Archive for the 'épület' Category

Átadták Las Vegasban a világ legnagyobb, sörösüvegekből készült épületét

A sörszezon közepén járunk, talán ilyenkor fogy a legtöbb (üveges) sör, soha jobbkor nem jöhetett volna szembe ez a sztori… Las Vegasban ugyanis 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 db újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete, a Morrow Royal Pavilion. A lenti fotó nem csoda, ha ismerős, ugyanis a házat az Angliában található Swarkestone Hall Pavilion-ról mintázták, ami a Rolling Stones “Hot Rocks” c. albumának borítóján is szerepel. Most az építők (Realm of Design) a Facebook-on indítottak kampányt azért, hogy a zenekar tagjait odacsábítsák új alkotásukhoz élőben is.

Az alkotók a Las Vegas-i strip hoteljeiből és környékéről gyűjtötték be az üres üvegeket, ami nem volt nehéz, tekintve, hogy hetente 145 tonna üres üveget hagynak maguk után a szomjas turisták. Az épület nagyrészt ún. GreenStone-ból épült, ami tört üveg és hamu/pernye szilárd keveréke – ebből az anyagból szinte minden építhető, kandallótól kezdve a teljes épületekig. Most már csak gyűjteni kell otthon szorgosan a sörösüvegeket, és egyszer még egy villánk is lehet belőle…

Reklámok

Egyetemi épület lett Dánia első LEED Gold minősítésű széndioxid semleges középülete

Kíváncsi vagyok, itthon mikor avathatjuk az első LEED minősítést elnyert középületet, persze elnézve az egyetemek, kórházak állapotát a széndioxid semleges, zöld építkezéstől még messze vagyunk. Dániában viszont már nem, a zöld ipar fejlesztését zászlajára tűző országban egy egyetemi kampusz lett az első LEED Gold minősítést elnyert középület.

Dánia első minősített fenntartható középületévé vált két évvel a megnyitása után a magán- és közszféra sikeres együttműködésének példájául szolgáló Koppenhágai Egyetem hallgatói központja, a Zöld Világítótorony. A 950 m² alapterületű, széndioxid-semleges épület elnyerte a LEED Arany minősítését. A minősítési rendszert 1998-ban dolgozta ki a fenntartható építésért tevékenykedő Egyesült Államokbeli szervezet, a U.S. Green Building Council. A szervezet négy kategóriában ad értékelést: minősített, ezüst, arany és platina. A minősítés során öt szempontot vesznek figyelembe: elhelyezkedés és helyszínválasztás, vízhasználat, energiafelhasználás és atmoszféra, anyaghasználat és erőforrás, valamint a belső környezet minősége. A Zöld Világítótorony energiaellátását több forrásból fedezi, az intézményben nagy szerepet kap a természetes szellőzés és a fény, ezzel elősegítve a belső klíma optimális szinten tartását. A megfelelő mennyiségű természetes fény és friss levegő elengedhetetlen a jó fizikai és lelki közérzetünk biztosításához, legyen szó akár oktatási intézményről, irodáról, vagy lakótérről, hiszen életünk 90%-át a négy fal között töltjük.

 

Azáltal, hogy a Zöld Világítótorony Dánia első minősített fenntartható középülete lett, a kétéves projekt fontos üzenete kapott ismét nagy hangsúlyt: az állami intézmények és a magánszektor innovatív együttműködése egészen egyedi és újszerű eredményekre képes a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés területén. A LEED minősítés továbbá fontos jelzés az építőiparnak is, hiszen növeli a fenntartható megoldásokkal kapcsolatos érdeklődést. Tekintettel arra, hogy az épületek felelősek Európa széndioxid kibocsátásának 40%-áért, óriási fejlődési lehetőségek állnak még előttünk.” – nyilatkozta Martin Lidegaard, dán klíma- és energiaügyi miniszter.

Mint azt a miniszter hangsúlyozta: a dán kormány egyik elsődleges célkitűzései közé tartozik, hogy Dánia legyen a fenntartható fejlődés egyik gazdasági motorja, és iránymutató szerepet töltsön be a zöld technológiák terén, ehhez azonban szükséges a társadalom gondolkodásmódjának megváltoztatása.

Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze kihangsúlyozta: „Az ehhez hasonló innovatív gondolkodásnak és együttműködéseknek egyre fontosabb szerepe van az építészetben, mert a fenntartható szemlélet kialakítása során több aspektust is figyelembe kell venni. Nem elég az építészek és a kivitelezők elhivatottsága, hatalmas szükség van a társadalom gondolkodásmódjának alakítására. Ez pedig éppen olyan egyedi és látványos, közfunkciót betöltő kezdeményezésekkel tud átütő sikereket elérni, mint az aktívház koncepció szerint működő Zöld Világítótorony, ahol nap mint nap egyszerre tanulnak és dolgoznak az emberek, ráadásul az épület folyamatosan fogad látogatókat a világ minden tájáról.”

A következő lépés: a szigorúbb, új minősítési rendszer, a DGNB Dánia elnyerése

A Zöld Világítótorony, eredményének köszönhetően Európa egyik legzöldebb felsőoktatásai épületévé vált. Mindezen túl a saját dán minősítési rendszer kifejlesztésében is szerepet játszott, hiszen a LEED minősítés elnyerésekor ilyen még nem létezett. Azonban a LEED minősítési rendszer globális elismerésének köszönhetően a projekt sikere elősegítette a szélesebb és átfogóbb dán fenntarthatósági minősítési rendszer kialakulását. A Zöld Világítótorony ugyanis részt vesz a kidolgozás alatt álló, új „DGNB Dánia” minősítési rendszer kísérleti projektjében, amely várhatóan 2012 közepétől működik majd. A saját dán rendszer a fenntarthatóság több szempontját is figyelembe veszi, így többek között a gazdasági, szociális és éghajlati aspektusokat, ráadásul a tervek szerint a LEED rendszernél magasabb szintű elvárásokat fogalmaz meg. Az új minősítési rendszer három dimenzióban elemzi az épületet, hogy átfogó képet adjon annak fenntarthatósági, társadalmi és pénzügyi helyzetéről. Nem csupán az energiafogyasztást vizsgálja, hanem a beltéri klímát, a művészeti szempontokat, valamint a térbeli rugalmasságot is.

Az épület megvalósításában a VELUX Cégcsoporton túl a VELFAC, a Dán Egyetemi Ingatlankezelő, a Koppenhágai Önkormányzat, valamint a Koppenhágai Egyetem vett részt.

Szerb designerek megalkották a modern Noé bárkáját

Hogy 2012 decemberében eljön-e a világvége, azt majd megtudjuk akkor, mindenesetre ha vízözön lesz, lenne hova menekülni. Feltéve, hogy szériagyártásban épülne a szerb designerek, Aleksandar Joksimovic and Jelena Nikolic által tervezett úszó város, a modern Noé bárkája. Az eVolo Magazin 2012-es Skyscraper pályázatán  bemutatott projekt teljesen alkalmas lenne a rajta élő emberek ellátására egy természeti katasztrófa esetén, a teljesen önfenntartó, úszó sziget/gigantikus bárka saját maga termelné meg a szükséges áramot, teraszos földművelés zajlana rajta, összegyűjtené az esővizet.

A bárka alja mesterséges korallal lenne borítva, ezzel is támogatva a tengeri élővilág odagyűlését, az óceánra tervezett sziget felső része pedig elég magas lenne a viharok, nagyobb hullámok megfékezéséhez. Ha mégis gigantikus tsunami közeledne, a lakók a bárka belsejében elhelyezett kis “biztonsági kapszulákban” húzhatnák meg magukat.

Tényleg már csak Kevin Costner hiányzik innen... 🙂

A környezettudatos nevelés Dániában az óvodai épülettel kezdődik

Amíg itthon egyelőre sajnos az óvodai férőhelyek bővítése a megoldandó kérdés, addig tőlünk északra egészen más áll már a fókuszban. Egy éve készült el az a projekt Koppenhágától 30 km-re, amely a tervek szerint a jövő óvodáinak mintája lesz Dániában és Európában is. A 100 gyermek és 30 felnőtt számára kialakított épületkomplexum az aktívház koncepció jegyében épült: energiamérlege pozitív, szén-dioxid semleges, és a friss levegőnek és a természetes fénynek köszönhetően ideális tér a közösségi élethez, a játékhoz és a neveléshez gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

A VELUX Cégcsoport székhelyén, Hørsholmban található a Napház (Solhuset) névre keresztelt integrált bölcsőde-óvoda. Az épület azzal a céllal készült, hogy a hasonló funkciójú közösségi épületek és közintézmények felelős és környezettudatos építészeti alapját határozza meg. Emellett bemutatja és megtanítja a gyermekeknek, hogyan élhetnek harmóniában környezetünkkel. Az aktívház koncepciónak megfelelően az épület rendkívül energiahatékony, a működéséhez szükséges energiát saját maga állítja elő, sőt, még többletet is termel. Az épület nincs káros hatással a környezetére, valamint a friss levegő és a tereket betöltő természetes fény pozitív hatást gyakorol minden ott tartózkodóra.

Gunther Zsolt építész, a Nemzetközi Aktívház Szövetség alelnöke a projekt kapcsán elmondta: „Az energianyereség optimalizálása, a természetes fény ideális mennyisége és a beltéri környezet emberközeli kialakítása újabb és újabb kihívások elé állítja az építészeket. Sajnos nagyrészt olyan megoldások születnek, melyek építészeti minőségüket tekintve középszerűek. Csupán ritkán készülnek olyan épületek, melyek a szükségből erényt kovácsolnak, és a formai kötöttségeket innovatívan értelmezik. A Solhuset ezek közé tartozik: az óvodára boruló hullámzó tető hol energianyerő felületként, hol tetőablakként működik. A belső terek feszültséggel telítettek, hiszen az átlátások, a szomszédos helyiségeken keresztül feltáruló külső, a tetőn közvetlenül besütő nap a nagyobb építészeti egység és a természet állandó jelenlétét sugallja. Az épület a belső és a külső viszonyát tematizálja szakadatlanul, ezáltal a legelementárisabb építészeti élményt, a tériséget hozza elérhető közelségbe. Ennél többet pedig egyetlen építész sem kívánhat magának.”

Energiahatékonyság és szén-dioxid semlegesség

Az 1300 négyzetméter alapterületű intézmény energiaszükségletét több forrásból fedezi: a szükséges hőmennyiség előállításában a nagy hatásfokú hőszivattyú és a napkollektorok játszanak szerepet, míg a napelemek éves szinten 9 kWh/m2 többletenergiát termelnek elektromos áram formájában. A Napház csekély energiafogyasztását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy elhelyezkedése, szerkezete, a felhasznált anyagok, a napkollektorok és a beltéri légállapotok intelligens szabályozása révén energiafogyasztása megfelel a Dán Építési Szabályzat szigorú 2015-ös (51 kWh/m2/év) energetikai elvárásainak. Az épület ezt az értéket megújuló energiaforrások használata nélkül is képes biztosítani.

Friss levegő és „fényben fürdő” belső terek, intelligens vezérlésű rendszer

Az aktív Napház a sok napfénynek és a friss levegőnek köszönhetően egész évben kellemes és egészséges belső komfortot biztosít a gyerekeknek. A tetőn időjárásjelző állomás kapott helyet, mely szenzorok révén érzékeli a belső tér széndioxid-szintjét is. A vezérlés szükség szerint nyitja-zárja az ablakokat, valamint az időjárási feltételek szerint kapcsolja fel vagy le a világítást. Nyáron a túlzott napsugárzás és meleg ellen a nyílászárók külső árnyékolói nyújtanak védelmet. A belső terek kialakításánál olyan természetes anyagokat használtak, melyek minimális hatással vannak a beltéri levegő összetételére.

A felnőttek és a gyermekek egészségére, közérzetére és koncentrációs képességére a friss levegőn túl a természetes fény is jótékony hatással bír: az összes ablak bevilágító felülete az épület alapterületének csupán 28%-a, a közösségi szobákban a világítási tényező* eléri a 7%-ot, a legbelsőbb helyiségekben pedig a 4%-ot is. Ugyancsak a napfény lehető leghatékonyabb felhasználásához járulnak hozzá a dél-keleti és dél-nyugati tájolású, homlokzati nyílászárók, valamint a zöldtetőkbe épített tetősíkablakok. Az egészséges beltéri környezet kialakításának ezen eszközeit és az aktívház koncepció alapelveit érdemesnek tartom alkalmazni a hazánkban megvalósuló iskola-felújítások során is” – tette hozzá Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze.

Egyensúlyban a környezettel

Az épület jellegzetessége, hogy a tervezők a kialakítás során nagy figyelmet szenteltek annak, hogy megjelenésében, elhelyezkedésében és szerkezetében is a lehető legnagyobb mértékben harmonizáljon a környezetével. A Napház alakjának meghatározásában, tájolásában valamint az ablakok elhelyezésében fő szempont volt, hogy a hőnyereség és a „fénynyereség” maximális legyen a háromszögletű telken.

A kivitelezés során olyan természetes anyagokat használtak, melyek teljes életciklusuk során környezet-semlegesek; az épület homlokzata fa burkolatot kapott, nehézfémek és oldószer használata nélkül. A háromszög alakú épület tetején északi és déli tetősíkok váltakoznak. A déli síkokon 50 m2 napkollektor és 25 m2 napelem sorakozik. Az extenzív zöldtetőre telepített pozsgás növények pedig jól gazdálkodnak a csapadékkal.

Arányait, felépítését és térelrendezését tekintve az épület leginkább egy kis falura hasonlít: a három részre osztott belső teret utcák, átjárók és fülkék tagolják.

Forradalmi megoldás árvízveszélyes területekre: kétéltű tesztlakóház épül Angliában

Klímakutatók – és persze a hollywoodi katasztrófafilmek – régóta figyelmeztetnek az éghajlatváltozás egyik fontos, főleg a part menti városokban élőket veszélyeztető hatására, a vízszintemelkedésre. Az egyre szélsőségesebb időjárással pedig a gyakori árvizek is együtt járnak. Erre kínál igen mutatós megoldást Anglia első kétéltű lakóháza, amelynek építésére nemrég kapta meg az engedélyt a Baca Architects. A vízszint változásaira folyamatosan reagáló, 70 nm-es tesztház a Temze partján, Buckinghamshire-ben épül majd fel.

Száraz időszakban a ház szilárdan áll majd az alapzatán, azonban amint emelkedik a vízszint, az épület felemelkedik azzal együtt, és egyfajta “bójaként” lebeg majd a helyén, megfelelően rögzítve. A hírek szerint a nagy mennyiségben leesett hó nemsokára itthon is újabb áradásokhoz vezet sajnos. Ártani biztos nem ártana figyelemmel kísérni a brit tesztház sorsát és itthon is meggondolni alkalmazását. Az árát gondolom megkérik persze, de ismerve az áradások okozta károkat, pár év alatt megtérülhetne.

Két hét alatt felépült Európa első használt palackokból álló gyaloghídja

Úgy tűnik, vége lehet lassan az éveken át, embertelen pénzből épülő hidak korának, skót fejlesztők bebizonyították, hogy lehet sokkal gyorsabban, sokkal olcsóbban, és sokkal zöldebben. Naponta mutatnak be újabb és újabb tárgyakat, amelyek újrafelhasznált anyagokból készültek, és egyre kevésbé meglepő már, ha egy táska használt kerékbelsőből gyártódott. Most viszont szerintem egy nagyon egyedi megoldással épült gyalogoshidat adták át Skóciában: a Tweed River fölött átnyúló strapabíró híd ugyanis teljes egészében használt PET-palackokból épült, mindössze két hét alatt.

Az ötletgazdákra persze eleinte furán néztek, de mivel extra gyorsan elkészült, áll és virul, most már mindenki örül a csak minimális gondoskodásra igényt tartó hídnak, ami se nem rozsdásodik, és egy csepp festéket sem igényel. Milyen szuper megoldás lenne egy ilyen a Dunára, hm?

Az Európában egyedülálló létesítményhez 50 tonna palackot használtak fel, és mint azt a lenti képek is mutatják, komoly súlyú járműveket is elbír a gyalogosoknak szánt híd.

A világ első LEGO üvegháza debütál a Londoni Design Fesztiválon

A szombaton nyitó Londoni Design Fesztiválon mutatják be a világ első LEGO-ból épített üvegházát, a LEGO Greenhouse-t. A 100.000 darab LEGO-ból készült “építmény” különlegessége, hogy teljesen üzemképes, tehát nem csak design elemként funkcionál, szépen virulnak benne a saláták, virágok. A díjnyertes Sebastian Bergne designert kérte fel a LEGO UK, hogy tervezze meg az első üvegházukat, aki egy megelevenedett gyerekkori álomként írta le a munkát. És annak ellenére, hogy a plafonon és a falakon túl még a földnek látszó barna aljazat is LEGO-ból készült, a benne élő paradicsomok, napraforgók nagyon is valóságosak.

via: Inhabitat


Kövess minket!


Facebook

Twitter

Ide írj nekünk!

greenpolis@gmail.com

HVG Goldenblog 2010 – 4. helyezés

Twitter

  • Egy hatalmas példa a 2016-os olimpia zöld megoldásaira: 105 méteres energiatermelő vízeséstorony is Rio partjainál bit.ly/NlwzBn 5 years ago
  • Las Vegasban 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete bit.ly/LRfCxq 5 years ago
  • A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított 2009 óta CO2 csökkentésre, és 8000 tonnával mérsékelte is a kibocsátást ishttp://bit.ly/LeuqJx 5 years ago
  • A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből díjnyertes közkönyvtár Texasban bit.ly/N8B9Aa 5 years ago
  • Betört a zöld a luxusparadicsomokba is, 1.4 millió $-os tengerparti villa, kizárólag újrafelhasznált konténerekből bit.ly/PdNs47 5 years ago

Iratkozz fel, és minden zöldségről frissen értesítünk!

Csatlakozz a 11 követőhöz


%d blogger ezt kedveli: