Archive for the 'CO2 kibocsátás' Category

2010-hez képest 8000 tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki tavaly a VELUX Cégcsoport

11 millió eurót fordított a VELUX Cégcsoport a 2009-es klímastratégiája bejelentése óta arra, hogy redukálja a termelőegységei által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. A fosszilis fűtőanyagokról bio fűtőanyagok használatára való átállás hosszú és költséges folyamat – rendkívüli erőfeszítések eredményeképpen azonban elérhetők a környezet védelme érdekében kitűzött szén-dioxid-csökkentési célok.

A VELUX Cégcsoport 2009-ben hozta nyilvánosságra klímastratégiáját. A Cégcsoport célkitűzése, hogy 20 százalékkal csökkentse szén-dioxid-kibocsátását a 2012-es év végére – e cél meghatározásának alapjául a 2007. évi kibocsátást vették, amely akkor 100 000 tonna volt. A VELUX Cégcsoport nemrégiben publikált Vállalati Felelősségvállalás jelentésének adatai azt mutatják, hogy a CO2-kibocsátás egyelőre 10 százalékkal csökkent a 2007-es évhez viszonyítva. További 10 százalékos redukálást kell teljesítenie 2012 végéig, ha el akarja érni vállalását, mely korántsem könnyű.

A beruházások legnagyobb része arra irányult, hogy a VELUX Cégcsoport növelni tudja energiahatékonyságát és kevesebb üvegházhatású gázt engedjen a szabadba 22 gyárából, amelyek a Cégcsoport kibocsátásainak 90 százalékáért felelnek. Részben azért sikerült redukálni a szén-dioxid-kibocsátást, mert az olaj- és gáztüzelésű bojlereket lecserélték forgács- és pellettüzelésűekre.

A Cégcsoport további 43 millió eurót szán arra, hogy minél környezetkímélőbb termelést, fenntartható működést folytathasson. Tapasztalatuk szerint csak hosszan tartó, nagy erőfeszítések eredményeképpen érhetők el a környezet védelme érdekében kitűzött célok – így sikerült 2011-ben 8000 tonnányival csökkenteniük szén-dioxid-kibocsátásukat. Az ökológiai lábnyom minimalizálása érdekében fontos, hogy nem csak a VELUX Cégcsoport termelőegységei, de minden vállalat tartsa magát lehetőségeihez mérten a célkitűzéseihez. Ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy akár megnövekedett CO2-kibocsátással is szembesülhetnek a vállalatok abban az időszakban, amíg klímastratégiájukat átültetik a gyakorlatba.

 „Két ok ad magyarázatot a jelenleg elért eredményekre; egyrészt a 2010-es szélsőségesen hideg tél, másrészt annak ténye, hogy számos befektetésünknek még nem érzékelhető a hatása. Nagy hidegben több energiát kell használnunk gyáraink és raktárhelyiségeink fűtéséhez. Amennyiben ez hagyományos fűtőanyaggal, vagyis olajjal és gázzal történik, a szén-dioxid-kibocsátás értelemszerűen megnő. Klímastratégiánk egyik sarokköve éppen az, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról átálljunk a bio fűtőanyagok használatára, így még egy kemény télnek nem lesz hasonló hatása a jövőben. Ez képessé tesz majd minket arra, hogy elérjük célkitűzéseinket.”mondta David P. Meyer, a VELUX Cégcsoport üzemeltetési vezérigazgató-helyettese.

 „Új technológiákba való beruházásokkor számítani kell kezdeti problémákra, mielőtt érzékelhetők lesznek a fejlesztések pozitív hatásai. Nem szabad ilyenkor meginogni, ki kell tartani a kiválasztott stratégia mellett és véghez kell azt vinni. 2010-es beruházásaink teljes hatása 2011-ben vált érezhetővé, amikor több, mint 8000 tonna CO2-t spóroltunk meg.” – tette hozzá David P. Meyer.

A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított arra, hogy 2012-re sikerüljön 20 százalékkal lejjebb vinnie CO2-kibocsátását. További 43 millió eurót abba fektetnek majd, hogy elérjék céljukat 2020-ra: addigra a Cégcsoport szén-dioxid-kibocsátását a felére szeretnék csökkenteni.

A vállalati felelősségvállalás a VELUX Cégcsoport üzletmenetének alapvető részét képezi. Ennek jegyében Cégcsoport-szerte a vezetők feladata gondoskodni arról, hogy működésük során társadalmi és környezetvédelmi ügyekkel is aktívan foglalkozzanak.

A VELUX Magyarország Kft. hosszú távú célokat tűzött ki maga elé, ami a fenntartható fejlődést és fejlesztést illeti. Annak érdekében, hogy a Cégcsoport a klímastratégiai célkitűzéseit meg tudja valósítani, két fő területet erősít globális szinten: az energiafelhasználás és az előállítási költségek csökkentését. A VELUX Magyarország Kft. a nemzetközi lépések fontos elemeként 2011-ben a tetőtériablak-gyártás során használt faforgács-elszívó rendszerét telepítette újra kb. 400 millió forint beruházással. A 490 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátás mellett jelentős, 40%-os energia-megtakarítást realizált a gyár.”– nyilatkozta Vincze Zoltán, a VELUX Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

További információt a VELUX Cégcsoport vállalati felelősségvállalásáról a honlapjukon találhattok.

Reklámok

Szenzációs: vezető nélküli Google-taxikra vált New York

2014-től 5000 db sofőr nélküli, ATM-mel és ételautomatával felszerelt elektromos Google-taxi veszi át az uralmat New Yorkban. Bár a taxizás 20%-al drágább lesz, no de a borravalóval már nem kell többé számolni. A városnak sem kerül többe a csere, hiszen a szerződés szerint bérlik a flottát a Google-tól. A taxisok viszont kezdhetnek munka után nézni…

Ha valaki utazott már New York-ban taxival, akkor tudja, hogy az itthon sem mindig legkedvesebb arcukat mutató taxisok hozzájuk képest valódi úriemberek. Nos, ennek nemsokára vége, miután Bloomberg polgármester szerződést írt alá a Google-lal vezető nélküli taxiflotta üzembe helyezésére. Ezek után elég lesz az okos telefonunkra telepített “Zippie” alkalmazással, vagy a Zippie névre hallgató kocsikban található “G-phone”-nal kommunikálnunk.

A Google vezető nélküli autója először Nevada államban kapott engedélyt utcai közlekedésre, és már kiválóan vizsgázott, amikor a teljesen vak Steve Mahan vette kezelésbe, és “vezette” minden gond nélkül. Erről a Googel videóját lásd alább.

A jelenleg 13.000 kocsiból álló NY-i taxiflottánál jóval kevesebb kocsira lesz szükség a változások után, mivel a vezető nélküli autók 50%-al hatékonyabban szolgálják ki az utasokat a mérések szerint. A 100%-ban számítógép által, radarral és alapos útinformációs adatbázissal vezérelt autók a tesztek szerint sokkal biztonságosabban közlekednek, mint az emberi vezetők.

És hogyan intjük le a taxit majd, merül fel a kérdés? Nem kell mást tenni, mint megnyomni majd a városszerte kitelepített 50.000 db hatalmas piros “+1” gomb egyikét és jön értünk a kocsi. És persze az okos telefonunkon keresztül is megtehetjük mindezt.

Az első kocsik Brookylban és Queensben cirkálnak majd tesztüzemben. A zsúfolt városnak és a környezetnek mindenképpen pozitív előrelépés ez, viszont több ezer taxis minden bizonnyal kevésbé díjazza ezt.

Egyetemi épület lett Dánia első LEED Gold minősítésű széndioxid semleges középülete

Kíváncsi vagyok, itthon mikor avathatjuk az első LEED minősítést elnyert középületet, persze elnézve az egyetemek, kórházak állapotát a széndioxid semleges, zöld építkezéstől még messze vagyunk. Dániában viszont már nem, a zöld ipar fejlesztését zászlajára tűző országban egy egyetemi kampusz lett az első LEED Gold minősítést elnyert középület.

Dánia első minősített fenntartható középületévé vált két évvel a megnyitása után a magán- és közszféra sikeres együttműködésének példájául szolgáló Koppenhágai Egyetem hallgatói központja, a Zöld Világítótorony. A 950 m² alapterületű, széndioxid-semleges épület elnyerte a LEED Arany minősítését. A minősítési rendszert 1998-ban dolgozta ki a fenntartható építésért tevékenykedő Egyesült Államokbeli szervezet, a U.S. Green Building Council. A szervezet négy kategóriában ad értékelést: minősített, ezüst, arany és platina. A minősítés során öt szempontot vesznek figyelembe: elhelyezkedés és helyszínválasztás, vízhasználat, energiafelhasználás és atmoszféra, anyaghasználat és erőforrás, valamint a belső környezet minősége. A Zöld Világítótorony energiaellátását több forrásból fedezi, az intézményben nagy szerepet kap a természetes szellőzés és a fény, ezzel elősegítve a belső klíma optimális szinten tartását. A megfelelő mennyiségű természetes fény és friss levegő elengedhetetlen a jó fizikai és lelki közérzetünk biztosításához, legyen szó akár oktatási intézményről, irodáról, vagy lakótérről, hiszen életünk 90%-át a négy fal között töltjük.

 

Azáltal, hogy a Zöld Világítótorony Dánia első minősített fenntartható középülete lett, a kétéves projekt fontos üzenete kapott ismét nagy hangsúlyt: az állami intézmények és a magánszektor innovatív együttműködése egészen egyedi és újszerű eredményekre képes a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés területén. A LEED minősítés továbbá fontos jelzés az építőiparnak is, hiszen növeli a fenntartható megoldásokkal kapcsolatos érdeklődést. Tekintettel arra, hogy az épületek felelősek Európa széndioxid kibocsátásának 40%-áért, óriási fejlődési lehetőségek állnak még előttünk.” – nyilatkozta Martin Lidegaard, dán klíma- és energiaügyi miniszter.

Mint azt a miniszter hangsúlyozta: a dán kormány egyik elsődleges célkitűzései közé tartozik, hogy Dánia legyen a fenntartható fejlődés egyik gazdasági motorja, és iránymutató szerepet töltsön be a zöld technológiák terén, ehhez azonban szükséges a társadalom gondolkodásmódjának megváltoztatása.

Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze kihangsúlyozta: „Az ehhez hasonló innovatív gondolkodásnak és együttműködéseknek egyre fontosabb szerepe van az építészetben, mert a fenntartható szemlélet kialakítása során több aspektust is figyelembe kell venni. Nem elég az építészek és a kivitelezők elhivatottsága, hatalmas szükség van a társadalom gondolkodásmódjának alakítására. Ez pedig éppen olyan egyedi és látványos, közfunkciót betöltő kezdeményezésekkel tud átütő sikereket elérni, mint az aktívház koncepció szerint működő Zöld Világítótorony, ahol nap mint nap egyszerre tanulnak és dolgoznak az emberek, ráadásul az épület folyamatosan fogad látogatókat a világ minden tájáról.”

A következő lépés: a szigorúbb, új minősítési rendszer, a DGNB Dánia elnyerése

A Zöld Világítótorony, eredményének köszönhetően Európa egyik legzöldebb felsőoktatásai épületévé vált. Mindezen túl a saját dán minősítési rendszer kifejlesztésében is szerepet játszott, hiszen a LEED minősítés elnyerésekor ilyen még nem létezett. Azonban a LEED minősítési rendszer globális elismerésének köszönhetően a projekt sikere elősegítette a szélesebb és átfogóbb dán fenntarthatósági minősítési rendszer kialakulását. A Zöld Világítótorony ugyanis részt vesz a kidolgozás alatt álló, új „DGNB Dánia” minősítési rendszer kísérleti projektjében, amely várhatóan 2012 közepétől működik majd. A saját dán rendszer a fenntarthatóság több szempontját is figyelembe veszi, így többek között a gazdasági, szociális és éghajlati aspektusokat, ráadásul a tervek szerint a LEED rendszernél magasabb szintű elvárásokat fogalmaz meg. Az új minősítési rendszer három dimenzióban elemzi az épületet, hogy átfogó képet adjon annak fenntarthatósági, társadalmi és pénzügyi helyzetéről. Nem csupán az energiafogyasztást vizsgálja, hanem a beltéri klímát, a művészeti szempontokat, valamint a térbeli rugalmasságot is.

Az épület megvalósításában a VELUX Cégcsoporton túl a VELFAC, a Dán Egyetemi Ingatlankezelő, a Koppenhágai Önkormányzat, valamint a Koppenhágai Egyetem vett részt.

Így tömegközlekednek Dubaiban – zölden, gyorsan

A BKV és a MÁV agóniáját elnézve még savanyúbb a szőlő az olyan fejlesztéseket látva, mint amilyen Dubai forradalmi tömegközlekedési koncepciója is, amellyel pl. a Dubai és Abu Dhabi közötti 150 km-es út 30 perc alatt teljesíthető lesz. Akárcsak a Széll Kálmán tér – Hűvösvölgy, jobb napokon, ha nem gyullad ki/robban le épp semmi. (látványos videó ld. alább)

2011 tavaszán mutatták be Dubaiban, a nemzetközi tömegközlekedési vásáron (World Exhibition of the International Association of Public Transport) az első ránézésre limuzinnak látszó, de egy busz hosszával és szélességével rendelkező, 23 utast szállító “Superbust“. A holland tervezésű szupergyors és szuper-környezetbarát elektromos jármű szerény 250 km/h-val halad, és mindeközben fele annyi CO2-t bocsát ki, mint egy átlagos új autó.

A 15 méter hosszú járművet a Delfti Egyetem professzora, Wubbo Ockels tervezte (aki nem mellesleg 1985-ben az első holland állampolgár volt, aki űrutazáson vett részt), a designért pedig a Ferrarinak is dolgozó olasz Antonia Terzi felelt. A jegyárakról nincs infónk egyelőre 🙂 .

A környezettudatos nevelés Dániában az óvodai épülettel kezdődik

Amíg itthon egyelőre sajnos az óvodai férőhelyek bővítése a megoldandó kérdés, addig tőlünk északra egészen más áll már a fókuszban. Egy éve készült el az a projekt Koppenhágától 30 km-re, amely a tervek szerint a jövő óvodáinak mintája lesz Dániában és Európában is. A 100 gyermek és 30 felnőtt számára kialakított épületkomplexum az aktívház koncepció jegyében épült: energiamérlege pozitív, szén-dioxid semleges, és a friss levegőnek és a természetes fénynek köszönhetően ideális tér a közösségi élethez, a játékhoz és a neveléshez gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

A VELUX Cégcsoport székhelyén, Hørsholmban található a Napház (Solhuset) névre keresztelt integrált bölcsőde-óvoda. Az épület azzal a céllal készült, hogy a hasonló funkciójú közösségi épületek és közintézmények felelős és környezettudatos építészeti alapját határozza meg. Emellett bemutatja és megtanítja a gyermekeknek, hogyan élhetnek harmóniában környezetünkkel. Az aktívház koncepciónak megfelelően az épület rendkívül energiahatékony, a működéséhez szükséges energiát saját maga állítja elő, sőt, még többletet is termel. Az épület nincs káros hatással a környezetére, valamint a friss levegő és a tereket betöltő természetes fény pozitív hatást gyakorol minden ott tartózkodóra.

Gunther Zsolt építész, a Nemzetközi Aktívház Szövetség alelnöke a projekt kapcsán elmondta: „Az energianyereség optimalizálása, a természetes fény ideális mennyisége és a beltéri környezet emberközeli kialakítása újabb és újabb kihívások elé állítja az építészeket. Sajnos nagyrészt olyan megoldások születnek, melyek építészeti minőségüket tekintve középszerűek. Csupán ritkán készülnek olyan épületek, melyek a szükségből erényt kovácsolnak, és a formai kötöttségeket innovatívan értelmezik. A Solhuset ezek közé tartozik: az óvodára boruló hullámzó tető hol energianyerő felületként, hol tetőablakként működik. A belső terek feszültséggel telítettek, hiszen az átlátások, a szomszédos helyiségeken keresztül feltáruló külső, a tetőn közvetlenül besütő nap a nagyobb építészeti egység és a természet állandó jelenlétét sugallja. Az épület a belső és a külső viszonyát tematizálja szakadatlanul, ezáltal a legelementárisabb építészeti élményt, a tériséget hozza elérhető közelségbe. Ennél többet pedig egyetlen építész sem kívánhat magának.”

Energiahatékonyság és szén-dioxid semlegesség

Az 1300 négyzetméter alapterületű intézmény energiaszükségletét több forrásból fedezi: a szükséges hőmennyiség előállításában a nagy hatásfokú hőszivattyú és a napkollektorok játszanak szerepet, míg a napelemek éves szinten 9 kWh/m2 többletenergiát termelnek elektromos áram formájában. A Napház csekély energiafogyasztását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy elhelyezkedése, szerkezete, a felhasznált anyagok, a napkollektorok és a beltéri légállapotok intelligens szabályozása révén energiafogyasztása megfelel a Dán Építési Szabályzat szigorú 2015-ös (51 kWh/m2/év) energetikai elvárásainak. Az épület ezt az értéket megújuló energiaforrások használata nélkül is képes biztosítani.

Friss levegő és „fényben fürdő” belső terek, intelligens vezérlésű rendszer

Az aktív Napház a sok napfénynek és a friss levegőnek köszönhetően egész évben kellemes és egészséges belső komfortot biztosít a gyerekeknek. A tetőn időjárásjelző állomás kapott helyet, mely szenzorok révén érzékeli a belső tér széndioxid-szintjét is. A vezérlés szükség szerint nyitja-zárja az ablakokat, valamint az időjárási feltételek szerint kapcsolja fel vagy le a világítást. Nyáron a túlzott napsugárzás és meleg ellen a nyílászárók külső árnyékolói nyújtanak védelmet. A belső terek kialakításánál olyan természetes anyagokat használtak, melyek minimális hatással vannak a beltéri levegő összetételére.

A felnőttek és a gyermekek egészségére, közérzetére és koncentrációs képességére a friss levegőn túl a természetes fény is jótékony hatással bír: az összes ablak bevilágító felülete az épület alapterületének csupán 28%-a, a közösségi szobákban a világítási tényező* eléri a 7%-ot, a legbelsőbb helyiségekben pedig a 4%-ot is. Ugyancsak a napfény lehető leghatékonyabb felhasználásához járulnak hozzá a dél-keleti és dél-nyugati tájolású, homlokzati nyílászárók, valamint a zöldtetőkbe épített tetősíkablakok. Az egészséges beltéri környezet kialakításának ezen eszközeit és az aktívház koncepció alapelveit érdemesnek tartom alkalmazni a hazánkban megvalósuló iskola-felújítások során is” – tette hozzá Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze.

Egyensúlyban a környezettel

Az épület jellegzetessége, hogy a tervezők a kialakítás során nagy figyelmet szenteltek annak, hogy megjelenésében, elhelyezkedésében és szerkezetében is a lehető legnagyobb mértékben harmonizáljon a környezetével. A Napház alakjának meghatározásában, tájolásában valamint az ablakok elhelyezésében fő szempont volt, hogy a hőnyereség és a „fénynyereség” maximális legyen a háromszögletű telken.

A kivitelezés során olyan természetes anyagokat használtak, melyek teljes életciklusuk során környezet-semlegesek; az épület homlokzata fa burkolatot kapott, nehézfémek és oldószer használata nélkül. A háromszög alakú épület tetején északi és déli tetősíkok váltakoznak. A déli síkokon 50 m2 napkollektor és 25 m2 napelem sorakozik. Az extenzív zöldtetőre telepített pozsgás növények pedig jól gazdálkodnak a csapadékkal.

Arányait, felépítését és térelrendezését tekintve az épület leginkább egy kis falura hasonlít: a három részre osztott belső teret utcák, átjárók és fülkék tagolják.

Itt a megoldás: London polgármestere aszfalthoz ragasztja a szmogot

…ennél persze egy kicsit összetettebb Boris-Zöld-Johnson 900.000 angol fontba fájó terve, hiszen Tarlós István után London polgármestere is aggódni látszik, nem hiába. A város levegőminősége olyan mértékben romlott az utóbbi időkben, hogy félő, Európa sereghajtói lesznek, ha így folytatják. A polgármester kritikusai szerint csupán a 300 millió fontnyi büntetéstől akar gyorsan megmenekülni, ami Londonra vár, ha nem tartja be az uniós levegőminőségi előírásokat.

Boris Johnson viszont szó szerint ragaszkodik tervéhez, az elszánt kerékpáros-kampány és tömegközlekedés-használat után egyfajta kalcium-alapú ragaccsal kívánja behinteni éjfél és reggel 6 óra között a kritikus pontokat. A mintegy 30 km érintett útszakasz kezelését alapos seprés és magasnyomású útmosás előzi meg, majd a kalcium és víz keverékéből álló anyagot egy átépített téli útsózó jármű teríti le.

Így kívánják megakadályozni a szennyezések levegőbe kerülését. London polgármestere el van magától ragadtatva – más szakértők kevésbé. Frank Kelly professzor (King’s College London) szerint mindez csak az adófizetők pénzének pazarlása, hiszen nem kezeli a probléma gyökerét. Mint ahogy a professzor a BBC-nek elmondta, amint abbahagyják az utak “fújását”, a szmog azonnal visszatér. A professzor szerint ezzel csak az uniós büntetést akarja vezetés megúszni, ami 35 olyan nap után jár, amikor a levegő szennyezettségének mértéke meghaladta az előírt maximumot.

A helyi Zöld Párt továbbá azt is kifogásolja, hogy csupán a kritikus pontokon ragacsoznák be az utakat, mivel szerintük a probléma az egész várost érinti.

A helyi BKV vezetője azonban (persze) védelmébe vette a kísérletet, Garrett Emmerson szerint a kezelt területeken 14%-al csökkent az asztmát és keringési problémákat okozó szennyező anyagok koncentrációja. Ahhoz képest, hogy mennyibe került (ugyebár 900.000 font), ez szerintem annnnyira nem sok… vagy?

1:0 a nőknek – A zöldebbik nem

A gyengébbik (?) nem kifejezést lassan felválthatja hivatalosan is a “zöldebbik nem” szóhasználat. És most kivételesen nem a brit tudósok mondják ezt. Egy francia kutatás szerint ugyanis amíg egy francia férfinak naponta átlagosan 39.3kg Co2-t köszönhetünk, hölgytársának csupán 32.3kg-t, mintegy 22 százalékkal kevesebbet.  Frédéric Chomé, a kutatást végző szakember szerint elemzésük a Nemzeti Statisztikai Hivatal (INSEE) adataira támaszkodott.

Az okok persze eléggé kézenfekvőek: a nők között nagyobb arányban találni vegetáriánusokat, kevesebb kész kaját fogyasztanak, kevesebbet ülnek repülőre busniess-tripek miatt, rövidebb távokat tesznek meg autóval. Frédéric Chomé azt elismeri, hogy adataik hozzávetőlegesek, azonban mint elmondta, a tendenciát és a nagy átlagot jól mutatják.

A francia eredmények szerint az étkezési szokások kapcsán kimutatható, hogy amíg egy férfi átlagosan 7.98 kg CO2 kibocsátásáért felelős, addig egy nő 6.79 kg-ért.

Hasonló eredményeket kapott egyébként Annika Carlsson-Kanyam (Svédország) és Riita Räty is (Finnország), akik szintén a férfiak és a nők közötti különbségeket vizsgálták, már ami a fenntartható magatartást, a környezettudatos életvitelt illeti. 10 napon keresztül figyeltek meg embereket Görögországban, Németországban, Norvégiában és Svédországban. Mint azt tanulmányukban leírták (“Comparing Energy Use by Gender, Age and Income in Some European Countries“), a férfiak több húst vásárolnak, és jóval több italt is.

Carlsson-Kanyam szerint a legkomolyabb hatást a közlekedés gyakorolja a környezetre, és itt nagyon komoly eltérések tapasztalhatóak a két nem között. Németországban és Norvégiában 70-80 százalékkal több energiát fogyasztanak ezen a téren a férfiak, Svédországban pedig ez az aránykülönbség 100%-os. A görög adatok a legdöbbenetesebbek: itt 350 százalékkal több energiát fogyaszt közlekedés szempontjából egy férfi, mint egy nő.

Ugyanakkor legyünk igazságosak: ezek a tendenciák idővel kiegyenlítődhetnek, hiszen egyre több nő kerül egyre magasabb pozícióba a munka területén, így egyre többet utaznak ők is, és ezzel párhuzamosan egyre több férfi számára fontos a fenntartható életmód.

jealousy


Kövess minket!


Facebook

Twitter

Ide írj nekünk!

greenpolis@gmail.com

HVG Goldenblog 2010 – 4. helyezés

Twitter

  • Egy hatalmas példa a 2016-os olimpia zöld megoldásaira: 105 méteres energiatermelő vízeséstorony is Rio partjainál bit.ly/NlwzBn 5 years ago
  • Las Vegasban 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete bit.ly/LRfCxq 5 years ago
  • A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított 2009 óta CO2 csökkentésre, és 8000 tonnával mérsékelte is a kibocsátást ishttp://bit.ly/LeuqJx 5 years ago
  • A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből díjnyertes közkönyvtár Texasban bit.ly/N8B9Aa 5 years ago
  • Betört a zöld a luxusparadicsomokba is, 1.4 millió $-os tengerparti villa, kizárólag újrafelhasznált konténerekből bit.ly/PdNs47 5 years ago

Iratkozz fel, és minden zöldségről frissen értesítünk!

Csatlakozz a 11 követőhöz


%d blogger ezt kedveli: