2012. március havi archívum

Az otthoni munkával csökkenthető a cégek ökolábnyoma

Na az alábbi kezdeményezést csak támogatni tudom 🙂 Április 21-én, szombaton dolgozz otthonról! Mert igen, munkanap lesz… Itthon még kevéssé elterjedt az ún. home office, amikor is otthonról dolgozik egy-egy napot valaki, főleg, ha messze lakik az illető. Ennek alapja szerintem alapvetően kettős, egyfelől még a munkáltatók egy része nem bízik abban, hogy a munkavállalók valóban dolgoznak otthon – és nem a Forró szívek 3267. részét követik figyelemmel az e-mailek helyett, másfelől tipikusan lassan változó nép vagyunk: hiába adott a technika mindahhoz, ami a munkához kell, ezt fejlett szinten még kevesen használják arra, amire való. Ugyanakkor az idők változnak, és ahogy a lenti kezdeményezés is mutatja, egyre többen ismerik fel: nem kell az irodában lenni non-stop ahhoz feltétlenül, hogy haladjanak a dolgok.


És hogy a személyes kényelem mellett ez miért is fontos zöld szemmel? Mert az otthoni munkavégzéssel jelentősen csökkenthető a vállalatok környezetterhelése. Többek között ezért rendezi meg a Telenor és a Microsoft az első Dolgozz Otthonról Napot. Az április 21-én, a Föld Napját megelőző szombati munkanapon induló kezdeményezéssel a két cég a rugalmas munkaszervezés kultúráját szeretné meghonosítani Magyarországon. A kezdeményezés célja, hogy a lehető legtöbb hazai – elsősorban szellemi munkát adó – munkáltató tegye lehetővé az otthoni munkavégzést minél több munkatársa számára. A Dolgozz Otthonról Naphoz az érdeklődő, támogató cégek és a dolgozók az interneten és a Facebookon csatlakozhatnak.

Ha egy vállalat alkalmazottai egy-egy alkalommal otthonukból dolgozhatnak, nemcsak az utazással töltött időt fordíthatják családjukra és magánéletükre, hanem megspórolhatják az ingázás költségét és csökkenthetik károsanyag-kibocsátásukat is. Egy autóval közlekedő dolgozó átlagosan napi egy-két órát, akár 30-60 kilométert ingázik otthona és munkahelye között. Ezzel körülbelül 2-5 liter üzemagyagot használ el, ami 5-11 kilogramm széndioxiddal terheli a környezetet.

Mobilkommunikációs eszközökkel és a mobilinternettel segítségével országos szinten csökkenthető az energiafogyasztás és a széndioxid-kibocsátás. Az otthoni munkavégzéssel, csupán fél óra autózás mellőzésével annyi energia takarítható meg, mint amennyit egy mobilszolgáltató fejenként éves szinten a hálózat fenntartására használ. Ennek különösen nagy jelentősége lehet például egy szmogriadó esetén. Ha egy vállalat lehetővé teszi, hogy a kollégák a kritikus napon otthonról dolgozzanak, jelentősen csökkenhet az utazásukkal járó környezetterhelés.

„Nagyvállalatként a Telenor példát szeretne mutatni a környezetvédelem terén. Számos egyéb törekvésünk mellett munkavállalóink rendszeres otthoni munkavégzésével is csökkentjük saját ökolábnyomunkat. A nyugodt otthoni körülmények között végzett munka emellett sokszor kreatívabb, hatékonyabb, ráadásul növelheti a dolgozó és cége közötti bizalmat, a munkavállalói lojalitást” – mondta Frank Klausz III, a Telenor Magyarország vállalatfejlesztési vezérigazgató-helyettese.

„A Microsoft irodai környezet minden munkavállalójának természetes lehetőségként kínálja a munkavégzést otthonról. Ez a fajta rugalmasság bizonyos technológia, eszközök használata mellett kulturális változást és szemléletváltást is igényel. Mi azt tapasztaljuk, hogy olyat, ami megéri: növekvő hatékonyság, magasabb szintű időgazgálkodási készség, kisebb fluktuáció. Bízom benne, hogy egyre többen ihletet és bátorságot merítenek a jó példákon és csatlakoznak a kezdeményezéshez” – mondta Kristóf Judit, a Microsoft kommunikációs vezetője.

A külföldön már ismert „Home Office Day” eseményt itthon először április 21-én rendezik meg. A Dolgozz Otthonról Nap magyarországi kezdeményezői, a Telenor és a Microsoft életében már bevett szokás, hogy heti egy-egy munkanapon az alkalmazottak otthonról végzik munkájukat, és megspórolják az idő- és energiaigényes utazást. A szervezők célja, hogy felhívják a szellemi alkalmazottak és munkaadóik figyelmét a gyakorlat előnyeire.

A Telenor és a Microsoft a jövőben éves rendszerességgel tervezi a Dolgozz Otthonról Nap megrendezését. Az első Dolgozz Otthonról Napra a szervezők weboldalt is készítettek, amelyen az érdeklődők tájékozódhatnak a kezdeményezés céljairól, a „home office” kultúráról. Az oldalon a vállalatoknak és HR vezetőiknek van lehetőségük csatlakozni a naphoz, a munkavállalók pedig aFacebookon követhetik a kezdeményezést.

http://www.facebook.com/dolgozzotthonrolnap

Egyetemi épület lett Dánia első LEED Gold minősítésű széndioxid semleges középülete

Kíváncsi vagyok, itthon mikor avathatjuk az első LEED minősítést elnyert középületet, persze elnézve az egyetemek, kórházak állapotát a széndioxid semleges, zöld építkezéstől még messze vagyunk. Dániában viszont már nem, a zöld ipar fejlesztését zászlajára tűző országban egy egyetemi kampusz lett az első LEED Gold minősítést elnyert középület.

Dánia első minősített fenntartható középületévé vált két évvel a megnyitása után a magán- és közszféra sikeres együttműködésének példájául szolgáló Koppenhágai Egyetem hallgatói központja, a Zöld Világítótorony. A 950 m² alapterületű, széndioxid-semleges épület elnyerte a LEED Arany minősítését. A minősítési rendszert 1998-ban dolgozta ki a fenntartható építésért tevékenykedő Egyesült Államokbeli szervezet, a U.S. Green Building Council. A szervezet négy kategóriában ad értékelést: minősített, ezüst, arany és platina. A minősítés során öt szempontot vesznek figyelembe: elhelyezkedés és helyszínválasztás, vízhasználat, energiafelhasználás és atmoszféra, anyaghasználat és erőforrás, valamint a belső környezet minősége. A Zöld Világítótorony energiaellátását több forrásból fedezi, az intézményben nagy szerepet kap a természetes szellőzés és a fény, ezzel elősegítve a belső klíma optimális szinten tartását. A megfelelő mennyiségű természetes fény és friss levegő elengedhetetlen a jó fizikai és lelki közérzetünk biztosításához, legyen szó akár oktatási intézményről, irodáról, vagy lakótérről, hiszen életünk 90%-át a négy fal között töltjük.

 

Azáltal, hogy a Zöld Világítótorony Dánia első minősített fenntartható középülete lett, a kétéves projekt fontos üzenete kapott ismét nagy hangsúlyt: az állami intézmények és a magánszektor innovatív együttműködése egészen egyedi és újszerű eredményekre képes a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés területén. A LEED minősítés továbbá fontos jelzés az építőiparnak is, hiszen növeli a fenntartható megoldásokkal kapcsolatos érdeklődést. Tekintettel arra, hogy az épületek felelősek Európa széndioxid kibocsátásának 40%-áért, óriási fejlődési lehetőségek állnak még előttünk.” – nyilatkozta Martin Lidegaard, dán klíma- és energiaügyi miniszter.

Mint azt a miniszter hangsúlyozta: a dán kormány egyik elsődleges célkitűzései közé tartozik, hogy Dánia legyen a fenntartható fejlődés egyik gazdasági motorja, és iránymutató szerepet töltsön be a zöld technológiák terén, ehhez azonban szükséges a társadalom gondolkodásmódjának megváltoztatása.

Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze kihangsúlyozta: „Az ehhez hasonló innovatív gondolkodásnak és együttműködéseknek egyre fontosabb szerepe van az építészetben, mert a fenntartható szemlélet kialakítása során több aspektust is figyelembe kell venni. Nem elég az építészek és a kivitelezők elhivatottsága, hatalmas szükség van a társadalom gondolkodásmódjának alakítására. Ez pedig éppen olyan egyedi és látványos, közfunkciót betöltő kezdeményezésekkel tud átütő sikereket elérni, mint az aktívház koncepció szerint működő Zöld Világítótorony, ahol nap mint nap egyszerre tanulnak és dolgoznak az emberek, ráadásul az épület folyamatosan fogad látogatókat a világ minden tájáról.”

A következő lépés: a szigorúbb, új minősítési rendszer, a DGNB Dánia elnyerése

A Zöld Világítótorony, eredményének köszönhetően Európa egyik legzöldebb felsőoktatásai épületévé vált. Mindezen túl a saját dán minősítési rendszer kifejlesztésében is szerepet játszott, hiszen a LEED minősítés elnyerésekor ilyen még nem létezett. Azonban a LEED minősítési rendszer globális elismerésének köszönhetően a projekt sikere elősegítette a szélesebb és átfogóbb dán fenntarthatósági minősítési rendszer kialakulását. A Zöld Világítótorony ugyanis részt vesz a kidolgozás alatt álló, új „DGNB Dánia” minősítési rendszer kísérleti projektjében, amely várhatóan 2012 közepétől működik majd. A saját dán rendszer a fenntarthatóság több szempontját is figyelembe veszi, így többek között a gazdasági, szociális és éghajlati aspektusokat, ráadásul a tervek szerint a LEED rendszernél magasabb szintű elvárásokat fogalmaz meg. Az új minősítési rendszer három dimenzióban elemzi az épületet, hogy átfogó képet adjon annak fenntarthatósági, társadalmi és pénzügyi helyzetéről. Nem csupán az energiafogyasztást vizsgálja, hanem a beltéri klímát, a művészeti szempontokat, valamint a térbeli rugalmasságot is.

Az épület megvalósításában a VELUX Cégcsoporton túl a VELFAC, a Dán Egyetemi Ingatlankezelő, a Koppenhágai Önkormányzat, valamint a Koppenhágai Egyetem vett részt.

Gyalogoshíd tisztítaná a csatornák vizét Amszterdamban

Amszterdamról sokaknak a romantikus csatorna-rendszer jut eszébe elsőre (na jó, lehet, hogy csak másodikra 🙂 .  Ezeknek a szép látványnál sokkal fontosabb vízkezelő funkciójuk is van, a megfelelő működtetés nélkül a város rövid időn belül szó szerint megfulladna. Egészségügyi okokból a vizet heti háromszor forgatják meg, a város 14 zsilipének segítségével friss vizet engednek be az IJssel-tóból. Margot Krasojevic mindezek alapján elég jó ötlettel állt elő: egy víztisztító gyalogoshíddal.

Az elhasznált, szennyezett csatornavizet a híd acélcső-rendszere tisztítja meg, amíg átfolyik rajta, és  különböző szűrökön keresztül tisztítva engedi vissza a csatornába. A gyalogoshíd egyébként egy kávézó-folyosónak is otthont ad, amelyben a víz alatt kávézhatunk, hála a belülről megerősített üvegfalaknak.

A Víz Világnapja – Ezt kéne tenni a fenntartható vízgazdálkodás érdekében

Nem mehetünk el természetesen poszt nélkül a Víz Világnapja mellett, hiába is folyik ez a csapból is, ugye 🙂  – ez sajnos nem elég. Az a helyzet, hogy ilyenkor egyfajta “vizes valentin napként”, mindenkinek egy percre eszébe jut, hogy “huha, este majd elzárom a vizet fogmosás közben”, aztán ennyi. És jó esetben talán eszébe is jut az illetőnek.

Alább a GREENFLOW független környezetpolitikai műhely jóvoltából egy jó kis összefoglalását olvashatjátok (és nézhetitek meg videón is) annak, hogyan is kéne kezelnünk fenntartható módon vizeinket és miként kéne megfelelő tájgazdálkodást folytatni, hogy a következő generációk se szenvedjenek hiányt tiszta ivóvízben.

Gyors vízelvezetés helyett a víz ország területén való tartása, értékvédő tájgazdálkodás kialakítása a megoldás

A Víz Világnapján szükséges arra felhívni a figyelmet, hogy noha hazánkban tavasszal a lakosság negyedét érintő árvízi és belvízi katasztrófák valószínűleg elmaradnak, a fenntartható vízgazdálkodás továbbra is stratégiai fontosságú feladat. A kisebb csapadékmennyiség miatt idén is a 10 évvel ezelőtti helyzethez hasonló szárazsággal kell várhatóan megküzdeni. A GREENFLOW környezetpolitikai műhely szerint fontos lépés lenne a vizet az ország területén tartani ahelyett, hogy a töltések magasságának állandó emelésével a gyors vízelvezetés legyen az egyetlen cél.

Hazánk – földrajzi elhelyezkedése miatt – igen sérülékeny környezetvédelmi szempontból. Folyóvizeink – egy kivétellel – mind más országokban erednek és hozzák magukkal az ott keletkező szennyezést. A folyók vízgyűjtőinek felső szakaszán a nem fenntartható gazdálkodás eredményeként évről évre egyre nagyobb árvizekkel kell szembesülnünk, amely a lakosság negyedét veszélyezteti. Ezzel egyidejűleg ma már a víz, mint fontos nemzeti kincs, szerepe egyre inkább felértékelődik, így az árvízi védekezés mellett fontos szempont a víz mennyiségének védelme, az ország határain belül tartása is.

Az időjáráshoz kapcsolódó egyes természeti katasztrófák gyakorisága – a globális trendekkel egyezően – hazánkban is megnőtt. Így rekordszintű tiszai és dunai árvizek ellen kellett védekezni az elmúlt években, ugyanakkor a csapadék éves mennyisége csökken. Elsősorban az őszi-téli és tavaszi csapadék kisebb mennyisége miatt idén is várhatóan szárazsággal, egyes felszíni vizeink (elsősorban nagy tavaink) tekintetében a 10 évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan jelentős vízállás problémával kell megküzdenünk.

A kérdés továbbra is adott: hogyan lehet megőrizni stratégiai vízkészletünket mennyiségi és minőségi szempontból úgy, hogy adott esetben az árvizek és belvizek időszakában a túlzott vízmennyiség okoz problémát, majd rövid idővel utána, vagy azzal egy időben az ország más területén már az aszállyal kell megküzdenünk? A megoldás a vízkészletek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználat.

  1. Gyors vízelvezetés helyett a vízmennyiség országon belül tartása legyen a cél

Mint azt Őri István, a GREENFLOW környezetpolitikai műhely vezetője elmondta: Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bővizes időszakokban a kiépített tározókban és ideiglenes tározókban (a folyók régi, természetes állapotának visszaállításával) a vizet az ország területén kell tartani, ahelyett, hogy a töltések magasságának állandó emelése mellett a gyors vízelvezetés lenne a cél.

  1. Fenntartható vízgazdálkodás, alkalmazkodó tájgazdálkodás

Az így visszatartott vízhez azonban alkalmazkodni kell: a szükséges mezőgazdasági, belvíz-elvezetési gyakorlati változások elősegítése mellett továbbra is fontos az árvízi biztonság növelése. Az elkövetkező években mind az árvízi kockázat csökkentésének, mind a vizek levonulásának időbeli kiegyenlítése, mind az aszályok hatásainak enyhítése céljából jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani, úgy, hogy a vízben bő időszakokban nem a gyors elvezetést, hanem a vízmegtartást kell szorgalmazni. Ezt a fenntartható vízgazdálkodással és az ehhez kapcsolódó, alkalmazkodó tájgazdálkodással együtt lehet elérni.

Őri István szerint összességében a cél az integrált vízgazdálkodás megvalósításához takarékos, értékvédő (táj)gazdálkodás kialakítása, az erőforrások  következő generációk számára való megtartása, úgy, hogy az EU és hazai szabályozás segítségével a mennyiségi és minőségi követelményeken túlmenően az egyes vízgyűjtők komplex vízgazdálkodása – beleértve a vízvisszatartást is– megvalósuljon.

 

A vizekkel kapcsolatos fenntarthatósági célok a következők:

  1.  a természetes és mesterséges vízkörforgás mennyiségi és minőségi összehangolása,
  2.  a vizek védelméhez alkalmazkodó fenntartható mezőgazdasági gyakorlat,
  3.  az egészséges ivóvíz biztosítása, a szennyvíz-elvezetés és – kezelés megoldása, a vizek szennyezésének elkerülése,
  4. elegendő víz biztosítása a természetes élőhelyek számára.

Melyek lehetnek a bővizes időszakban visszatartott vizekhez alkalmazkodó mezőgazdaság, vidékfejlesztés eszközei? Például:

  1. A táji adottságoknak megfelelő gazdálkodási formák (pl. hagyományos ártéri gazdálkodás) újraélesztése, integrálása a vidékfejlesztési politikába.
  2.  Az adottságoknak a jelenleginél jobban megfelelő mezőgazdasági gyakorlat támogatása, a hosszú ideig vízzel borított területekhez alkalmazkodó mezőgazdasági termékstruktúra (állattenyésztés, megújuló energiahordozók, stb.).
  3. Ökoturizmus, víziturizmus fejlesztése, a vízhez kapcsolódó különlegesen kedvező adottságok (természetes gyógytényezők) védelme.

Helyzetértékelés (a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia alapján)

 „A helyzetértékeléshez szükséges tudni, hogy felszíni vizeink közül a folyók vízminősége elfogadható, nagy tavaink vízminősége javult, a kisvízfolyások állapota azonban kedvezőtlenebb, mert terhelésük esetenként jóval meghaladja öntisztuló képességük mértékét. A folyók vízszállító képességének fenntartása fontos feladat, aminek jelentőségét növeli az árvizek gyakoriságának és a víz mennyiségének növekedése által okozott veszély.

A felszín alatti vizek minőségét a mezőgazdasági és ipari termelés hátramaradt szennyeződései továbbra is veszélyeztetik. Magyarországon a környezetvédelmi szempontok által különösen érintett nitrát-érzékeny terület több mint 4, 4 millió ha, ebből 2,7 millió ha mezőgazdasági terület. Vizeink általános minőségét sikerült javítani az elmúlt két évtizedben. Hazai vizeink szennyezettsége ugyanakkor nem csak tőlünk függ, mert a vízkészlet nagy része külföldről érkezik. Pozitív hatása volt a csökkenő ipari hűtővíz-felhasználásnak, az élővizeket védő szabályozásnak, a csatornázás-szennyvíztisztítás bővülésének és egyes területeken a mezőgazdasági tevékenység csökkenésének (Balaton). Vízkészleteink azonban továbbra is veszélyeztetettek, különösen az éghajlatváltozás várható hatásaként fellépő gyakoribb aszályok és csökkenő átlag-csapadék mennyiség tükrében.

Természetvédelmi szempontból is fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű víz vizes élőhelyeken való megtartása. A vizes élőhelyek helyreállításánál az elsődleges feladat az adott élőhelytípusnak megfelelő mennyiségű és kémiai összetételű víz utánpótlásának biztosítása. A restaurációhoz sokszor elegendő a terület belvízmentesítésére szolgáló árkok vízlevezető kapacitásának csökkentése. A helyreállítást segítheti a hagyományos tó- és nádgazdálkodás alkalmazása.”

Zöldebb környezet: növeli a kreativitást az irodában, csökkenti a bűnözést a városban

Azt mondjuk eddig is tudtuk, hogy növények között lenni jó. De most végre konkrét számokat is találtam arra nézve, miért is jó az irodában zöldbe borítani mindent magunk körül (és egyben miért fontos kerülni a piros dekorációt), és miért tesz jót például a városi kriminalisztikai adatoknak, ha növelik a fák, bokrok és egyéb zöld társaik arányát a köztereken.

Az “59 Seconds: Think a little, change a lot” című könyvben találhatóak ezek az adatok. Kutatások szerint az irodai zöld 15 százalékkal növeli a férfi munkatársak kreativitását, a nőket pedig sokkal gyorsabb problémamegoldásra készteti. Általában sokkal segítőkészebbé és kiegyensúlyozottabbá teszi az embereket. Ugyanakkor szakértők felhívják a figyelmet a piros szín kerülésére iroda dekorációt illetően, mert feleslegesen feszültté tesz (állítólag akár csak hetek óta előttünk álló egy piros doboz is elég ehhez…fiókba vele).

Az evolúcióval foglalkozó pszichológusok szerint ezek a hatások több ezer évre visszavezethetőek, hiszen több ok miatt is megnyugtató és inspiráló (volt) egészséges, zöld növények között lenni: védelmet nyújtottak/nyújtanak, és élelem is valószínűbb ott, ahol burjánzik a vegetáció.

Ugyanígy érdekes szám, hogy nem kevesebb, mint 50 százalékkal csökkent a bűnözés a városok azon területein, ahol érdemben növelték az ápolt zöld felületek arányát, a növényeknek a szakértők szerint kifejezetten jó hatással voltak az anti-szociális viselkedésre hajlamos lakóközösségekre.

Ráadásul azok a kórházi betegek, akik az ablakból fákat, zöld parkot látnak, kimutathatóan gyorsabban gyógyultak, amint szürke falakat néző társaik.

Vörös szőnyeg helyett pázsitszőnyeg hódít Franciaországban

Egy marseille-i művész, Gaelle Villedary jópofa installációval ajándékozta meg a francia Jaujac városkát – Cannes-nal ellentétben vörös szőnyeg és celebek helyett friss pázsitszőnyeg fut keresztül a településen. A 3.5 tonnányi, közel fél kilométer hosszú szőnyeg célja az, hogy a városka lakóit összekösse a mellettük lévő zöld völggyel. Gondolom nem lesz hosszú élete ennek a sétánynak, de azért nagyon jól mutat.

 

 

Szerb designerek megalkották a modern Noé bárkáját

Hogy 2012 decemberében eljön-e a világvége, azt majd megtudjuk akkor, mindenesetre ha vízözön lesz, lenne hova menekülni. Feltéve, hogy szériagyártásban épülne a szerb designerek, Aleksandar Joksimovic and Jelena Nikolic által tervezett úszó város, a modern Noé bárkája. Az eVolo Magazin 2012-es Skyscraper pályázatán  bemutatott projekt teljesen alkalmas lenne a rajta élő emberek ellátására egy természeti katasztrófa esetén, a teljesen önfenntartó, úszó sziget/gigantikus bárka saját maga termelné meg a szükséges áramot, teraszos földművelés zajlana rajta, összegyűjtené az esővizet.

A bárka alja mesterséges korallal lenne borítva, ezzel is támogatva a tengeri élővilág odagyűlését, az óceánra tervezett sziget felső része pedig elég magas lenne a viharok, nagyobb hullámok megfékezéséhez. Ha mégis gigantikus tsunami közeledne, a lakók a bárka belsejében elhelyezett kis “biztonsági kapszulákban” húzhatnák meg magukat.

Tényleg már csak Kevin Costner hiányzik innen... 🙂


Kövess minket!


Facebook

Twitter

Ide írj nekünk!

greenpolis@gmail.com

HVG Goldenblog 2010 – 4. helyezés

Twitter

  • Egy hatalmas példa a 2016-os olimpia zöld megoldásaira: 105 méteres energiatermelő vízeséstorony is Rio partjainál bit.ly/NlwzBn 4 years ago
  • Las Vegasban 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete bit.ly/LRfCxq 4 years ago
  • A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított 2009 óta CO2 csökkentésre, és 8000 tonnával mérsékelte is a kibocsátást ishttp://bit.ly/LeuqJx 4 years ago
  • A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből díjnyertes közkönyvtár Texasban bit.ly/N8B9Aa 4 years ago
  • Betört a zöld a luxusparadicsomokba is, 1.4 millió $-os tengerparti villa, kizárólag újrafelhasznált konténerekből bit.ly/PdNs47 4 years ago

Iratkozz fel, és minden zöldségről frissen értesítünk!

Csatlakozz a 12 követőhöz


%d blogger ezt kedveli: