Mennyire zöld a törökbálinti Telenor ház?

Ahogy előre beharangoztuk, múlt héten Törökbálinton jártunk, hogy saját szemünkkel győződjünk meg arról, mennyire zöld is a magát környezettudatos épületnek mondó Telenor székház. A házban sikerült is beszélnünk a cég környezetvédelmi menedzserével, Halmay Richárddal, benyomásainkat azonban most mégsem interjú formájában, hanem egy megszokottnál hosszabb poszt keretei között osztjuk meg veletek.

Először is ki kell jelentenünk, hogy a ház valóban zöld. Ez már messziről is határozottan látszik. Azzal már kicsit vitatkoznánk, hogy mennyire olvad bele a tájba. Mert bár előnyére válik, hogy alacsony épületről van szó, ami inkább széltébe mint magasba terjeszkedik, számunkra azért mégiscsak nagyon elüt a környező domboktól és erdőktől: mi szögletesnek és kicsit ridegnek látjuk. Belülről aztán már más kép fogadja a látogatót: világos, tágas terek, sok ablak, barátságos és felfrissítő dizájnbútorok.

Előrebocsátva néhány adat:

  • Ház energiafogyasztása: 5-6 GWh/év
  • Ebből zöld áram: 1,8 GWh (2010)
  • 1 MW teljesítményű hőszivattyú: 180 darab, száz méteres mélységben elhelyezett hőszondából nyeri a 15 fokos földhőt
  • 168 m2 napkollektor (melegvíz)
  • Teljeskörű szelektív hulladékgyűjtés
  • Intelligens épületirányítás
  • Környezetvédelmi kampány munkatársak felé: Közepes
  • Környezetvédelmi kampány közvélemény felé: Visszafogott

Az első, ami felmerült bennünk a székházról hallva, a közlekedés kérdése volt. Hiszen aki Törökbálintra visz több száz munkahelyet, az forgalmat, sarkosan fogalmazva környezetszennyezést indukál. Mint megtudtuk azonban, a közlekedésből adódó CO2 szennyezés nem éri el a vállalat összes kibocsátásának 6%-át. És figyelnek arra, hogy ez ne is legyen több: a cég ingyenes buszjáratot biztosít, sokan biciklivel járnak, és önkéntes telekocsi rendszer is működik. Vagyis a dolgozók összeállnak, és hozzák-viszik egymást reggel és este. Ez szerintünk megérdemel egy jó pontot, bár dicséretet csak akkor kaphatnának, ha maguk is ösztönöznék a telekocsit, segítenék a szerveződést. Ebben Halmay Richárd is egyetértett velünk, de mint mondta, erre most nem jut elég energiájuk.

Ehelyett ugyanis azokra a feladatokra koncentrálnak, amivel nagyobb mértékű kibocsátás-visszafogást tudnak elérni. A házon ott spórolnak energiát, ahol csak tudnak: itt működik például Magyarország második legnagyobb hőszivattyúja. Az így nyert 15 fokos földhőt télen fűtésre, nyáron hűtésre használják. Meglepő, de a szivattyú télen 100%-ban fedezi az energiaigényt, nyáron viszont kiegészítésre szorul, mert az épület hűtése több energiát kíván, mint a fűtése. Klímaberendezések helyett környezettudatos megoldást választottak a belső hőmérséklet szabályozására: a mennyezetre épített és álmennyezettel elfedett csőrendszerben keringő víz gondoskodik megfelelő melegről.

A melegvizet napkollektor segítségével állítják elő, ami becslések szerint 120-160 tonnával csökkenti az éves szén-dioxid kibocsátást, és évente körülbelül 0,3-0,4 GWh energiát spórol.

Az energiafelhasználás minimalizálása érdekében a házat intelligens rendszer vezérli: jelenlétérzékelők működtetik nem csak a világítást, de a fűtést és a hűtést is. Így amikor senki nem tartózkodik egy helyiségben, az nem is fogyaszt semmi energiát. Az irodai gépeket központilag használják: szervezeti egységenként (unit) 1 eszköz áll rendelkezésre nyomtatásra, faxolásra és másolásra.

Példamutató a ház szelektív hulladékgyűjtési rendszere: a leggyakoribb szemétfajtákat (papír és kommunális) minden szervezeti egységben külön gyűjtik, az egyéb hulladékot pedig minden emeleten 2-2 gyűjtőszigetnél lehet kidobni. (Megtudtuk pl., hogy van CD/DVD megsemmisítésére alkalmas berendezés is.)

Minden iroda achilles-sarka az őrületes papírfelhasználás. Ezt saját szemünkkel sajnos nem tudtuk megfigyelni, de Halmay Richárd szerint ők nagyon takarékosak a papírral: csak a legszükségesebbek iratokat nyomtatják ki, a munkafolyamat legvégső fázisában. És mindent kizárólag újrapapírra!

A legtöbb energiát a Telenornál az informatikai rendszer és a hálózat üzemeltetése nyeli el. Ez utóbbit is innovációval, a magújuló energiaforrások kiaknázásával igyekeznek csökkenteni. Bázisállomásaik ellátásához napelemes, szélturbinás és földhős megoldásokat is tesztelnek, a hűtésről pedig természetes úton, szabadlevegős technikával gondoskodnak.

A sok jó eredmény és példaértékű kezdeményezés hallatán feltámadt bennünk a kíváncsiság, tudják-e vajon a munkatársak, milyen házban is dolgoznak, mi mindent tesz a cég az energia-megtakarítás érdekében. Természetesen erről sem feledkeztek meg: minden új kollégával megismertetik az épület jellegzetességeit, környezetvédelmi oktatás keretében pedig szó esik a klímaváltozásról, a vállalatok felelősségéről és cselekvési lehetőségeiről, valamint a cég programjairól (pl. belső kampány az irodai berendezések és fényforrások energiafogyasztásának csökkentésére). A Telenor belső hálózatán külön környezetvédelmi oldal is elérhető, ahol hírek és cikkek találhatók a témában.

A cégen belül tehát úgy tűnik, tényleg megjelenik a környezetvédelem témája, a külvilág felé érzésünk szerint azonban mégsem kap elég nagy hangsúlyt. Hiányoljuk kicsit a közvéleményt (vásárlókat?) célzó kampányokat: bár léteznek telefonbegyűjtési akciók (pl. régi telefonok beszámítása), mi mégis el tudnánk képzelni ennél kicsit többet is. Talán sikerült a beszélgetés során tippeket adnunk Halmay Richárdnak… 🙂

Mindent összevetve pozitív élményekkel hagytuk el Törökbálintot, örülünk, hogy bepillantást kaptunk az energiatudatos iroda egyik itthoni mintapéldányába. Sajnos még kevés az itthoni példa arra, hogy egy cég ennyire odafigyeljen a környezetbarát működésre. Ne gondoljuk persze, hogy a Telenort az elhivatottság készteti erre. De ha gazdasági érdekeit követve vált innovatív technológiákra, amelyekkel magának költséget, a környezetnek pedig károsodást takarít meg, annak mindenképp örülnünk kell. És várjuk, hogy ez másoknak is leessen.

Reklámok

5 Responses to “Mennyire zöld a törökbálinti Telenor ház?”


  1. 1 Halmay Richard november 5, 2010 - 9:04 de.

    Köszi a posztot! Nagyon jó lett. 😉

  2. 2 greenpolis november 5, 2010 - 12:43 du.

    Mi köszönjük a lehetőséget 🙂

  3. 3 Evelin november 5, 2010 - 12:53 du.

    Tényleg keveset nyomtatunk. Én havonta kb. 5 lapot / 20 oldalt. Mondjuk minden anyag elérhető digitálisan.

  4. 4 jela november 11, 2010 - 8:04 de.

    Just released a new telenor campaign!

    http://jela.hu/?p=1023

    🙂

  5. 5 Fekete András november 13, 2010 - 6:06 de.

    Örülök, hogy a korábban feltett közlekedési kérdésemre is igyekeztetek választ találni!

    Jó lett a cikk és a kezdeményezés is nagyon jó.

    András


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s




Kövess minket!


Facebook

Twitter

Ide írj nekünk!

greenpolis@gmail.com

HVG Goldenblog 2010 – 4. helyezés

Twitter

  • Egy hatalmas példa a 2016-os olimpia zöld megoldásaira: 105 méteres energiatermelő vízeséstorony is Rio partjainál bit.ly/NlwzBn 5 years ago
  • Las Vegasban 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete bit.ly/LRfCxq 5 years ago
  • A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított 2009 óta CO2 csökkentésre, és 8000 tonnával mérsékelte is a kibocsátást ishttp://bit.ly/LeuqJx 5 years ago
  • A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből díjnyertes közkönyvtár Texasban bit.ly/N8B9Aa 5 years ago
  • Betört a zöld a luxusparadicsomokba is, 1.4 millió $-os tengerparti villa, kizárólag újrafelhasznált konténerekből bit.ly/PdNs47 5 years ago

Iratkozz fel, és minden zöldségről frissen értesítünk!

Csatlakozz a 11 követőhöz


%d blogger ezt kedveli: