Parkolás – lehet zölde(bbe)n is

A parkolás egy olyan kérdéskör, amiről ritkán van szó zöld összefüggésben, pedig a tudatos tervezésnek óriási jelentősége lehet. Az Urban Land Institute mindenesetre már 1948-ban a belvárosok egyik legfőbb problémájaként definiálta a parkolás kérdését. Donald Shoup, az UCLA várostervező professzora májusban a parkolás problémájának megoldására mutatott be egy környezettudatos megoldási javaslatot. Természetesen javaslata az Egyesült Államokra vonatkozik, de részletei bárhol átültethetőek.

Személy szerint túl sok spanyolviaszt nem fedeztem fel a javaslatokban, de összefoglaló javaslatcsomagnak megteszi.

Mindenekelőtt a “nem utcán történő parkolást” szabályozó törvények enyhítését javasolja. Azaz: ne legyen ennyire erősen szabályozva, hogy mennyi parkoló helyet kell biztosítani épületek méretétől és funkciójától függően. Shoup szerint ez a parkolóhelyek nem optimális eloszlásához vezet, mivel sok épületben felesleges parkolók építésére sarkallja a tervezőket, máshol pedig pont ellenkezőleg.

Jó példa egyébként a Santa Monicában létestült “zöld parkolóház”, amelyet ugyan sokat bíráltak ezen elnevezésért, hiszen a parkolás és a környezetvédelem alapjáraton nem összeillő fogalmak. Azonban – teszi fel a kérdést jogosan Shoup – ha már autóhasználat, és ha már parkolás, miért ne épülhetnének zöldebb parkolóházak? A fent említett (és alább látható) kaliforniai parkolóház többek között természetes fényforrásokat, környezetbarát vízellátást alkalmaz. Ráadásul szerintem kimondottan pofásra is sikeredett.

További javaslata a parkolási díj fizetésének korszerűsítse annak érdekében, hogy a parkolási piac szabályai jobban tükrözzék a valóságot. A folyamatosan az aktuális telítettséghez alkalmazkodó árazás célja a “kereslet kínálat” egyensúly megteremtése.

Shoup szerint ugyanis kb. azóta nem fejlesztettek semmit a parkolóórákon, hogy azt 1932-ben (ő 1935-öt ír, de utánanéáztem, és három évvel korábban történt a “jeles esemény”) Oklahomában Carl C. Magee feltalálta. Persze megemlíti fejlesztésként a mobilparkolás lehetőségét, ami már nekünk sem újdonság.

Felhívja a figyelmet, hogy a parkolási helyek hiánya hatalmas forgalomért felelős. Egy felmérést szerint New York egy városrészében a piros lámpáknál megálló autósok 40 %-a csak parkolóhelyet keres.

Shoup különböző zónák kijelölését is fontosnak tartja, például a kereskedelmi egységeknek annyi parkolóhelyet kellene fentartaniuk, ahány szállítójárművel, kamionnal stb. számolnak átlagosan. Bárok és éttermek környékére pedig 10 parkolóhelyet javasol / 140 nm (üzlethelyiség).

Végül (és ez aztán itthon különösen aktuális) Shoup azt javasolja, hogy a parkolásból befolyó összeg az adott környékhez jusson vissza. A professzor arra is felhívja a figyelmet, hogy a fizetett szolgálati parkoló hely (vagy gépkocsi) arra motiválja az alkalmazottakat, hogy autóval járjanak dolgozni. Kivéve, ha ezt a támogatást megkaphatják tömegközlekedésre fordítható alternatív formában. Az üzenete egyszerű. Míg a parkolás egy szükséges rossz, addig a megfelelő szabályozással környezet- és város barátiabbá lehet tenni.

Itthon ugyan már évek óta rágjuk (akarom mondani, rágják) a gittet, de úgy látszik, még törvényi szabályozás sem elég a változáshoz. Most feltűnt már valamicske fény az alagút végén, az pedig már más kérdés, hogy az önkormányzatok magasról tesznek a parkolási törvényre.

jealousy

Reklámok

0 Responses to “Parkolás – lehet zölde(bbe)n is”



  1. Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s




Kövess minket!


Facebook

Twitter

Ide írj nekünk!

greenpolis@gmail.com

HVG Goldenblog 2010 – 4. helyezés

Twitter

  • Egy hatalmas példa a 2016-os olimpia zöld megoldásaira: 105 méteres energiatermelő vízeséstorony is Rio partjainál bit.ly/NlwzBn 5 years ago
  • Las Vegasban 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete bit.ly/LRfCxq 5 years ago
  • A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított 2009 óta CO2 csökkentésre, és 8000 tonnával mérsékelte is a kibocsátást ishttp://bit.ly/LeuqJx 5 years ago
  • A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből díjnyertes közkönyvtár Texasban bit.ly/N8B9Aa 5 years ago
  • Betört a zöld a luxusparadicsomokba is, 1.4 millió $-os tengerparti villa, kizárólag újrafelhasznált konténerekből bit.ly/PdNs47 5 years ago

Iratkozz fel, és minden zöldségről frissen értesítünk!

Csatlakozz a 11 követőhöz


%d blogger ezt kedveli: