2010. július havi archívum

Először sikerült: olcsóbb az atomenergiánál a napenergia

Egy kicsit komolyabb vizekre evezünk ma Leo után: ez tényleg brékingnyúz – most először jött össze, hogy az atomerőművek által előállított energiánál olcsóbb lehet a napenergiából nyert áram. Az észak-karolinai Duke University tanulmánya szerint nincs kifogás többé – az újabb és újabb technikáknak köszönhetően a nem túl távoli jövőben már nem lehet az árra hivatkozni az atompártiaknak. A jelentés készítői nyíltan kimondják: a szerintük “erőszakos atomlobbi” pr-akcióira készült ez a válasz, ők ugyanis évek óta azt állítják (és eddig talán igaz is volt), hogy nincs olcsóbb és egyben tisztább energiaforrás, mint az atomerőmű.

Azért a nagy lelkesedés közepette halkan megjegyzem, Magyarország előtt (szerintem) egyelőre nem áll más út, mint Paks bővítése, ismerve, hogy az ilyen fejlesztések mikorra érnek el hozzánk és valósulnak meg – de azért szemeinket jó már most az észak-karolinai jelentésre vetni. Ebbe a vitába most nem is mennék bele mélyebben, mert zöld-kérdésben kevés megosztóbb téma akad ma itthon, mint a “bővítsünk vagy ne bővítsünk, ez itt a kérdés” problematika.

De visszatérve az USA-ba: a mérések szerint Észak-Karolinában az atomenergia 16 centbe kerül/KWh, vele szemben a napelemekkel előállított energiánál ez az arány 14 cent/KWh. És a kutatás szerint ez az ár csak csökkenni fog.

Sőt, az olyan vidékeken, ahol ennél is több a napsütéses órák száma, az árkülönbség ennél sokkal nagyobb lehet. Mint írják, Észak-Karolina nem éppen egy napos állam, így ez az áramforrás még ennél is megtérülőbb lehet Arizonában, Dél-Kaliforniában, Kolorádóban, Új-Mexikóban, Nyugat-Texasban, Nevadában és Utahban.

Magyarországon az országos átlagnál magasabb a napsütéses órák száma a dél-alföldi régióban, így ezzel majd ezen a területen lehetne (elsőre) próbálkozni… a “majd” sajnos tippre jópár évet jelent, de a lehetőség már adott legalább.

És a guruknak egy kis “egyszerű” költség-tábla a jelentésből:

jealousy

Reklámok

HVG Goldenblog – 4. helyezés!

A Greenpolis Blog 4. helyezést ért a HVG Goldenblog versenyén egészség-életmód kategóriában!

Jobb szó nincs rá: NAGYON KÖSZÖNJÜK!!! Megduplázott energiával folytatjuk!

Leonardo DiCaprio napelemeiből nyertek áramot az Eredet forgatásán

Bookmark and Share

Rég vártam már, de csak ma fogom megnézni az Eredetet, ha minden jól megy, úgyhogy a sztoriról (szerencsére) még nem sokat tudok (ne is mondjon senki semmit, köszi :). Annyit viszont már igen, hogy a főszereplő, Leonardo DiCaprio, legfrissebb Facebook posztja alapján napemeleket cihelt be a forgatásra a Pure Power Distribution segítségével. Mint írja, a cuccok 72,000 watt áramot termelnek, ami 8 ház áramellátását biztosíthatja – zaj és környezetterhelés nélkül.

Már májusban voltak arról hírek, hogy a Warner Bros a hagyományosnál zöldebben forgatja le az Eredetet, és napelemes generátorokat vetnek be. Mára az is kiderült, kinek a hathatós közbenjárására történt mindez.

Úgy tűnik, Leo fenntarthatósági-lobbija ért révbe, aki egyébként számos más zöld-témában is ott van, elég csak megnézni az alapítványa honlapját.

Mint azt DiCaprio egy interjúban elmondta, ez az első film, amelyet (nagyrészt) napelemek segítségével forgatott, az eredményt azonban egy hosszas “beszélgetés” előzte meg a Warner fejével, Alan Horn-nal.

Nos, úgy tűnik Leo meggyőző volt, és mint ő is jelezte, ez a kis lépés lavinát indíthat el mind a filmiparban, mind a hétköznapokban.

jealousy

Szavazás – Te zölden nyaralsz?

A feketelista: a világ 10 legszennyezettebb városa

Az 5 legzöldebb, legélhetőbb város után most nézzünk át a sötét oldalra: íme a 10 legleszennyezettebb város listája. Az alábbi adatok a Blacksmith Institute 2007-es kutatását tartalmazzák, tehát nem friss ropogós, de hasonló város-listát azóta (tudomásom szerint) ők nem készítettek. A tavalyi elemzésük is érdekes, abban a 12 legnagyobb eredményt veszik sorra, amelyet erősen szennyezett térségekben a világon elértek.

Visszatérve a 2007-es listához: ennek élén – nem meglepő módon – Kína és megint Kína, majd India áll. Nem meglepő, hiszen a Világbank jelentése szerint a világ 20 legszennyezettebb városa közül 16 Kínában található.

1. Linfen, Kína

A “büszke” első helyet Kína Shanxi tartományában található Linfen kapta, amely potenciálisan 3,000,000 ember egészségkárosításáért lehet felelős, továbbá egy még szomorúbb adat: itt a legnagyobb a születési rendellenséggel világra jövő gyermekek aránya. Ez az északi terület a kínai szénbányászat központja.

A TIME riportja szerint a helyzet olyan súlyos, hogy ha például kitesszük a ruhákat szárdani, azok még azelőtt feketék lesznek, hogy megszáradtak volna. Hogy ha már a Kínai Környezetvédelmi Minisztérium (vagy olyasmi) is azt mondja, hogy ez az ország legszennyezettebb városa, akkor ott már lehet valami a levegőben.

2. Tianying, Kína

Kína legnagyobb ólomtermelő vidékéről van szó, ami elavult kitermelési technológiával párosul. A szennyező fémek így szinte gát nélkül jutnak a környék vizeibe, földjébe. Onnan pedig például a véráramba. Kutatások szerint ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a helyben felnövő gyerekek jelentősen alacsonyabb IQ-szinttel rendelkeznek, mint az országos átlag.

3. Sukinda, India

A 2007-es adatok szerint kb. 2, 6 millió ember életét veszélyezteti közvetlenül a környéken folyó krómbányászat (azaz így három évvel később még jóval több embert). Egy indiai egészségügyi csoport szerint a bánya környéki halálesetek 85%-ért a krómmal összefüggő betegségek felelősek, az ivóvíznek pedig 60%-a tartalmaz kétszer annyi hat vegyértékű krómot, mint a nemzetközileg elfogadott szint.

4. Vapi, India

Egy oka volt annak, hogy 2007-ben India kevésbé volt szennyezett Kínánál: a lassabb fejlődés. Nem tudom, hogy mára mennyiben érte be “éltanuló” társát, mindenesetre Vapi lakosai isszák szó szerint a levét a “fejlődésnek”. Az ivóvízben ugyanis a WHO által megengedett higany-szint 96-szorosa volt található, és minden nehézfémmel szennyezett a környéken. A helyiek azonban isszák, ami van, mert tiszta (vagy legalábbis tisztább) ivóvíz csak km-kel arrébb található.

5. La Oroy, Peru

A perui Andokban található bányásztelepülésen a gyerekek 99%-nak vérében jelentősen meghaladja az ólomszint a határértéket. A magas halálozási ráta, valamint a már magzat-korban jelen lévő ólomterhelés az 1922 óta ott működő – amerikai tulajdonban lévő – kohászatnak köszönhető. Ha az ólomkibocsátást valamennyire mérsékelték is azóta, a szennyezés még évszázadokig a környék földjeiben marad, és a hírek szerint a környék megtisztítása még csak tervbe sincs véve.

6. Dzerzhinsk, Oroszország

A hidegháborús fegyverkezés az egész volt Szovjetunió területén otthagyta a vegyi-lábnyomát, de talán Dzerzhinsk, a volt vegyifegyver-központ járt a legrosszabbul. Közel 60 év alatt nem kevesebb, mint 300,000 tonna veszélyes vegyi hulladékot tároltak nem megfelelő módon. A várható élettartam brutális szintre csökkent a szennyezésnek köszönhetően: 47 év nőknél és 42 év férfiaknál. Guinness rekordjára ez a város talán nem olyan büszke: vegyi szennyeződések terén vezet a világban, hét évvel ezelőtt pedig 260%-al múlta felül a halálozási ráta a születési rátát.

7. Norilszk, Oroszország

Az 1935-ben alapított bányász-város eredetileg munkatáborként szolgált, Szibéria (és Oroszország) legszennyezettebb településén évente 4 millió tonna arzén, ólom, szelén és réz kerül (többek között) a levegőbe. A kohók kb. 50 km-es közelében egyetlen élő fát nem látunk, a várható élettartam 10 évvel marad el a várható orosz átlagtól, a gyerekek körében pedig gyakoriak a légzőszervi betegségek.

8. Csernobil, Ukrajna

A listán nem meglepő, hogy szerepel az 5 és fél millió ember egészségét – közvetve vagy közvetlenül – károsító atomerőmű, amely 18 kilométerre fekszik Csernobil várostól. Bár lassan 25 éve történt az atomkatasztrófa, 1992 és 2002 között 4000 pajzsmirigyrákos esetet regisztráltak a térségben, a Greenpeace 2006-os elemzése pedig százezerre teszi a halálos áldozatok számát, de ezt az adatot az állami szervek, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (persze) sokallja.

9. Sumgayit, Azerbajdzsán

Az olaj és nehézfémszennyezés kb. 275,000 ember életét keseríti meg napról napra az egykori Szovjetunió vegyipari központjában, ahol a “fénykorban” negyven gyár ontotta magából évente a 120,000 tonna károsanyagot. A legtöbb gyár időközben bezárt, azonban a vegyihulladék kezeletlenül ott maradt, ahol hagyták, tovább szennyezve a környezetet és rombolva az ott élők egészségét. Hogy csak egy szomorú adatot emeljünk ki: a rákos megbetegedések aránya 50 %-al magasabb az országos átlagnál.

10. Kabwe, Zambia

Amikor 1904-ben a gazdag ólomlelőhelyet felfedezték a mai Zambia területén, a brit gyarmatot még Észak-Rodéziának hívták, és hát finoman szólva magasról tettek a környezetvédelemre. Bár a kitermelés 16 éve abbamaradt, a város környéke nehézfémekkel és ólomporral erősen szennyezett.

A vizsgált gyerekek vérében többszörösen az egészségügyi határ felett van az ólomszint, azonban jó hír, hogy itt a Világbank 40 millió dollárt irányozott elő a hely megtisztítására. Nos ez 2003-ban történt, a város pedig 2007-ben még bőven rákerült a listára.

jealousy

Bookmark and Share

Exkluzív – A World Investment Report 2010 bemutatóján jártunk

A könnyedebb témák után komoly szakmai tevékenységre adtunk a fejünket. A GreenPolis szerkesztősége a World Investment Report 2010 – Investing in a low-carbon economy című kiadvány bemutatóján járt az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében. Exkluzív beszámoló következik.

Amikor pár nappal ezelőtt regisztráltunk a mai eseményre, még nem tudtuk, hogy komoly megtiszteltetésben lesz részünk. Korábban vehettük kézbe az immár 20. alkalommal megjelenő jelentést, mint bárki más. A szélesebb nyilvánosság ugyanis csak délután 5-től kezdve férhet hozzá a kiadványhoz, amelynek idén kiemelt témája „A beruházások az alacsony CO2 kibocsátó gazdaságban”. Térjünk is rögtön a lényegre.

Az első felszólaló Simai Mihály akadémikus, a VKI kutató professzora volt, aki röviden ismertette a jelentés tartalmát. Ebben a blokkban számos olyan megállapítást, adatot hallhattunk, amelyek nyilvánvalóan érdekesek a globális felmelegedés elleni küzdelem szempontjából is. Megtudtuk, hogy a válság jelentősen hatott a transznacionális vállalatokra, és amíg a fejlett országokban visszaestek a tőkebefektetések, az ázsiai (azon belül is főleg a kínai) vállalatok képesek voltak kihasználni a krízis adta lehetőségeket, és javították pozícióikat a nyersanyag kitermelésben is.

Örömmel hallottuk, hogy a válság dacára nem nőtt jelentős mértékben a protekcionizmus (az államok 70%-a továbbra is igyekszik minél több külföldi tőkebefektetésekhez jutni), hiszen még mindig a tőkebefektetések liberalizálása van túlsúlyban. A külföldi befektetések pedig 2012-re elérhetik a 2007-es szintet is. És minderre miért kell odafigyelnie egy zöldnek? Mert a nemzetközi társaságok nagyon komoly szerepet játszanak a megújuló energiaforrások fejlesztésében, kiaknázásban.

Nemzetközi társaságok – egyszerre ártanak és segítenek

A jelentés a fejlődő országokra koncentrál, és azt vizsgálja, hogy milyen szerep hárul a transznacionális társaságokra a CO2 kibocsátás csökkentésében.

A fejlődő országoknak két jelentős kihívással kell szembenézniük: pénzt kel szerezniük a befektetésekhez, és ki kell fejlesztetniük a megfelelő technológiákat. Itt lépnek a képbe transznacionális vállalatok, akik egyszerre okozói a környezeti problémák növekedésének, és segítői azok megoldásának.

Ezek a társaságok – élő környezetünkkel szemben elkövetett bűntetteik ellenére – képesek olyan technológiák kifejlesztésére, amelyekkel csökkenteni lehet a CO2 kibocsátást. Környezettudatos fejlesztéseik a fejlődő országok számára is hasznosak lehetnek, ahogyan a tőkebefektetéseik is. Kérdés, hogy a társaságok vezetői miben látnak éppen nagyobb üzletet, hiszen az olajvállalatok példája mutatja, sokszor csak a szlogenek szintjén harcolnak a klímaváltozás ellen. Feltéve, hogy elismerik a létezését. Ez ugyanis nem olyan egyértelmű.

Le az olajtársaságok geológus elnökeivel!

A második felszóló, Hugyecz Attila az olajtársaságok tevékenységéről tartott egy rövid beszámolót: a BP, a Shell és az Exxon működésébe nyerhettünk betekintést. Bad news: azok a vállalatok, amik eddig a megújuló energiaforrásokat támogatták, az elmúlt időszakban más irányba fordultak.

A mára az olajkatasztrófa szinonimájává vált BP mentségére váljon, hogy legutóbbi vezetője, John Browne a szektorban gyakorlatilag elsőként ismerte el, hogy az emberi tevékenység okozza a klímaváltozást. A BP-t akár jó tanulónak is lehet nevezni, hiszen 2000-2001 között 10%-al, majd az azt követő négy évben további 22%-al csökkentette CO2 kibocsátást. A nagy lendület 2007-ben sajnos alábbhagyott, hiszen az a mihaszna Tony Hayward, a társaság új elnöke új fókuszpontokat jelölt ki (értsd: több bevétel, kevesebb „jótékonykodás” ilyen buta környezetvédelmi ügyekben). A megújuló energiaforrásokra szánt támogatás mértéke jelentősen csökkent, sőt, majdnem eladták az ezzel foglalkozó üzletágat.

Nézzük mi a helyzet a Shell-nél. A társaságnak sokáig számos megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektje volt, mára viszont ők is eljutottak az új fókuszpontokig. A földgáz lenyomta a napelemeket és a szélerőműveket, a megújuló energiaforrások kutatására szánt keretet a teljes kiadásaik 1%-ra csökkentették. Régebben a Shell érdemleges tevékenységet folytatott a CO2 kibocsátás csökkentése érdekében, mára nagyobb bizniszt látnak az olajhomok kiaknázásában. (Kanada pedig kész aranybánya ebből a szempontból.)

Hasonló tendenciák zajlottak le az Exxon-nál is. A társaság 1970-től kezdve komoly pénzeket fektetett a napelem kutatásba, de láthatóan megégette magát a projekttel, hiszen ma már úgy gondolja: a jövő a földgáz felé vezet.

Mint megtudtuk, a felelőtlen szemléletváltások legfőbb okozói (a válság, a kanadai olajhomok és a földgázforradalom mellett) az új, geológus végzettségű vezérigazgatók, akik százezer/millióéves távlatokban gondolkoznak, ezért természetes folyamatnak tartják, hogy hamarosan az utcára lépve felforrunk a hőségtől.

Vesszenek hát a geológusok!

A világ 5 legzöldebb városa

Tegnap már ajánlottam egy könyvet, ami rendesen leszedte a szenteltvizet a világ legszennyezettebb területeiről. A közeljövőben szánok majd egy bővebb posztot is a legkoszosabb városoknak (hogy kicsit büszkébbek legyünk Budapestre/Győrre/Szegedre/Debrecenre/ki-ki helyettesítse be igény szerint :), de előbb inkább nézzük meg a legélhetőbb, legzöldebb városok 5-ös listáját.

1. Portland, Oregon

Portland több címet is elnyert már, ami az élhetőséget és fenntartható működést illeti, többek között az amerikai kerékpáros szövetség platina szintű kerkékpárbarát közösség-címét, valamint a Popular Sicence “legzöldebb város” címét. Utóbbinál a szempontok között szerepelt a közösségi közlekedés minősége, a megújuló energiák használata, valamint a hulladék újrahasznosítása. Portlandben az energiafelhasználás felét megújuló energia adja, és a dolgozók negyede kerékpárral jár munkába.

2. Freiburg, Németország

Freiburg nem ma kezdte a zöldülést, a várost már a II. világháború után ilyen koncepció szerint építették újjá. Mintaértékű a település Vauban kerülete, amelyben az utcák szigorúak autómentesek, a tetőket pedig napelemek borítják.

Lehet persze saját kocsija bárkinek, de csupán két parkolóban lehet azokat tárolni, ahol szerény 40.000 dollárért vehet magának mindenki helyet. Nos, meg is lett az eredménye: a lakosok 70 %-nak nincs kocsija, 57%-uk pedig akkor adta el, amikor ide költözött. Egyetlen út járható kocsival: a Freiburg központjában vezető főút.

3. Zermatt, Svájc

A Matterhorn lábainál elterülő turistaparadicsom nem bajlódott sokat a síelni, túrázni, pihenni érkező embertömegek okozta problémával. Zermattban az utcák kizárólag a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak vannak fenntartva.

A teherszállítást sem nagy teherautók végzik a városban, kézikocsikkal, lovakkal, vagy elektromos autókkal oldják meg. Kivételt csak a mentőautókkal, tűzoltókkal stb. tesznek.

4. Montreal, Canada

Montrealban 2009-ben debütált a Bixi közösségi bringakölcsönzés, szerényen azonnal 3000 kerékpárral és 300 állomással. Éves díja 78 dollár, az első félóra ingyenes, majd félóránként 1,50 dollárt kóstál a bringahasználat.

Aki arra jár, az feltétlenül nézze meg a város surf-clubját, ami már csak Montreal földrajzi elhelyezkedése miatt is érdekes, nem kell ehhez óceán. Megcsinálták, a St. Lawrence folyón 2 m-es hullámokon zajlik az élet. (Hasonló folyó-surföt láttam nem is olyan régen Münchenben, nagyon érdekes látvány volt.)

5. Austin, Texas

OK, Jockey Ewing nem éppen környezetbarát biznisze nameg gigaautói után Texasról nem éppen a “hú de zöld” jut először eszünkbe, pedig Austin élre tört. Will Wynn korábbi “zöldpolgármester” úgy döntött, a legszennyezettebb tagállam fővárosából zöldvárost csinál. (megjegyzem, újabban Jockey, azaz Larry Hagman is zöldútra tért, mostanában egyenesen zöldenergiában utazik a hírek szerint).

Nos, hol van már a “DALLAS”, meg az olaj-kartell: Austin élére állt a kőolaj-alapú energiafelhasználási szokások megváltoztatásának. Wynn zöldforradalma tovább ment: Austin úttörő lett a szélenergia és biodízel felhasználásban.

Austin emellett bővelkedik a zöldfesztiválokban is, ahol a fesztiválozók már nem a pizza/hot-dog kombó körében ragadnak meg, hanem teljes értékű, egészséges és főleg FINOM helyi kajákkal alapoznak.

Nemsokára pedig jön a fekete-lista: a világ legszennyezettebb városai, annyit elárulok, az első négy helyen két ország osztozik (nem lesz meglepetés): Kína, Kína, India, India. A többit nemsokára!

jealousy

Bookmark and Share


Kövess minket!


Facebook

Twitter

Ide írj nekünk!

greenpolis@gmail.com

HVG Goldenblog 2010 – 4. helyezés

Twitter

  • Egy hatalmas példa a 2016-os olimpia zöld megoldásaira: 105 méteres energiatermelő vízeséstorony is Rio partjainál bit.ly/NlwzBn 5 years ago
  • Las Vegasban 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete bit.ly/LRfCxq 5 years ago
  • A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított 2009 óta CO2 csökkentésre, és 8000 tonnával mérsékelte is a kibocsátást ishttp://bit.ly/LeuqJx 5 years ago
  • A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből díjnyertes közkönyvtár Texasban bit.ly/N8B9Aa 5 years ago
  • Betört a zöld a luxusparadicsomokba is, 1.4 millió $-os tengerparti villa, kizárólag újrafelhasznált konténerekből bit.ly/PdNs47 5 years ago

Iratkozz fel, és minden zöldségről frissen értesítünk!

Csatlakozz a 11 követőhöz


%d blogger ezt kedveli: