2010. november havi archívum

10000 nm erdő települ Milánó belvárosába – függőlegesen

Egy nagyon érdekes tervre akadtam ma, ha ez a jövő, akkor ez biztató. A legtöbb nagyvárosnak ugye komoly fejtörést okoz, hogyan növelje zöldfelületeinek nagyságát. Helyből Milánóban sincs több, így döntöttek: egy új terv szerint felfelé törnek, a szó szoros értelmében. Hiszen – ahogy az a lenti képeken is látszik – a Boeri Studio vertikális erdőket álmodott meg az észak-olasz városba.

A belvárosba tervezett két vertikális erdő egyébként egy 110 és egy 76 méter magas lakótornyot takar, és összességében 10.000 nm erdőnek felel majd meg. A 3,6-tól egészen 9 m magas, különböző fajtájú fák az épület homlokzatán kapnak helyet, attól függően elosztva, hogy melyik oldal mennyi fényt kap.

A lakótornyok a tervezők szerint jobb életminőséget nyújtanak majd – nem csak a város lakóinak – de a benne élőknek is, hiszen a fák megkötik a CO2-t, felfogják a port, védelmet nyújtanak majd a széltől, de ugyanígy a hőségtől is. A fák öntözése újrafelhasznált csapadékvízzel lesz megoldva, amelyet a ház “állít elő”. Mindemellett további zöld elemei is lesznek az egyedülálló erdő-toronynak, hiszen a tetőn szélturbinák és napelemek is helyet kapnak majd.

jealousy

Autógyár-fellegvárból a közösségi kertek fellegvára – A Detroit-story

A valaha autógyár-fellegvárnak számító Detroit (vagy “Motor City”) sajátos és mintaértékű módon válaszol a várost érintő drasztikus népességcsökkenésre (számokat ld. alább): az elhagyott telkeken a helyi lakosságot ellátó és tápláló, zöldség- és gyümölcstermesztésre alkalmas közösségi kertek, farmok “nőnek ki a földből”.

Meglepő azt hallani, hogy egy nagyváros népessége 1950 óta erőteljes csökkentést mutat, különösen hogy egy amerikai városról, Detroit-ról van szó. Márpedig a település lélekszáma 1,85 millióról (1950) 912,000-re csökkent 2008-ra. A város azonban nem kíván ebbe belenyugodni, és az elhagyottan gazosodó városi telkeket “újrahasznosítják”. Ahogy arra a Michigani Egyetem tanulmánya rámutatott, ezek a kezdeményezések a lakosság gyümölcsigényének 40%-t, zöldségigényének pedig 75%-t képesek lehetnek ellátni.

A tanulány készítői a városi adatbázisok alapján kb. 3400 holdra becsülik az így hasznosítható (vagy már használt) városi tulajdonban lévő területek nagyságát. A reális eredmények érdekében a parkok, golfpályák, temetők, kórházak, iskolák stb. területeit és környékét kihagyták a számításból.

A nagyon sok kis csoport közül csak egy a “The Detroit Black Community Food Security Network”, amelynek célja többek között a helyi fekete közösségen belül az egészséges étkezés propagálása, a városi gazdálkodás, a közösségi termesztés/vásárlás népszerűsítése, valamint az agrár-szakma megszerettetése a fiatalokkal.

A tanulmány szerint mindenki más oknál fogva vág bele a városi farmerkodásba: van, aki a közösségteremtő erejében hisz, szeret ott lenni, van, aki az egészséges, jobb minőségű élelmiszert tartja szem előtt, és van, aki pedig egyszerűen plusz bevételt remél belőle.


Persze az Újvilágban sem fenékig tejfel a helyzet – a bürokrácia ott is él és virágzik (a kertek helyett), az engedélyek megszerzése egy-egy elhanyagolt városi telek “farmosítására” nem megy gyorsan. Ahogy azt Gary Wozniak, a városi gazdálkodással, közösségi kert-fejlesztéssel foglalkozó Detroit-i RecoveryPark project vezetője kiemeli, a probléma valójában az, hogy a város nem akar egészen őszintén döntést hozni – belevág-e a “kertészkedésbe” vagy sem.

A közösségi kertészkedés Budapesten sem ismeretlen persze, csak kisebb volumenben zajlik, és kevésbé látványosan is, gyakran belső udvarokon. Én erősen bízom a minél gyorsabb terjedésben, mert a friss zöldségen/gyümölcsön messze túlmutatnak egy-egy ilyen közösség társadalmi/környezeti eredményei.

jealousy

Körforgalom, víztisztító, zöld közösségi tér – egyben

Formabontó víztisztító körforgalmat adtak át egy Illinois-i városban, Normalben, amelynek beszédes nevével ellentétben így egy távolról sem “normális” közlekedési csomópontja lett – a szó jó értelmében. Ismert, hogy a körforgalmak 90%-al csökkentik a balesetek esélyt a hagyományos kereszteződésekhez képest, valamint a dugók csökkentésében is segítenek, azonban ez az új körforgalom ennél többet nyújt.

A körforgalom ugyanis nem csak látványra egyedi, de egyben zöld közösségi térként és víztisztítóként is szolgál – a környező utcákból ide folyó csapadékot szűrik meg és használják fel újra. Feltehető a kérdés: de minek is szűrni a csapadékot? Nos, a városi környezetben utcára hulló eső jelentős része nem tud a földbe szivárogni, így természetesen alsóbb utcák, terek felé keresi útját (a csatornákon kívül), és így alaposan szennyeződik “útja során”.

A vizet UV-sugárral tisztítják meg a különböző organizmusoktól – mindenféle káros kemikáliák nélkül dolgoznak tehát. A vizet ezután a növények közé “pumpálják”, amelyek egy újabb szűrőként, és persze parkként is szolgálnak. A víz ezután “medencékbe” kerül, amelyet már a járókelők élvezhetnek, a körforgalom belül ugyanis dekoratív közösségi térként is funkcionál fa sétányokkal. Az innen kikerülő tisztított vizet ezután a környék növényeinek, parkjainak locsolására is használják.

Aki többet akar a működésről tudni, innen letölthető az anyag. Én személy szerint nagyon szívesen látnék valami hasonlót pl akár a Lánchíd előtti kerengő helyén, vagy bárhol, ahol a közönség is használhatná…

jealousy

 

Óriás pink csigák lepik el Miamit – az újrahasznosítás jegyében

Ha csigák öntik el a kertet, annak – az étterem-beszállítókon kívül – általában senki nem örül. November 18-tól Miamit mégis elárasztják a csigák – nem is akármilyenek, 45 db hatalmas műanyag pink csiga érkezik Olaszországból. A fenntarthatóság mellett elkötelezett olasz Cracking Art Group “RE-Generation” elnevezésű projektjének csigái újrahasznosított műanyagból készültek, és Miami forgalmas csomópontjain láthatóak majd egészen 2011. januárjáig.

Miami Beach polgármestere, Matti Bower arra hívta fel a figyelmet a csiga-projekt kapcsán, hogy a szelektív hulladékgyűjtés, valamint az újrahasznosítás mára annyira a kultúra része lett (jó nekik…), hogy könnyű róla megfeledkezni. Ezek a pink jószágok viszont szerinte mindenkit megállítanak majd egy percre, és elgondolkodtatnak, hogy mindig lehet egy kicsit többet tenni. A Floridába érkező csigák némelyike napelemes megvilágítást is kap.

Akit bővebben érdekel, alábbi egy kis videó, amiben a Miami felé közelítő csigákról is szó esik.

Az biztos, hogy a városlakók körében megosztóak lesznek a nem mindennapi alkotások, de érdekesnek érdekes, azt el kell ismerni, és Miami hangulatához illeszkednek is. Nekem személy szerint egyébként tetszik, kíváncsi lennék, Budapesten mit váltanának ki :).

jealousy

Magyar siker a kanadai miniház-pályázaton

Környezetbarát miniotthonokra kiírt nemzetközi pályázaton a közönségdíjat egy fiatal magyar tervezőlány, Edelmann Dóra vitte el. A kanadai Touchtones Nelson Művészeti és Történeti Múzeum által kiírt pályázatra olyan házikók terveit várták, amelyek alapterülete nem haladja meg a 10 négyzetmétert, környezetbarát anyagokból készül, energiatakarékos és lehetőség szerint a világon bárhol megépíthető.

A miniépítkezés egy új irányzat a környezetbarát építkezésben. Eddig főleg az építőanyagokkal és az energiával spóroltak, mostanság új irányzatként egyre több helyen előtérbe kerül a términimalizálás.

Edelmann Dóra terve a feltételeknek teljes mértékben megfelel. Épülete száz százalékban helyi hulladékból és természetes anyagokból készül. A különlegesebb anyagok közül egy olajos tartályhenger van az épület közepén, amelyre Dóra a napelemeket tervezte. Emellett a ház burkolatát helyi hulladékokkal (kólásüveg, műanyagkupak, faforgács) töltenék meg, melyek kiváló hőszigetelést biztosítanak.

Ám Dóra épülete nem csak ezen tulajdonságai miatt nyerte meg a közönség tetszését; házának fő koncepciója az a felismerés volt, miszerint a legjobban úgy lehet kihasználni a belső teret, ha az épp felesleges bútordarabokat (nappal ágy, éjjel asztal stb.) eltüntetjük. Ehhez nem kell mást tennünk, mint elforgatni a szobát 90, illetve 180 fokkal, és máris rengeteg szabad területhez jutunk. Erre szolgál a fentebb említett tartályhenger, amely tulajdonképpen maga a nappali, a hálószoba és az ebédlő egyben.

 

Mennyire zöld a törökbálinti Telenor ház?

Ahogy előre beharangoztuk, múlt héten Törökbálinton jártunk, hogy saját szemünkkel győződjünk meg arról, mennyire zöld is a magát környezettudatos épületnek mondó Telenor székház. A házban sikerült is beszélnünk a cég környezetvédelmi menedzserével, Halmay Richárddal, benyomásainkat azonban most mégsem interjú formájában, hanem egy megszokottnál hosszabb poszt keretei között osztjuk meg veletek.

Először is ki kell jelentenünk, hogy a ház valóban zöld. Ez már messziről is határozottan látszik. Azzal már kicsit vitatkoznánk, hogy mennyire olvad bele a tájba. Mert bár előnyére válik, hogy alacsony épületről van szó, ami inkább széltébe mint magasba terjeszkedik, számunkra azért mégiscsak nagyon elüt a környező domboktól és erdőktől: mi szögletesnek és kicsit ridegnek látjuk. Belülről aztán már más kép fogadja a látogatót: világos, tágas terek, sok ablak, barátságos és felfrissítő dizájnbútorok.

Előrebocsátva néhány adat:

  • Ház energiafogyasztása: 5-6 GWh/év
  • Ebből zöld áram: 1,8 GWh (2010)
  • 1 MW teljesítményű hőszivattyú: 180 darab, száz méteres mélységben elhelyezett hőszondából nyeri a 15 fokos földhőt
  • 168 m2 napkollektor (melegvíz)
  • Teljeskörű szelektív hulladékgyűjtés
  • Intelligens épületirányítás
  • Környezetvédelmi kampány munkatársak felé: Közepes
  • Környezetvédelmi kampány közvélemény felé: Visszafogott

Az első, ami felmerült bennünk a székházról hallva, a közlekedés kérdése volt. Hiszen aki Törökbálintra visz több száz munkahelyet, az forgalmat, sarkosan fogalmazva környezetszennyezést indukál. Mint megtudtuk azonban, a közlekedésből adódó CO2 szennyezés nem éri el a vállalat összes kibocsátásának 6%-át. És figyelnek arra, hogy ez ne is legyen több: a cég ingyenes buszjáratot biztosít, sokan biciklivel járnak, és önkéntes telekocsi rendszer is működik. Vagyis a dolgozók összeállnak, és hozzák-viszik egymást reggel és este. Ez szerintünk megérdemel egy jó pontot, bár dicséretet csak akkor kaphatnának, ha maguk is ösztönöznék a telekocsit, segítenék a szerveződést. Ebben Halmay Richárd is egyetértett velünk, de mint mondta, erre most nem jut elég energiájuk.

Ehelyett ugyanis azokra a feladatokra koncentrálnak, amivel nagyobb mértékű kibocsátás-visszafogást tudnak elérni. A házon ott spórolnak energiát, ahol csak tudnak: itt működik például Magyarország második legnagyobb hőszivattyúja. Az így nyert 15 fokos földhőt télen fűtésre, nyáron hűtésre használják. Meglepő, de a szivattyú télen 100%-ban fedezi az energiaigényt, nyáron viszont kiegészítésre szorul, mert az épület hűtése több energiát kíván, mint a fűtése. Klímaberendezések helyett környezettudatos megoldást választottak a belső hőmérséklet szabályozására: a mennyezetre épített és álmennyezettel elfedett csőrendszerben keringő víz gondoskodik megfelelő melegről.

A melegvizet napkollektor segítségével állítják elő, ami becslések szerint 120-160 tonnával csökkenti az éves szén-dioxid kibocsátást, és évente körülbelül 0,3-0,4 GWh energiát spórol.

Az energiafelhasználás minimalizálása érdekében a házat intelligens rendszer vezérli: jelenlétérzékelők működtetik nem csak a világítást, de a fűtést és a hűtést is. Így amikor senki nem tartózkodik egy helyiségben, az nem is fogyaszt semmi energiát. Az irodai gépeket központilag használják: szervezeti egységenként (unit) 1 eszköz áll rendelkezésre nyomtatásra, faxolásra és másolásra.

Példamutató a ház szelektív hulladékgyűjtési rendszere: a leggyakoribb szemétfajtákat (papír és kommunális) minden szervezeti egységben külön gyűjtik, az egyéb hulladékot pedig minden emeleten 2-2 gyűjtőszigetnél lehet kidobni. (Megtudtuk pl., hogy van CD/DVD megsemmisítésére alkalmas berendezés is.)

Minden iroda achilles-sarka az őrületes papírfelhasználás. Ezt saját szemünkkel sajnos nem tudtuk megfigyelni, de Halmay Richárd szerint ők nagyon takarékosak a papírral: csak a legszükségesebbek iratokat nyomtatják ki, a munkafolyamat legvégső fázisában. És mindent kizárólag újrapapírra!

A legtöbb energiát a Telenornál az informatikai rendszer és a hálózat üzemeltetése nyeli el. Ez utóbbit is innovációval, a magújuló energiaforrások kiaknázásával igyekeznek csökkenteni. Bázisállomásaik ellátásához napelemes, szélturbinás és földhős megoldásokat is tesztelnek, a hűtésről pedig természetes úton, szabadlevegős technikával gondoskodnak.

A sok jó eredmény és példaértékű kezdeményezés hallatán feltámadt bennünk a kíváncsiság, tudják-e vajon a munkatársak, milyen házban is dolgoznak, mi mindent tesz a cég az energia-megtakarítás érdekében. Természetesen erről sem feledkeztek meg: minden új kollégával megismertetik az épület jellegzetességeit, környezetvédelmi oktatás keretében pedig szó esik a klímaváltozásról, a vállalatok felelősségéről és cselekvési lehetőségeiről, valamint a cég programjairól (pl. belső kampány az irodai berendezések és fényforrások energiafogyasztásának csökkentésére). A Telenor belső hálózatán külön környezetvédelmi oldal is elérhető, ahol hírek és cikkek találhatók a témában.

A cégen belül tehát úgy tűnik, tényleg megjelenik a környezetvédelem témája, a külvilág felé érzésünk szerint azonban mégsem kap elég nagy hangsúlyt. Hiányoljuk kicsit a közvéleményt (vásárlókat?) célzó kampányokat: bár léteznek telefonbegyűjtési akciók (pl. régi telefonok beszámítása), mi mégis el tudnánk képzelni ennél kicsit többet is. Talán sikerült a beszélgetés során tippeket adnunk Halmay Richárdnak… 🙂

Mindent összevetve pozitív élményekkel hagytuk el Törökbálintot, örülünk, hogy bepillantást kaptunk az energiatudatos iroda egyik itthoni mintapéldányába. Sajnos még kevés az itthoni példa arra, hogy egy cég ennyire odafigyeljen a környezetbarát működésre. Ne gondoljuk persze, hogy a Telenort az elhivatottság készteti erre. De ha gazdasági érdekeit követve vált innovatív technológiákra, amelyekkel magának költséget, a környezetnek pedig károsodást takarít meg, annak mindenképp örülnünk kell. És várjuk, hogy ez másoknak is leessen.

Tetőcseréppel a szmog ellen

Ismerünk már olyan tetőszerkezetet, ami sok hőt tud megtakarítani a háznak. Olyat is, amelyik hasznosítani tudja a napenergiát. De olyan tetőcserépről eddig nem nagyon hallottunk, amelyik csökkenti a városi szmogot.

Pedig most már ilyen is van – tudtuk meg az EcoHome Magazine-ból. A KB Home nevű amerikai otthonépítő vállalat ugyanis idén nyáron leplezte le legújabb olyan prototípus házát, amelyik megfelel a környezetvédelem minden követelményének. Találunk rajta többek között napelemet, LED-világítást, csatlakozót elektromos autóhoz és egyéb technológiákat is.

A legnagyobb szenzációja azonban a MonierLifetile által gyártott Auranox tetőcserép. A titánium-dioxiddal kezelt cserepek a napfény hatására semlegesítik a levegő nitrogén-oxid (NOx) tartalmát, a szerves nitrátot pedig az eső mossa le a tetőről. Ez pedig a földbe kerülve jó hatással van a ház körüli növények fejlődésére.

Az Auranox tetőcserepeknek ezentúl is van egy nagy előnyük. Képesek megsemmisíteni minden olyan szerves anyagot, amik érintkezésbe lépnek a tetővel, és esetleg károsítanák azt – mint pl. algák vagy más szerves szennyeződések.

Az Auranox teljesítménye ígéretes. A MonierLifetile adatai szerint ugyanis 185 négyzetméternyi tetőfelület annyi nitrogén-oxidot tud megsemmisíteni, amennyit egy átlagos személyautó 17 ezer kilométer alatt termel!

Bár a technológiát tetőcseréppel kombinálva korábban még nem használták, utak építésénél már alkalmazták ezt Európában.

Jó-jó, örülünk persze, hogy már erre is képes a tudomány, de azért az is fontos, lesz-e az elméletből gyakorlat, mielőtt megfulladunk a következő téli szmogban Budapesten. Bár a MonierLifetile már egy ideje forgalmazza az Auranoxot Európában, eddig csak a kaliforniai Lancasterben való hasznosításáról tudunk (KB Home). Hogy ki és mikor veti be majd a cserepet először, és mennyi lesz az ára, erről sajnos még nincs információnk. Aki tud már esetleg valamit erről, jelezze felénk! Feltételezzük, első körben nem lesz olcsó. Úgyhogy készülhetünk újra a maszkokkal, és várhatjuk a szmogriadót.


Kövess minket!


Facebook

Twitter

Ide írj nekünk!

greenpolis@gmail.com

HVG Goldenblog 2010 – 4. helyezés

Twitter

  • Egy hatalmas példa a 2016-os olimpia zöld megoldásaira: 105 méteres energiatermelő vízeséstorony is Rio partjainál bit.ly/NlwzBn 4 years ago
  • Las Vegasban 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete bit.ly/LRfCxq 5 years ago
  • A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított 2009 óta CO2 csökkentésre, és 8000 tonnával mérsékelte is a kibocsátást ishttp://bit.ly/LeuqJx 5 years ago
  • A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből díjnyertes közkönyvtár Texasban bit.ly/N8B9Aa 5 years ago
  • Betört a zöld a luxusparadicsomokba is, 1.4 millió $-os tengerparti villa, kizárólag újrafelhasznált konténerekből bit.ly/PdNs47 5 years ago

Iratkozz fel, és minden zöldségről frissen értesítünk!

Csatlakozz a 12 követőhöz


%d blogger ezt kedveli: