Archive for the 'város' Category

Szuperszombatra: íróasztal vs. természet viszonya az irodanegyedben

A “szuperszombatra” és az irodákban ülőkre tekintettel jöjjön egy rendhagyó irodabemutató. A 2011 nyarán Denver belvárosban megjelent munkatérnél zöldebbet nehéz is lenne elképzelni. A város üzleti negyedében felállított öt különböző irodarészlettel a projektkészítő designerek (Tres Birds Workshop) célja az volt, hogy a szűkös, levegőtlen irodákban dolgozókat a szabadba csábítsák, akik így újraértékeljék az íróasztalokhoz vs. a természethez, szabadtérhez fűződő viszonyukat.

Az öt különböző helyszín változatos tereket mutatott be végletesen zöldbe borítva, így például konferencia teremtől kezdve irodai konyhán át egészen az elegáns, vezetői irodáig. A felhasznált bútorok, irodai gépek mind másodkézből kerültek az alkotókhoz, a kiállításhoz igénybe vett rengetek zöld növény pedig természetesen újra felhasználásra került a projekt végén.

Reklámok

Szenzációs: vezető nélküli Google-taxikra vált New York

2014-től 5000 db sofőr nélküli, ATM-mel és ételautomatával felszerelt elektromos Google-taxi veszi át az uralmat New Yorkban. Bár a taxizás 20%-al drágább lesz, no de a borravalóval már nem kell többé számolni. A városnak sem kerül többe a csere, hiszen a szerződés szerint bérlik a flottát a Google-tól. A taxisok viszont kezdhetnek munka után nézni…

Ha valaki utazott már New York-ban taxival, akkor tudja, hogy az itthon sem mindig legkedvesebb arcukat mutató taxisok hozzájuk képest valódi úriemberek. Nos, ennek nemsokára vége, miután Bloomberg polgármester szerződést írt alá a Google-lal vezető nélküli taxiflotta üzembe helyezésére. Ezek után elég lesz az okos telefonunkra telepített “Zippie” alkalmazással, vagy a Zippie névre hallgató kocsikban található “G-phone”-nal kommunikálnunk.

A Google vezető nélküli autója először Nevada államban kapott engedélyt utcai közlekedésre, és már kiválóan vizsgázott, amikor a teljesen vak Steve Mahan vette kezelésbe, és “vezette” minden gond nélkül. Erről a Googel videóját lásd alább.

A jelenleg 13.000 kocsiból álló NY-i taxiflottánál jóval kevesebb kocsira lesz szükség a változások után, mivel a vezető nélküli autók 50%-al hatékonyabban szolgálják ki az utasokat a mérések szerint. A 100%-ban számítógép által, radarral és alapos útinformációs adatbázissal vezérelt autók a tesztek szerint sokkal biztonságosabban közlekednek, mint az emberi vezetők.

És hogyan intjük le a taxit majd, merül fel a kérdés? Nem kell mást tenni, mint megnyomni majd a városszerte kitelepített 50.000 db hatalmas piros “+1” gomb egyikét és jön értünk a kocsi. És persze az okos telefonunkon keresztül is megtehetjük mindezt.

Az első kocsik Brookylban és Queensben cirkálnak majd tesztüzemben. A zsúfolt városnak és a környezetnek mindenképpen pozitív előrelépés ez, viszont több ezer taxis minden bizonnyal kevésbé díjazza ezt.

Egyetemi épület lett Dánia első LEED Gold minősítésű széndioxid semleges középülete

Kíváncsi vagyok, itthon mikor avathatjuk az első LEED minősítést elnyert középületet, persze elnézve az egyetemek, kórházak állapotát a széndioxid semleges, zöld építkezéstől még messze vagyunk. Dániában viszont már nem, a zöld ipar fejlesztését zászlajára tűző országban egy egyetemi kampusz lett az első LEED Gold minősítést elnyert középület.

Dánia első minősített fenntartható középületévé vált két évvel a megnyitása után a magán- és közszféra sikeres együttműködésének példájául szolgáló Koppenhágai Egyetem hallgatói központja, a Zöld Világítótorony. A 950 m² alapterületű, széndioxid-semleges épület elnyerte a LEED Arany minősítését. A minősítési rendszert 1998-ban dolgozta ki a fenntartható építésért tevékenykedő Egyesült Államokbeli szervezet, a U.S. Green Building Council. A szervezet négy kategóriában ad értékelést: minősített, ezüst, arany és platina. A minősítés során öt szempontot vesznek figyelembe: elhelyezkedés és helyszínválasztás, vízhasználat, energiafelhasználás és atmoszféra, anyaghasználat és erőforrás, valamint a belső környezet minősége. A Zöld Világítótorony energiaellátását több forrásból fedezi, az intézményben nagy szerepet kap a természetes szellőzés és a fény, ezzel elősegítve a belső klíma optimális szinten tartását. A megfelelő mennyiségű természetes fény és friss levegő elengedhetetlen a jó fizikai és lelki közérzetünk biztosításához, legyen szó akár oktatási intézményről, irodáról, vagy lakótérről, hiszen életünk 90%-át a négy fal között töltjük.

 

Azáltal, hogy a Zöld Világítótorony Dánia első minősített fenntartható középülete lett, a kétéves projekt fontos üzenete kapott ismét nagy hangsúlyt: az állami intézmények és a magánszektor innovatív együttműködése egészen egyedi és újszerű eredményekre képes a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés területén. A LEED minősítés továbbá fontos jelzés az építőiparnak is, hiszen növeli a fenntartható megoldásokkal kapcsolatos érdeklődést. Tekintettel arra, hogy az épületek felelősek Európa széndioxid kibocsátásának 40%-áért, óriási fejlődési lehetőségek állnak még előttünk.” – nyilatkozta Martin Lidegaard, dán klíma- és energiaügyi miniszter.

Mint azt a miniszter hangsúlyozta: a dán kormány egyik elsődleges célkitűzései közé tartozik, hogy Dánia legyen a fenntartható fejlődés egyik gazdasági motorja, és iránymutató szerepet töltsön be a zöld technológiák terén, ehhez azonban szükséges a társadalom gondolkodásmódjának megváltoztatása.

Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze kihangsúlyozta: „Az ehhez hasonló innovatív gondolkodásnak és együttműködéseknek egyre fontosabb szerepe van az építészetben, mert a fenntartható szemlélet kialakítása során több aspektust is figyelembe kell venni. Nem elég az építészek és a kivitelezők elhivatottsága, hatalmas szükség van a társadalom gondolkodásmódjának alakítására. Ez pedig éppen olyan egyedi és látványos, közfunkciót betöltő kezdeményezésekkel tud átütő sikereket elérni, mint az aktívház koncepció szerint működő Zöld Világítótorony, ahol nap mint nap egyszerre tanulnak és dolgoznak az emberek, ráadásul az épület folyamatosan fogad látogatókat a világ minden tájáról.”

A következő lépés: a szigorúbb, új minősítési rendszer, a DGNB Dánia elnyerése

A Zöld Világítótorony, eredményének köszönhetően Európa egyik legzöldebb felsőoktatásai épületévé vált. Mindezen túl a saját dán minősítési rendszer kifejlesztésében is szerepet játszott, hiszen a LEED minősítés elnyerésekor ilyen még nem létezett. Azonban a LEED minősítési rendszer globális elismerésének köszönhetően a projekt sikere elősegítette a szélesebb és átfogóbb dán fenntarthatósági minősítési rendszer kialakulását. A Zöld Világítótorony ugyanis részt vesz a kidolgozás alatt álló, új „DGNB Dánia” minősítési rendszer kísérleti projektjében, amely várhatóan 2012 közepétől működik majd. A saját dán rendszer a fenntarthatóság több szempontját is figyelembe veszi, így többek között a gazdasági, szociális és éghajlati aspektusokat, ráadásul a tervek szerint a LEED rendszernél magasabb szintű elvárásokat fogalmaz meg. Az új minősítési rendszer három dimenzióban elemzi az épületet, hogy átfogó képet adjon annak fenntarthatósági, társadalmi és pénzügyi helyzetéről. Nem csupán az energiafogyasztást vizsgálja, hanem a beltéri klímát, a művészeti szempontokat, valamint a térbeli rugalmasságot is.

Az épület megvalósításában a VELUX Cégcsoporton túl a VELFAC, a Dán Egyetemi Ingatlankezelő, a Koppenhágai Önkormányzat, valamint a Koppenhágai Egyetem vett részt.

Gyalogoshíd tisztítaná a csatornák vizét Amszterdamban

Amszterdamról sokaknak a romantikus csatorna-rendszer jut eszébe elsőre (na jó, lehet, hogy csak másodikra 🙂 .  Ezeknek a szép látványnál sokkal fontosabb vízkezelő funkciójuk is van, a megfelelő működtetés nélkül a város rövid időn belül szó szerint megfulladna. Egészségügyi okokból a vizet heti háromszor forgatják meg, a város 14 zsilipének segítségével friss vizet engednek be az IJssel-tóból. Margot Krasojevic mindezek alapján elég jó ötlettel állt elő: egy víztisztító gyalogoshíddal.

Az elhasznált, szennyezett csatornavizet a híd acélcső-rendszere tisztítja meg, amíg átfolyik rajta, és  különböző szűrökön keresztül tisztítva engedi vissza a csatornába. A gyalogoshíd egyébként egy kávézó-folyosónak is otthont ad, amelyben a víz alatt kávézhatunk, hála a belülről megerősített üvegfalaknak.

Zöldebb környezet: növeli a kreativitást az irodában, csökkenti a bűnözést a városban

Azt mondjuk eddig is tudtuk, hogy növények között lenni jó. De most végre konkrét számokat is találtam arra nézve, miért is jó az irodában zöldbe borítani mindent magunk körül (és egyben miért fontos kerülni a piros dekorációt), és miért tesz jót például a városi kriminalisztikai adatoknak, ha növelik a fák, bokrok és egyéb zöld társaik arányát a köztereken.

Az “59 Seconds: Think a little, change a lot” című könyvben találhatóak ezek az adatok. Kutatások szerint az irodai zöld 15 százalékkal növeli a férfi munkatársak kreativitását, a nőket pedig sokkal gyorsabb problémamegoldásra készteti. Általában sokkal segítőkészebbé és kiegyensúlyozottabbá teszi az embereket. Ugyanakkor szakértők felhívják a figyelmet a piros szín kerülésére iroda dekorációt illetően, mert feleslegesen feszültté tesz (állítólag akár csak hetek óta előttünk álló egy piros doboz is elég ehhez…fiókba vele).

Az evolúcióval foglalkozó pszichológusok szerint ezek a hatások több ezer évre visszavezethetőek, hiszen több ok miatt is megnyugtató és inspiráló (volt) egészséges, zöld növények között lenni: védelmet nyújtottak/nyújtanak, és élelem is valószínűbb ott, ahol burjánzik a vegetáció.

Ugyanígy érdekes szám, hogy nem kevesebb, mint 50 százalékkal csökkent a bűnözés a városok azon területein, ahol érdemben növelték az ápolt zöld felületek arányát, a növényeknek a szakértők szerint kifejezetten jó hatással voltak az anti-szociális viselkedésre hajlamos lakóközösségekre.

Ráadásul azok a kórházi betegek, akik az ablakból fákat, zöld parkot látnak, kimutathatóan gyorsabban gyógyultak, amint szürke falakat néző társaik.

Vörös szőnyeg helyett pázsitszőnyeg hódít Franciaországban

Egy marseille-i művész, Gaelle Villedary jópofa installációval ajándékozta meg a francia Jaujac városkát – Cannes-nal ellentétben vörös szőnyeg és celebek helyett friss pázsitszőnyeg fut keresztül a településen. A 3.5 tonnányi, közel fél kilométer hosszú szőnyeg célja az, hogy a városka lakóit összekösse a mellettük lévő zöld völggyel. Gondolom nem lesz hosszú élete ennek a sétánynak, de azért nagyon jól mutat.

 

 

A környezettudatos nevelés Dániában az óvodai épülettel kezdődik

Amíg itthon egyelőre sajnos az óvodai férőhelyek bővítése a megoldandó kérdés, addig tőlünk északra egészen más áll már a fókuszban. Egy éve készült el az a projekt Koppenhágától 30 km-re, amely a tervek szerint a jövő óvodáinak mintája lesz Dániában és Európában is. A 100 gyermek és 30 felnőtt számára kialakított épületkomplexum az aktívház koncepció jegyében épült: energiamérlege pozitív, szén-dioxid semleges, és a friss levegőnek és a természetes fénynek köszönhetően ideális tér a közösségi élethez, a játékhoz és a neveléshez gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

A VELUX Cégcsoport székhelyén, Hørsholmban található a Napház (Solhuset) névre keresztelt integrált bölcsőde-óvoda. Az épület azzal a céllal készült, hogy a hasonló funkciójú közösségi épületek és közintézmények felelős és környezettudatos építészeti alapját határozza meg. Emellett bemutatja és megtanítja a gyermekeknek, hogyan élhetnek harmóniában környezetünkkel. Az aktívház koncepciónak megfelelően az épület rendkívül energiahatékony, a működéséhez szükséges energiát saját maga állítja elő, sőt, még többletet is termel. Az épület nincs káros hatással a környezetére, valamint a friss levegő és a tereket betöltő természetes fény pozitív hatást gyakorol minden ott tartózkodóra.

Gunther Zsolt építész, a Nemzetközi Aktívház Szövetség alelnöke a projekt kapcsán elmondta: „Az energianyereség optimalizálása, a természetes fény ideális mennyisége és a beltéri környezet emberközeli kialakítása újabb és újabb kihívások elé állítja az építészeket. Sajnos nagyrészt olyan megoldások születnek, melyek építészeti minőségüket tekintve középszerűek. Csupán ritkán készülnek olyan épületek, melyek a szükségből erényt kovácsolnak, és a formai kötöttségeket innovatívan értelmezik. A Solhuset ezek közé tartozik: az óvodára boruló hullámzó tető hol energianyerő felületként, hol tetőablakként működik. A belső terek feszültséggel telítettek, hiszen az átlátások, a szomszédos helyiségeken keresztül feltáruló külső, a tetőn közvetlenül besütő nap a nagyobb építészeti egység és a természet állandó jelenlétét sugallja. Az épület a belső és a külső viszonyát tematizálja szakadatlanul, ezáltal a legelementárisabb építészeti élményt, a tériséget hozza elérhető közelségbe. Ennél többet pedig egyetlen építész sem kívánhat magának.”

Energiahatékonyság és szén-dioxid semlegesség

Az 1300 négyzetméter alapterületű intézmény energiaszükségletét több forrásból fedezi: a szükséges hőmennyiség előállításában a nagy hatásfokú hőszivattyú és a napkollektorok játszanak szerepet, míg a napelemek éves szinten 9 kWh/m2 többletenergiát termelnek elektromos áram formájában. A Napház csekély energiafogyasztását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy elhelyezkedése, szerkezete, a felhasznált anyagok, a napkollektorok és a beltéri légállapotok intelligens szabályozása révén energiafogyasztása megfelel a Dán Építési Szabályzat szigorú 2015-ös (51 kWh/m2/év) energetikai elvárásainak. Az épület ezt az értéket megújuló energiaforrások használata nélkül is képes biztosítani.

Friss levegő és „fényben fürdő” belső terek, intelligens vezérlésű rendszer

Az aktív Napház a sok napfénynek és a friss levegőnek köszönhetően egész évben kellemes és egészséges belső komfortot biztosít a gyerekeknek. A tetőn időjárásjelző állomás kapott helyet, mely szenzorok révén érzékeli a belső tér széndioxid-szintjét is. A vezérlés szükség szerint nyitja-zárja az ablakokat, valamint az időjárási feltételek szerint kapcsolja fel vagy le a világítást. Nyáron a túlzott napsugárzás és meleg ellen a nyílászárók külső árnyékolói nyújtanak védelmet. A belső terek kialakításánál olyan természetes anyagokat használtak, melyek minimális hatással vannak a beltéri levegő összetételére.

A felnőttek és a gyermekek egészségére, közérzetére és koncentrációs képességére a friss levegőn túl a természetes fény is jótékony hatással bír: az összes ablak bevilágító felülete az épület alapterületének csupán 28%-a, a közösségi szobákban a világítási tényező* eléri a 7%-ot, a legbelsőbb helyiségekben pedig a 4%-ot is. Ugyancsak a napfény lehető leghatékonyabb felhasználásához járulnak hozzá a dél-keleti és dél-nyugati tájolású, homlokzati nyílászárók, valamint a zöldtetőkbe épített tetősíkablakok. Az egészséges beltéri környezet kialakításának ezen eszközeit és az aktívház koncepció alapelveit érdemesnek tartom alkalmazni a hazánkban megvalósuló iskola-felújítások során is” – tette hozzá Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze.

Egyensúlyban a környezettel

Az épület jellegzetessége, hogy a tervezők a kialakítás során nagy figyelmet szenteltek annak, hogy megjelenésében, elhelyezkedésében és szerkezetében is a lehető legnagyobb mértékben harmonizáljon a környezetével. A Napház alakjának meghatározásában, tájolásában valamint az ablakok elhelyezésében fő szempont volt, hogy a hőnyereség és a „fénynyereség” maximális legyen a háromszögletű telken.

A kivitelezés során olyan természetes anyagokat használtak, melyek teljes életciklusuk során környezet-semlegesek; az épület homlokzata fa burkolatot kapott, nehézfémek és oldószer használata nélkül. A háromszög alakú épület tetején északi és déli tetősíkok váltakoznak. A déli síkokon 50 m2 napkollektor és 25 m2 napelem sorakozik. Az extenzív zöldtetőre telepített pozsgás növények pedig jól gazdálkodnak a csapadékkal.

Arányait, felépítését és térelrendezését tekintve az épület leginkább egy kis falura hasonlít: a három részre osztott belső teret utcák, átjárók és fülkék tagolják.


Kövess minket!


Facebook

Twitter

Ide írj nekünk!

greenpolis@gmail.com

HVG Goldenblog 2010 – 4. helyezés

Twitter

  • Egy hatalmas példa a 2016-os olimpia zöld megoldásaira: 105 méteres energiatermelő vízeséstorony is Rio partjainál bit.ly/NlwzBn 5 years ago
  • Las Vegasban 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete bit.ly/LRfCxq 5 years ago
  • A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított 2009 óta CO2 csökkentésre, és 8000 tonnával mérsékelte is a kibocsátást ishttp://bit.ly/LeuqJx 5 years ago
  • A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből díjnyertes közkönyvtár Texasban bit.ly/N8B9Aa 5 years ago
  • Betört a zöld a luxusparadicsomokba is, 1.4 millió $-os tengerparti villa, kizárólag újrafelhasznált konténerekből bit.ly/PdNs47 5 years ago

Iratkozz fel, és minden zöldségről frissen értesítünk!

Csatlakozz a 11 követőhöz


%d blogger ezt kedveli: