli események esetén biztosítaná a minimális szintű közlekedési lehetőségeket, akár a menetrendek illetve az útvonalak azonnali átszerkesztésével. Ez a központ információs és tájékoztató pontként is működne. Általánossá kell tenni az időtartam alapú jegyet, amely egy meghatározott időtartamra érvényes.

A közlekedésből ugyanakkor mind az államnak, mind a fővárosi és kerületi önkormányzatoknak komoly bevételei vannak. A főváros és a kerületek minden közlekedésből eredő bevételét, kiegészítve az uniós, állami és önkormányzati forrásokkal, valamint a befektetői tőke beruházásaival, csak és kizárólag a közösségi közlekedési célok megvalósítására fogjuk fordítani.

A közösségi közlekedés forrásai a következők lesznek:

  • Budapest és kerületei minden parkolási bevételét, a behajtási díjakat, parkolási bírságokat, önkormányzati közlekedési bírságokat és a befolyt súlyadókat a közösségi közlekedésre fogjuk költeni.
  • A BKV-t át kell világítani csak és kizárólag a közlekedési célokat közvetlenül szolgáló feladatok maradhatnak a BKV-nál.
  • Az államnak valós értékén számolva kell megfizetni a közösségi közlekedési szolgáltatás költségeit. Gyökeresen szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a költségeknek csak egy része kerül megtérítésre.
  • A fővárosnak szerepet kell vállalnia a közösségi közlekedés finanszírozásában. Ma ugyanis a fővárosi pénzügyi nagykoalíció a közösségi célokat szinte alig szolgáló látszatberuházásokon, sétáló utcák és egyéb kevés hasznot hozó felújításokra költi el a közösségi közlekedéshez szükséges pénzt.
  • Mindenkinek jegyet és bérletet kell váltania az utazáshoz, ez ugyanis az állam és a főváros felé való pontos elszámolás alapja. Megszüntetjük a bliccelést, a büntetéseket behajtjuk. Amíg nem tudjuk, hogy hányan használják valójában a közlekedési eszközöket, addig a költségek sem tervezhetők.
  • A közösségi közlekedésben be kell vezetni az Áfa mentes üzemanyagárat a közösségi közlekedés járműveire.
  • A BKV által üzemeletetett aluljárók, és egyéb terek, megállók területét fokozottan alkalmassá kell tenni üzletek üzemeltetésére, illetve a már meglévőket jobban meg kell becsülni, és a bevételt kizárólag a közösségi közlekedés fejlesztését szolgáló célokra szabad felhasználni. Az ezen területeken lévő hirdetési lehetőségeket is jobban ki kell használni, és nem szabad különféle média cégeknek forintokért átengedni.
  • Célhoz kötött városfejlesztési alapokat hozunk létre az állami, fővárosi, agglomerációs pénzek, uniós források és a befektetői magántőke bevonásával, ami lehetőséget teremt kedvező pénzügyi források, és további befektetők bevonására. E források együttesen segítik elő az egyes közlekedésfejlesztési célok megvalósítását.
  • A közlekedésfejlesztési célok finanszírozásába be kell vonni a magántőkét. A létrejövő közlekedési útvonalakat elidegeníthetetlen vagyonelemként kell kezelni. Ez azonban nem zárja ki a magántőke bevonását a fejlesztésekbe. A földalatti közlekedéssel felszabaduló felszíni területek város céljait szolgáló ingatlanfejlesztésekre hasznosíthatók, és befolyt bevételt közlekedésfejlesztési célokra fordítjuk. A földalatti terek bővíthetők, illetve a befektető szándéka szerint alakíthatók. Itt közösségi terek, boltok, üzletek, sőt üzlet negyedek és irodaházak is kialakíthatók. A lehetőségek szinte vég nélküliek. Ezen megoldással biztosíthatjuk, hogy a tőkebevonás, vagy vagyonelem értékesítés kézzelfogható közösségi célokat szolgáljon.

A BKV-t érintő elképzeléseink megvalósulása azonnal érezteti majd a hatását az utazó közönség számára, és fokozatosan válhat valósággá, hogy egy hatékonyan és gazdaságosan működő BKV nyújtson minőségi szolgáltatást a budapestieknek. A terveink megvalósítása a lakosság számára semmilyen többletköltséggel vagy áremelkedéssel nem jár, így a bérletek és a menetjegyek ára a mai árszinten marad. Finanszírozási rendszerünkben nem kell megváltoztatni a lakosság részéről érkező hozzájárulás szisztémáját. Egyetlen változás, hogy mindenkinek kell jegyet váltania, még azoknak is, akik számára a közlekedés egyébként ingyenes. Ez a pontos utazási igények felmérése, a finanszírozás tervezhetősége és az elszámolások miatt elengedhetetlen.


GP: Milyen elképzelése van a hajléktalan-helyzet megoldására, amely nem “csupán” súlyos szociális probléma, de az épített és a természetes környezet (parkok, városszéli kiserdők) állapotát is nagyban befolyásoló komplex kérdéskör.

S.G.: Magas fokon szervezett, ugyanakkor emberséges hajléktalan politikára van szükség. El kell tüntetni a kéregető hajléktalanokat Budapest köztereiről, de mi Pintér Sándorral ellentétben nem űzzük el őket a városból. Mi embereknek tekintjük őket, és a teendőinket is ehhez igazítottuk. Éppen ezért alanyi jogon biztosítjuk a budapesti hajléktalan igazolvánnyal rendelkezők számára a napi egyszeri főtt étkezést és az éjszakai szállást, valamint télen a nappali melegedőket, és az alapszintű közegészségügyi ellátást. A hajléktalan szállókon a szálláson, étkezésen, egészségügyi ellátáson kívül gondoskodni kell az itt élők tulajdoni és fizikai biztonságáról.

Megszervezzük a hajléktalanok lehetőség szerinti foglalkoztatását, és a társadalomba történő visszavezetésük érdekében a segítő hálózatot felfejlesztjük, és az ehhez szükséges forrásokat rendelkezésére bocsátjuk. Arra törekszünk, hogy a legszegényebb magyar ember se éljen az utcán. Ezen törekvésünk érdekében a hajléktalanszállók befogadó kapacitását a duplájára növeljük. A szállókat tisztító-fertőtlenítő rendszerekkel szereljük fel, és állandó egészségügyi személyzetet biztosítunk a működésükhöz. Rendszeressé tesszük a hajléktalanok egészségügyi szűrését, ezzel csökkentve a fertőzőbetegségek terjesztésének a kockázatát.

GP: Megépülhet-e egyáltalán, és ha igen, Ön szerint mikorra az M0-ás körgyűrű teljes szakasza? Mit kíván tenni ennek érdekében?

S.G:: Az M0-ás körgyűrű jelenleg is épül. Ezt az építő munkát folytatni kívánjuk. A hiányzó budai szakaszt mi túlnyomórészt földalatti vonalvezetéssel kívánjuk megépíteni. Ez lényegesen rövidebb, és környezetbarátabb megoldás.

Tudomásul kell venni, hogy Budapest levegőminősége szempontjából kulcsfontosságú észak- és nyugat-budai területekre nem lehet ezt az irgalmatlan méretű átmenő forgalmat rázúdítani. Ugyanakkor a kőrgyűrűt be kell zárni. Erre egyetlen megoldás van: a földalatti vonalvezetés.

Az M0-ást 2×3 sáv + leállósáv szerkezetben kell végig megépíteni, és a teljes szakaszt be kell kamerázni. Az M0-ásnak az autópályák hálózatába történő szervezésén és a tranzitforgalom levezetésén túl jelentős területfejlesztő hatásai is lesznek, hisz csomópontjai elhelyezkedése sűrű, ami nagymértékben növeli a ráfejlesztési lehetőségeket. Az M0-s teljes gyűrűje tehát könnyen válhat logisztikai körúttá, egy fejlesztési zónát szervezve a város határára. A Budapesten haladó magasabb rendű utak hálózat bővíteni kell, és lehetőség szerint az M0-ással össze kell kötni.

Terveink szerint 2014-re az építkezés befejezhető.

GP: Mit kíván kezdeni Budapest ijesztően magas légszennyezettségével? Hogy járna el Ön szmogriadó esetén?

S.G.: Budapest légszennyezettségi mutatói csak komplex, és hosszú távú intézkedési csomaggal javíthatók. A Jobbik Magyarországért Mozgalom intézkedéscsomagja a következő elemekből áll:

A városi zöld felületeket növelni kell. A 90’-es évek telekspekulációi miatt gyakorlatilag a Főváros szabad zöldterületei, illetve tartalék területei minimálisra csökkentek. Mára ez olyan mértéket öltött, hogy európai viszonylatban is Budapest az utolsók között van a zöldterületi mutatójával. Éppen ezért jelentősen növeljük a zöldterületek nagyságát.

Budapesten és agglomerációjában erdőket kell telepíteni, amelynek hatására a levegő minősége és a város klímája jelentősen javul fog.

A meglévő zöldterületek tulajdonviszonyait tisztázni kell. A tulajdonosok kötelezettek a rendbetételre, gondozásra és a megóvásra. A főváros zöldterületeit nyilvántartásba kell venni, és azokat egy fővárosi cégnek kell karbantartania. Jelenleg kaotikus viszonyok uralkodnak, és egy-egy kiemelt területet leszámítva maga a természet végzi el a fenntartási munkálatokat.

Budapesten a közlekedés céljára igénybe vehető közlekedési terek lényegében elfogytak. A földfelszíni fejlesztések a meglévő zöldterületek teljes pusztulásával járnának. A szolgáltatás azonban gyors fejlesztésre és kapacitásbővítésre szorul. Ennek egyetlen lehetősége a földalatti vonalvezetés, ugyanis terjeszkedni, új közeledési tereket kialakítani már csak a föld alatt lehet. Földalatti vonalvezetéssel kívánjuk megoldani a metrók bővítését, a gyorsvasút hálózati rendszer egyes elemeinek kiépítését, a villamos hálózat bővítését és a kötöttpályás közlekedési rendszerek összekapcsolását, a vonalak integrációját. Az útfejlesztéseknél is törekedni kell a földalatti vonalvezetés előtérbe helyezésére, mivel a kéreg alatt vezetett úthálózat sokkal gyorsabb megközelítést tesz lehetővé. Gyors kapcsolatot hozunk létre a belváros, a külső kerületek és a városkörnyéki települések között, így a városközpontok ismét működőképessé válnak. A felszín alatti és feletti kötöttpályás közlekedés alkalmas a belváros teheráruigényének célba juttatására is. A városkörnyéki teheráru-terminálokkal való összeköttetés eredményeként a városok kényszerforgalma is jelentősen csökken.

A közösségi közlekedés föld alá helyezésének a környezetvédelmi előnye szinte megbecsülhetetlenek. Gyarapodó zöld felületek, csökkenő légszennyeződés, és káros anyag kibocsátás. Budapest a világ legzöldebb és legszebb történelmi fővárosa lesz. A földalatti vonalvezetés hatalmas infrastrukturális fejlődést jelent. Lehetővé teszi a közműalagutak rendszerének a kiépítését. A közművezetékeket a föld alatt elvezetve a rendszerek sokkal stabilabbá, könnyen bővíthetővé és korszerűsíthetővé válnak. Meghibásodások vagy fejlesztési munkálatok esetén nincsenek útfelbontások, dugók és torlódások, és jelentősen csökken a gépjárműforgalom, a levegőszennyezés, a balesetek száma.

A fejlesztések eredményeképpen a tisztán gépjárművel való közlekedést felváltják a kombinált közlekedési módok. Az autó + P+R + közösségi közlekedési eszköz hármas kombinációja lesz a legkényelmesebb és leggyorsabb kombinált közlekedési mód. A kötöttpályás közlekedési módok erőteljes fejlesztése, a városi és elővárosi közlekedés megfelelő összekapcsolása a közösségi közlekedés és a parkolás rendszerének fejlesztésével, egymással szoros összefüggésben alkotják a közlekedési rendszerfejlesztés elemeit.

A főváros útjain áthaladó forgalmat szabályozni kell. Áruszállítást csak éjszaka lehet végrehajtani, kivéve az építési forgalmat. A célforgalmat leszámítva a teherautókat ki kell szorítani a fővárosból. Az átmenő forgalmat részükre tiltani kell, illetve ha ez másként nem biztosított, meghatározott útvonalakat lehet csak igénybe venni. A teherforgalmi behajtási rendszer célja a városon indokolatlanul átmenő tehergépjármű forgalom (tranzit) kizárása és a legtöbb területen a célforgalom ellenőrzése (behajtási hozzájáruláshoz kötése). Összehangolt intézkedéscsomaggal biztosítjuk az átmenő teherforgalom városból való kizárását, és a fővárosba érkező áruszállítás engedélyezett útvonalakon történő lebonyolítását.

Programunk megvalósítása esetén a szmogriadó esélye minimálisra csökken. Amennyiben ez a helyzet mégis előáll, úgy a gépjárműforgalmat korlátozzuk elsősorban, és a közösségi közlekedés kapacitásait növeljük.

GP: Tervezi-e új parkok, zöld területek létrehozását? Ha igen, a város mely részein?

S.G.: A Duna part zöldövezeti pihenőterületté válik a fővárosiak, valamint a hazai és külföldi turisták számára, mely a város teljes hosszában ugyanazt a minőségű pihenést, rekreációs lehetőséget, szolgáltatási rendszert nyújtja.

A Soroksári Duna-ág csodálatos természeti adottságait felhasználva egy egységes szerkezetű családi házas pihenő övezetet hozunk létre, ahol a budapestiek szabadidős programjaikat jó levegőn, tartalmas környezetben eltölthetik. Ennek keretében megépítjük a Ferencváros-pesterzsébeti Soroksári-Dunaparti utat és sétányt.

Budapestnek a Dunán kívül is vannak folyói és tavai. Ezek elhanyagolt folyómedreit és partszakaszait meg kell tisztítani, és a budapestiek rendelkezésére kell bocsátani szabadidős, sport vagy turisztikai programjaik lebonyolítására.

A fejlesztéseken túl fontos feladat a meglévő sétányok és zöldterületek felújítása és folyamatos karbantartása. A belsőbb területeken az új ingatlanfejlesztéseknél csak olyan engedélyt adunk ki, amely „zöldtetős” megoldással készül. Jövőre vonatkozó titkos tervünk egybefüggő zöldterületek /zöldtetők/ kialakítása a belvárosban. Így a magasból, parkosított területeken sétálva tárulhat a szemünk elé a történelmi Budapest csodálatos szépsége.

GP: Fontosnak tartaná-e a budapesti diákok környezetvédelmi oktatásának erősítését, hogy a felnövekvő generáció is tisztában legyen az élhető, fenntartható várossal kapcsolatos ismeretekkel. Ha igen, milyen lépéseket kíván tenni ez ügyben?

S.G.: Gyermekeinket megismertetjük hazánk növény- és állatvilágával, és már óvodás koruktól kezdve azok tiszteletére neveljük őket. Különös hangsúlyt fektetve az oktatási terv részéve tesszük a természetvédelem és környezettudatos életmódra nevelést már az óvodás kortól kezdődően. E tárgyban támogatjuk szakkörök, diákkörök és táborok működését.

————-

Csütörtökön az Ungár Klárával (SZEMA), majd pénteken a Horváth Csabával (MSZP) készült interjúkat olvashatjátok. Tarlós István sajnos utólag elállt a korábban a beígért interjútól, Schmuck Andor, az MDF és a Kétfarkúak válaszait pedig továbbra is várjuk.

jealousy

Holnaptól interjúsorozat a főpolgármester-jelöltekkel

…vágatlan formában, beérkezési sorrendben leközölve. Tarlós István ugyan utólag elállt a beígért interjútól, de azért válaszait a héten még várjuk, ahogy Schmuck Andorét és Victora Zsoltét is. A többieknek pedig nagyon köszönjük az alapos együttműködést.

Ahol az eldobott rágókból “alkotás” lesz – A Seattle-i Gum Wall

Bookmark and Share

Egy szingapúri turista minden bizonnyal szívrohamot kapna Seattle alábbi látványossága láttán – hiszen gyors fejszámolással is több ezer dollárnyi büntetés tárulna a szeme elé. Szingapúrban ugyanis tilos rágózni, az eldobott rágógumi után maradó folt és kosz miatt. Nem úgy Seattle-ben.

Sőt, itt már fel is hagytak a falra ragaszgatott alternatív graffitik kapargatásával – hagyták folyni (ill. ragadni) a dolgokat a maguk útján. És ami létrejött, az gyorsan a város egyik fő nevezetességévé nőtte ki magát.

A Seattle-i Post Alley mentén 15 méter hosszan elterülő (és folyamatosan növekvő) “Gum Wall” mára kész zarándokhely lett, például (számomra azért furcsamód…) esküvői fotózást is tartanak előtte. Az egész 1993 körül indult, amikor is a közeli színházba sorban állók unalmukban elkezdték az ízét vesztett rágókat a falra ragasztgatni.

A tulajok egy ideig harcoltak, szó szerint kaparták a falat… majd 1998 körül feladták. Ekkor ugyanis már többeknek feltűnt, hogy sok ember nem az előadásokra érkezik, hanem a falat megbámulni/csodálni – kinek-kinek ízlése szerint. És a híre azóta is dagad, akár egy rágólufi, például már filmhelyszínként is szolgált Jennifer Aniston és Aaron Eckhart amúgy feleljthető Derült Égből Szerelem c. darabjához.

A falat a CNN 2009-ben a világ 5 legfertőzőbb turista látványossága közé választotta, bár arról megoszlanak a vélemények, hogy az emberi szájban jól tenyésző baktériumok milyen hosszú időt képesek túlélni a betonfalon. A rágók mindenesetre jól tartják magukat, sem fagy, sem eső nem nagy hat rájuk. A hőséggel viszont már meggyűlik a bajuk, sorban potyognak le, de persze utánpótlás folyamatosan érkezik.

Nos, mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy a street-art ilyen megnyilvánulása bejön-e neki vagy sem, érdekesnek azonban érdekes.

jealousy

Legyen saját telked a Szabadság-szigeten!

Bookmark and Share

Ma egy hazai kezdeményezést mutatunk be, amely nem kapcsolódik közvetlenül a városi témákhoz, azonban nekünk megtetszett és hátha így többekhez eljut a WWF akciójának híre. A szervezet a mohácsi Duna-ágban található Szabadság-sziget megmentését tűzte ki célul, és ennek érdekében örökbefogadási akciót indítottak, amihez többek között a Facebookon lehet csatlakozni.

A szigeten virtuális telkeket lehet megvenni (azaz örökbe fogadni), amelyen saját fekete gólyánk vagy réti sasunk is lehet. Az adományokat a szervezet a veszélyeztetett hal- és madárfajok megmentésére, az ártéri erdők újratelepítsére használja fel. Mint a honlapjukon olvasható, a Szabadság-sziget és a hozzá tartozó mellékág egy különleges és veszélyeztetett élőhely. Céljuk az őshonos fafajok visszatelepítése, a ritka, veszélyeztetett állatok otthonának megmentése, valamint – nem utolsósorban – a Duna vízminőségének javítása.

Hajrá, lehet csatlakozni! Eddig közel 400.000 Ft adomány jött össze a Facebookon!

A terület állapotának helyreállítására 2009-ben írt alá partneri megállapodást a WWF Magyarország, Mohács Város Önkormányzata, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Dunántúli Regionális Vízmű, valamint a Coca-Cola Magyarország. A vállalati, civil és kormányzati szféra egyedülálló együttműködésével létrejövő, közel félmilliárd forint értékű környezetvédelmi beruházás az első, példaértékű lépés a folyó több tucat hasonló szigetének és mellékágának helyreállítása érdekében. A munkálatok várhatóan 2013-ig tartanak.

jealousy

A világ első zöld autópályáját tervezik Finnországban

Bookmark and Share

Autópálya, ami zöld – ez így első hallásra eléggé sok ellentmondást hordoz magában, azonban a finn terveket elnézve mégis lehet ezt (is) zölden csinálni. Sőt, a világon elsőként a legzöldebben. A nemrég  bemutatott finn tervek szerint a 130 km hosszú szakaszon lesznek elektromos-autó töltőállomások, és helyi bioüzemanyagot kínáló kutak is.

Az autópálya világítása természetesen energiatakarékos rendszerrel lesz felszerelve (“smart” lighting). A világítás fényérzékelős rendszerrel működik majd: kikapcsol, ha nem jár arra egyetlen autó sem, és igazodni fog az időjárási viszonyokhoz is. Működését tekintve a hosszú távú cél, hogy teljesen széndioxid-semleges legyen. Ennek egyelőre ellentmond az, hogy hagyományos autók hagyományos üzemanyagot is tankolhatnak rajta.

A tervezők szerint a Loviisa és az orosz határhoz közeli Vaalimaa közötti modell-autópálya egyelőre egyedülálló a világon, és mintaként szolgálhat más országok számára is. Az autópálya mentén infoközpontok is lesznek, amelyeknél az érdeklődők lemérhetik, ők mekkora nyomot hagynak éppen környezetükön (autójuktól, távtól stb. függően).

Loviisa városa azt reméli, hogy az autópálya 2016-ra elkészülhet, és kaphatnak hozzá uniós támogatást is. Előreláthatóan körülbelül 700 millió euróba kerül majd a mintaprojekt, és mint elmondták, csak akkor valósulhat meg, ha az Unió is beszáll.

jealousy

Szelektálj vagy fizess!

Bookmark and Share

Clevelandben (Ohio) nem szórakoznak tovább a lakosság finom ösztönzésével, ami a szelektív hulladékgyűjtést illeti. A város ugyanis olyan high-tech hulladékgyűjtő rendszer bevezetésén dolgozik, amely érzékelni és jelezni fogja, ha a lakos nem szelektál rendesen és főleg rendszeresen. Aki pedig így tenne, annak 100 $-ja bánja majd. A rendszer kiépítése nem kevés pénzbe kerül, de még így is spórol vele a városvezetés.

A szemetesek microchipes jelzőrendszerrel működnek, amin keresztül a helyi “közterületesek” ellenőrizni tudják majd, hogy az ott lakók milyen rendszerességgel “csekkoltak be” kártyájukkal a papír, -üveg, vagy műanyaggyűjtő kukákba.

Ha ez nem történik meg rendszeres időközönként, a szemétszállítóknak joguk lesz áttekinteni alaposan az adott blokk kukáit – így ellenőrizve, hogy megfelelően szelektálják-e a háztartási hulladékot. És ha ekkor kiderül, hogy magasról tesznek a szelektálásra – akkor akár 100 dollárral is könnyebb lehet a bankszámlájuk. Ha ugyanis a sima kukákban meghaladja a 10%-ot az egyébként újrafelhasználható hulladék aránya, a büntetés életbe is léphet.

Soknak tűnik ez a 100 $-os büntetés? Nem annyira, ha azt vesszük, hogy San Franciscoban 500 $ a bünti, ha valaki könnyedén kezeli a szelektív-témát.

A rendszer elindítása nem olcsó, de így is megéri a városnak, hiszen a hulladék feldolgozása tonnánként 30 $-ba kerül, addig az újrahasznosított hulladék tonnájáért 26 $-t kasszírozhatnak. A szelektív hulladékgyűjtés tehát nem kedvkérdése lesz ezentúl, a pilot-projekt már 2007-ben elindult 15,000 kuka szétosztásával, és 2,5 millió dollár befektetéssel (25,000 új kuka telepítésével) most tovább folytatódik.

A cél az, hogy addig újabb 25,000 kukát telepítsenek minden évben, amíg Cleveland minden egyes háztartása nem rendelkezik majd egy új high-tech szemetessel vagy egy régi, de microchippel felszerelt tárolóval.

Mint azt Ronnie Owens (Waste Collection Commissioner) elmondta: a lakosság tájékoztatása érdekében aktív kampányba kezdenek. Hangsúlyozta: a településen mindenki tudja nagyjából, hogy a környékén kik azok, akik semmibe veszik a szelektív hulladékgyűjtést. Így most ezek a lakók sem sokáig ragaszkodnak majd rossz szokásaikhoz.

jealousy

Hong Kong széndioxid-semleges városközpontjának tervei az új Bécsi utca megálmodójától

Bookmark and Share

A Foster+Partners sztáriroda neve nálunk sem ismeretlen, elég csak a mostanában nagy tiltakozást kiváltó V. kerületi tervekre (Bécsi utca, Belváros Új Városközpont) gondolnunk. Nekem személy szerint nagyon tetszik, így remélem, nem száll el a léghajó, de ez a vita más lapra tartozik. Most az iroda egy másik, Hong Kongba tervezett új városközpontját járnánk körbe.

A kikötő mellé tervezett, 40 hektáron elterülő létesítmény széndioxid-kibocsátás szempontjából teljesen semleges lesz. Az új városi park 17 különböző kulturális intézménynek, szórakozóhelynek ad majd otthont, 30.000 négyzetméteren pedig művészeti és oktatási középületek kapnak helyet. Többek között megtalálható lesz benne több koncertterem, a Great Opera House, vagy az “M+” modern művészeti múzeum.

Az új központban számos zöld-technológiát alkalmaznak majd, így pl. energiát termelő szennyvíz-újrahasznosítást, környezetbarát hűtő-fűtő rendszert, grey water recycling – technológiát (azaz pl. a fürdésből, egyszerű kézmosásból származó víz újrahasznosítását, ld. lenti képen), és természetesen az energiatermelő napelemek és szélturbinák sem maradnak ki a sorból.

A közlekedést a föld alá vezetik a tervek szerint – még több helyet hagyva így a zöld felületeknek és a közösségi létesítményeknek. A 2 km hosszan elnyúló létesítményben a kulturális helyszínek mellett helyet kapnak lakások, irodák és boltok is. Az új West Kowloon Cultural District nyitva áll majd mind a helyi lakossg, mind a turisták előtt, és mint azt Mouzhan Majidi (Chief Executive, Foster + Partners) elmondta: olyan városközpont tervezésében gondolkodtak, ahol elmosódik a határ a munka, a pihenés, a kikapcsolódás és az egyéb mindennapos tevékenységek között.

jealousy


Kövess minket!


Facebook

Twitter

Ide írj nekünk!

greenpolis@gmail.com

HVG Goldenblog 2010 – 4. helyezés

Twitter

  • Egy hatalmas példa a 2016-os olimpia zöld megoldásaira: 105 méteres energiatermelő vízeséstorony is Rio partjainál bit.ly/NlwzBn 4 years ago
  • Las Vegasban 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete bit.ly/LRfCxq 4 years ago
  • A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított 2009 óta CO2 csökkentésre, és 8000 tonnával mérsékelte is a kibocsátást ishttp://bit.ly/LeuqJx 4 years ago
  • A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből díjnyertes közkönyvtár Texasban bit.ly/N8B9Aa 4 years ago
  • Betört a zöld a luxusparadicsomokba is, 1.4 millió $-os tengerparti villa, kizárólag újrafelhasznált konténerekből bit.ly/PdNs47 4 years ago

Iratkozz fel, és minden zöldségről frissen értesítünk!

Csatlakozz a 12 követőhöz


%d blogger ezt kedveli: