Főpolgármester-jelölti zöldinterjúk I.: Staudt Gábor – Jobbik

Bookmark and Share

És akkor íme az ígért főpolgármester-jelölti interjúsorozat első része. Minden jelöltnek ugyanazt a 10 kérdést tettük fel, a válaszokat szerkesztetlenül/vágatlanul közöljük, továbbá “beérkezési” sorrendben adjuk közre. Így ma Staudt Gáborral, a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltjével indítunk, holnap pedig Jávor Benedek, az LMP jelöltje kap szót.

————

GP: Ismer-e olyan külföldi vagy más magyar városban már bevált kezdeményezést, ami kevés pénzből, kis ráfordítással Budapesten is meghonosítható, és erősíthetné, ösztönözné a fővárosiak környezettudatosságát?

Staudt Gábor:

Zöld gondolat. A városirányításban és városfejlesztésben a számos országban eredményes „zöld gondolatnak” kell elsődlegessé válni. Egyetlen fűszálnyi zöld területet sem hagyunk felszámolni. Minden fejlesztés csak a zöldfelület növekedésével valósulhat meg, és a szabad területeken erőteljes faültetési programba kezdünk. Budapest határában a kiirtott erdők újratelepítéséhez anyagi eszközökkel és közmunkásokkal nyújtunk segítséget. A Jobbik szerint a föld és vizeink nem tőke kategória, hanem a haza természetföldrajzi megtestesítője, nemzeti kultúránk hordozója, életterünk, lételemünk és a legjelentősebb lehetőségeket hordozó munkahelyteremtő eszközünk. A környezetvédelem minden politikai döntést át kell, hogy hasson, ágazati jelleg helyett integrált szemléletre van szükség. Budapest és környéke hosszú távú fenntartható fejlődéséhez, az ökológiai egyensúly megőrzéséhez nélkülözhetetlen a beépített, beépítésre tervezett és a beépítésre nem kerülő területek – ahol a zöldfelületi rendszer mérlegelés nélküli megtartása, fejlesztése szükséges – arányának, térbeli rendjének meghatározása.

Erdőtelepítés. Budapesten és agglomerációjában erdőket kell telepíteni, amelynek hatására a levegő minősége és a város klímája jelentősen javul fog.

Arányos és differenciált szemétdíjakat kell bevezetni. Növelni kell a szelektív hulladékgyűjtés mértékét és mennyiségét. Ösztönözni kell, hogy a háztartásokban a hulladék keletkezésének időpontjától kezdődően szelektíven kezeljék, gyűjtsék és tárolják a szemetet. Aki a keletkezett hulladék teljes mennyiségét szelektíven kezeli, tárolja és adja át elszállításra, annak részére kedvezményes szemétdíjat biztosítunk.

Ajtótól-ajtóig szelektív hulladékgyűjtés. Fontos feladat a főváros hulladékkeletkezésének és hulladékgazdálkodásának átfogó felmérése, a fővárosi hulladékgazdálkodási stratégiai terv elkészítése, és a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése minden fővárosi intézményben. Törekedni kell az úgynevezett „ajtótól-ajtóig” szelektív hulladékgyűjtés elterjesztésére, ami már a vásárlás pillanatától kezdődően a szelektív hulladékgyűjtő edénybe való elhelyezésig, egy tudatos magatartást feltételez a polgárok részéről.

Hasznosítjuk a legveszélyesebb háztartási hulladékot. Méltatlanul kevesek előtt ismert az a tény, hogy a Jobbik a megalakulásától kezdve a zöld gondolat elkötelezett híve. Megalakulásunk óta él az az alapítványi mozgalom, amelynek keretében a háztartásokban keletkezett sütőolajat begyűjtjük és hasznosításra átadjuk. A sütőolaj nem bomlik le és az egyik legmérgezőbb anyag. A csatornarendszer falán feltapad, és táptalaja a káros organizmusoknak. Betegséget, fertőzést terjeszt, és a szennyvízből történő kivonása jelentős költségekkel jár. Tőlünk nyugatabbra a veszélyes hulladékként nyilvántartott használt sütőolaj legnagyobb részéből biodízel üzemanyag, egy kisebb részéből festékipari alapanyag, a „sűrű aljából” pedig az aszfaltozáshoz használt anyag készül. Tehát a nálunk ipari mértekben keletkező, jobb híján a csatornába öntött, különösen károsító anyag minden részét hasznosítják.

Takarítsuk ki Budapestet! Ugyancsak általánossá tesszük a dél-budai területen hosszú évek óta működő, sajtó által elhallgatott akciónkat a „szemét szerdát”. Szerda délutánonként tagjaink egy kötetlen szabadidős program keretében a lakóhelyük egy-egy pontján meglévő szemeteket összeszedik és szelektív hulladékgyűjtő edényekbe gyűjtik. Mozgalmunkat magasabb szintre emeljük és a budapestiek tömegeinek a bevonásával mozgalmat szervezünk Budapest kitakarítására.

Kiemelten támogatjuk a hulladékszegény technológiák használatát. Alternatív energiaforrások támogatásával csökkentjük a főváros energia-importfüggőségét, hozzájárulva egyben a hozzá tartozó háttéripar fejlesztéséhez is.

Környezettudatos gyermeknevelés. Gyermekeinket megismertetjük hazánk növény- és állatvilágával, és már óvodás koruktól kezdve azok tiszteletére neveljük őket. Különös hangsúlyt kell fektetni a természetvédelem és környezettudatos életmódra nevelésre már az óvodás kortól kezdődően.

GP: Újragondolná-e a Duna szerepét a főváros életében, és ha igen, konkrétan milyen módon/lépésekkel tartja azt megvalósíthatónak?

S.G.: Budapestnek új központra van szüksége. Ez azonban nem a bankárok által uralt belváros, hanem a főváros minden polgára által elérhető Duna és annak közvetlen környezete lesz. A Duna-tengelynek, mint központnak szerkezeti szerepe van; a Duna a főváros új főutcájaként fog funkcionálni.

A Duna panorámájában kirajzolódik a főváros struktúrája, érzékelhető a természeti és az épített környezet kivételes egysége, Budapest világvárosi atmoszférája, amelyben együtt él a főváros múltja és értékes hagyományai, valamint a mai élet lüktetése. Budapest városképének legnagyobb értékei, a városkép-együttes legértékesebb elemei jelenleg is a Duna mentén terülnek el. A Duna menti ingatlanok már a páratlan élményt rejtő elhelyezkedésük miatt is jelentős értékkel bírnak, és a folyóhoz való közelségük, látványuk utánozhatatlan környezetet, sajátságos légkört teremt.

Budapest fejlődésének új motorja kell, hogy legyen a folyóparti területek minőségének, szerkezetének, tartalmának átalakítása. Az itt fekvő ipari- és rozsda-övezetekből magas igényű városi területek születnek. Éppen ezért a folyó menti térség fejlesztése kiemelt feladat. Beruházásokat kell végrehajtani a Duna megközelíthetősége, a városlakók általi használatának javítása, a rakpartok, part menti épületek és környezetük fejlesztése érdekében.

A fejlesztések eredményeképpen egy Dunára nyitott főváros jön létre, és a Duna újra központi eleme lesz a főváros életének és fejlődésének, és elsődleges befolyásolója a város történéseinek.

Kultúrparkosított természeti övezeteket hozunk létre, amelynek eredményeképpen a budapestiek újra birtokba vehetik a Duna partot. Egy évszáddal ezelőtt még strandok, csónakházak, éttermek és pihenést szolgáló létesítmények sorakoztak a Duna mentén. Mi visszaadjuk a Dunát a főváros népének, így nem kell a Balatonra, vagy külföldi tengerpartra utazni, ha ki akarnak kapcsolódni, vagy egy egyszerű pihenést szolgáló programot szeretnének eltölteni.

A közösségi közlekedés fejlesztése szempontjából kiemelt szerep jut a Duna hidaknak. Két új Duna hídra is szükség van, egyre a Galvani út magasságában /Albertfalvai híd/ Csepel felé, a másikra Aquincum /Római híd/ magasságában. A két új Duna híd komoly városfejlesztési hatásokkal jár a hidak közvetlen környezetében. A Duna központú városfejlesztési koncepció stratégiai eleme, hogy az egyes hidak lábánál mini városközpontokat hozzunk létre, és a Duna mentén elterülő központokat gyöngysorszerűen fűzi majd fel Budapest megújuló körút hálózata, ezzel erősítve a főváros sokszínű fejlődését.  A Duna tengelyén a folyót átszelő városi hidak „hídfői” lesznek azok a helyek, amelyek adottságaira alapozva a város központjai és fejlesztési pólusai létrejönnek és megerősödnek.

Dunai közlekedés fejlesztése. A Duna Európa legfontosabb folyója, 7 országot érint és a Duna-csatornán át összekapcsolja az északi és a déli tengereket. A Duna Budapest legfontosabb szerkezeti eleme, partjaival markáns észak-déli fejlesztési és közlekedési tengelyt képez és metszi a főváros történelmi belvárosát. A folyó e rendkívüli adottságai ma nincsenek kihasználva sem a nemzetközi áruszállításban, sem az észak-déli térség személyközlekedésében. A dunai hajózásnak jelenleg minimális a szerepe a városkörnyéki és városon belüli közforgalmú kapcsolatok biztosításában. A dunai vízi közlekedésben jelenleg a vonali, hosszirányú személyhajózás elsősorban turisztikai célokat szolgál. A dunai közforgalmú hajózás fellendítése az észak-déli tömegközlekedés egy részének vízi útra terelése ugyanakkor részlegesen tehermentesíteni képes az amúgy túlzsúfolt fővárosi közlekedést, különösen a folyópart érzékeny zónáiban.

A közösségi közlekedés rendszerébe éppen ezért a feltételek megteremtésével be kell vonni a Dunát, figyelemmel annak kihasználatlan lehetőségeire, különös tekintettel az észak-déli hálózati elemek szűkösségének a feloldására. Figyelemmel Budapest és környéke kapcsolati rendszerére a Szentendrei sziget északi térségétől, Tahitótfalutól és Gödtől, délen Százhalombattáig és Tökölig kell a gyorsjáratú hajóparkot üzembe állítani.

Fontos, hogy a vízi közösségi közlekedés csak akkor hatékony, ha a hajóállomások és kikötőhelyek össze vannak kapcsolva a közforgalmú közlekedés és a kerékpáros közlekedés hálózatával. E feltételekkel a hajózási viszonylatok beilleszkednek Budapest és környéke integrált közlekedési hálózatába. Megfelelő járműpark és közlekedési kapcsolódási és átszállási pontok kialakítása esetén a dunai vízi közlekedés a leggyorsabb közösségi közlekedési eszköz lehet, amely a legrövidebb menetidővel teszi lehetővé Budapest észak-déli tengelyében az áthaladást.

GP: Van-e konkrét programja/ígéretei a budapesti kerékpározó társadalom számára – mire számíthatnának az elkövetkező négy évben, ha Ön lenne a főváros embere?

S.G.: Budapesten jelenleg is számos kerékpáros útszakasz van, de ezek nincsenek megfelelően összekötve egymással. Az összeköttetés hiánya miatt Budapesten kerékpárral közlekedni életveszélyes. A kerékpárosok szavazatára minden párt számít. Egyes pártok kampányfotóin a kerékpár központi helyen szerepelt. Mégis csak a Jobbik parlamenti frakció munkatársai között vannak olyanok, akik nap mint nap kerékpárral közlekednek. Éppen ezért a kerékpárosok problémáinak orvoslására a szavakon és a kampányszlogeneken túl csak a Jobbik rendelkezik konkrét elképzeléssel.

A legfontosabb fejlesztési feladat a már meglévő kerékpárutak összekötése, és biztonságossá tétele. A fejlesztéseken túl fontos feladat a meglévő kerékpárutak felújítása és folyamatos karbantartása. Új kerékpárutak és szakaszok építését tervezzük:

  • Újpesti vasúti híd – Dráva utca közötti XIII. kerületi partszakaszon,
  • a teljes újbudai és budafoki partszakaszon, egészen Érdig,
  • a Ráckevei-Soroksári Duna két partján,
  • Margit-szigeten,
  • Info-Park – Millenniumi városközpont vonalában,
  • Főként a gyalogos és biciklis forgalom számára megépítjük a Ferencváros-pesterzsébeti Soroksári-Dunaparti utat.

GP: Budapest mely területeit fejlesztené, alakítaná át elsősorban új, emblematikus épületekkel?

S.G.: A legfontosabb fejlesztési terület a Duna-tengely területe, amelynek eredményeképpen egy méltó, funkcionalitásában mindenki számára rendelkezésre álló, nyitott városközpontot hozunk létre. A Jobbik Magyarországért Mozgalom azonban nem tervez emblematikus épületeket. Mi Budapest meglévő épületeinek sokszor elkeserítő állapotán fogunk változtatni. A 24 önkormányzat által, különböző érdekektől vezérelve össze-visszafejlesztett Budapest helyett, egységes arculatú fővárost fogunk építeni. Budapest szintjén egységessé tesszük az építési szabályozást.

Budapestet alkalmassá tesszük nemzetközi nagyrendezvények befogadására, a kiemelt rendezvények lebonyolítására. A közlekedés, úthálózat, közmű és infrastrukturális feltételrendszer kialakításával és javításával biztosítjuk, hogy ne csak politikusi célokat szolgáló gyermeteg álom legyen, hogy Budapest világkiállítást, vagy akár olimpiát rendezzen.

Lakótelepi rehabilitációs programunk keretében a főváros lakótelepei és azok környezete megújul. Programunkban külön hangsúlyt kap a panellakótelepek rehabilitációja és integrációja. A rehabilitáció során külön figyelmet kell fordítanunk a lakótelepek műszaki és esztétikai megújítására, a fenntartási költségek lakossági terheinek csökkentésére, a városszerkezeti integráció keretében a lakótelepek közösségi funkcióinak fejlesztésére. Összehangolt pályázati csomagokat alakítunk ki a hőszigetelési, és a teljes, vagy részleges gépészeti és energetikai rendszerek megújítására. A középületek, társasházak és a családi házak vonatkozásában is szorgalmazzuk az energiatakarékos felújítási programok megvalósítását.

GP: Hogyan kívánja átalakítani a BKV-t? Ön szerint mikorra válhat valósággá, hogy egy hatékonyan és gazdaságosan működő BKV nyújtson minőségi szolgáltatást a budapestieknek? Ön szerint hogyan kéne megváltoztatni a lakosság részéről érkező hozzájárulás szisztémáját, pl. mennyibe kéne kerülnie egy havi bérletnek ideális esetben?

S.G.: A BKV-t, mint a közösségi közlekedést szolgáló céget egyben kell tartani. A BKV-t át kell világítani, és csak és kizárólag azokat a szervezeti egységeket szabad megtartani, amelyek a közösségi közlekedést, mint egyetlen főtevékenységi célt szolgálják. A többi szervezeti egységet könyörtelenül le kell választani. A vízfejet egyetlen intézkedéssorozattal meg kell szűntetni. Az egyben tartás nem jelenti azt, hogy befektetői források ne jelenhetnének meg az üzemeltetési feladatkörökben. Például a buszjavító garázsokat idegen gépjárművek javítására is alkalmassá kell tenni, illetve lehetővé kell tenni, hogy a buszparkot szabályozott keretek között kölcsönzési jelleggel magánszemélyek, cégek is igénybe vegyék, továbbá, főként az agglomeráció körzeteiben végállomással rendelkező egyes viszonylatok esteiben lehetővé kell tenni a külső üzemeltetési tőke bevonását.

További bevételi forrás, hogy a BKV által üzemeletetett aluljárók, és egyéb terek, megállók területét fokozottan alkalmassá kell tenni üzletek üzemeltetésére, illetve a már meglévőket jobban meg kell becsülni, és a bevételt kizárólag a közösségi közlekedés fejlesztését szolgáló célokra szabad felhasználni. Az ezen területeken lévő hirdetési lehetőségeket is jobban ki kell használni, és nem szabad különféle média cégeknek forintokért átengedni.

Nem a BKV dolga a 4-es metró építése. Jelenleg a metróépítés teljes költsége a BKV költségvetésében jelenik meg. Ezzel a gyakorlattal gyökeresen szakítani kell, és a BKV-nak kizárólag a közösségi közlekedést közvetlenül szolgáló célokat szabad ellátnia. Így a költségvetése is átláthatóvá és finanszírozhatóvá válik.

A BKV működését ma jellemző visszaéléseket fel kell tárni, a felelősöket börtönbe kell juttatni. A BKV összes szerződését 20 évre visszamenőleg át kell tekinteni, és a kételyeket ébresztőket alaposan ki kell vizsgálni, és a gyanúsak esetében vizsgálatot kell lefolytatni, és ha ezt a körülmények indokolják, feljelentést kell tenni, és a kilopott pénzt polgári peres úton vissza kell szerezni.

A közlekedésszervezésben elengedhetetlen a regionális szemlélet, ugyanis Budapest közlekedési gondjainak tetemes része a városhatáron túlról ered. A zsúfoltság csökkentése érdekében, befolyásolási, szervezési, szabályozási intézkedésekkel, intelligens közlekedési módszerek elterjesztésével és egy hatékonyabb közlekedésmenedzsmenttel ki kell használni a jelenlegi közlekedési rendszerben meglévő tartalékokat, növelve egyben a közlekedésbiztonságot és költséghatékonyságot.

Létre kell hozni egy egységes forgalomirányító és menetrendszerkesztő központot. Ez a központ irányítaná a teljes közösségi közlekedést Nagy-Budapest területén /BKV, MÁV, kompok, HÉV, Volán buszok/, és szerkesztené, valamint összehangolná a menetrendeket. Be kell vezetni a Nagy-Budapest menetrend rendszert. Így a különböző közlekedési módok összehangoltan működnének, valamint fennakadások, közlekedési balesetek és rendkívüli események esetén biztosítaná a minimális szintű közlekedési lehetőségeket, akár a menetrendek illetve az útvonalak azonnali átszerkesztésével. Ez a központ információs és tájékoztató pontként is működne. Általánossá kell tenni az időtartam alapú jegyet, amely egy meghatározott időtartamra érvényes.

A közlekedésből ugyanakkor mind az államnak, mind a fővárosi és kerületi önkormányzatoknak komoly bevételei vannak. A főváros és a kerületek minden közlekedésből eredő bevételét, kiegészítve az uniós, állami és önkormányzati forrásokkal, valamint a befektetői tőke beruházásaival, csak és kizárólag a közösségi közlekedési célok megvalósítására fogjuk fordítani.

A közösségi közlekedés forrásai a következők lesznek:

  • Budapest és kerületei minden parkolási bevételét, a behajtási díjakat, parkolási bírságokat, önkormányzati közlekedési bírságokat és a befolyt súlyadókat a közösségi közlekedésre fogjuk költeni.
  • A BKV-t át kell világítani csak és kizárólag a közlekedési célokat közvetlenül szolgáló feladatok maradhatnak a BKV-nál.
  • Az államnak valós értékén számolva kell megfizetni a közösségi közlekedési szolgáltatás költségeit. Gyökeresen szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a költségeknek csak egy része kerül megtérítésre.
  • A fővárosnak szerepet kell vállalnia a közösségi közlekedés finanszírozásában. Ma ugyanis a fővárosi pénzügyi nagykoalíció a közösségi célokat szinte alig szolgáló látszatberuházásokon, sétáló utcák és egyéb kevés hasznot hozó felújításokra költi el a közösségi közlekedéshez szükséges pénzt.
  • Mindenkinek jegyet és bérletet kell váltania az utazáshoz, ez ugyanis az állam és a főváros felé való pontos elszámolás alapja. Megszüntetjük a bliccelést, a büntetéseket behajtjuk. Amíg nem tudjuk, hogy hányan használják valójában a közlekedési eszközöket, addig a költségek sem tervezhetők.
  • A közösségi közlekedésben be kell vezetni az Áfa mentes üzemanyagárat a közösségi közlekedés járműveire.
  • A BKV által üzemeletetett aluljárók, és egyéb terek, megállók területét fokozottan alkalmassá kell tenni üzletek üzemeltetésére, illetve a már meglévőket jobban meg kell becsülni, és a bevételt kizárólag a közösségi közlekedés fejlesztését szolgáló célokra szabad felhasználni. Az ezen területeken lévő hirdetési lehetőségeket is jobban ki kell használni, és nem szabad különféle média cégeknek forintokért átengedni.
  • Célhoz kötött városfejlesztési alapokat hozunk létre az állami, fővárosi, agglomerációs pénzek, uniós források és a befektetői magántőke bevonásával, ami lehetőséget teremt kedvező pénzügyi források, és további befektetők bevonására. E források együttesen segítik elő az egyes közlekedésfejlesztési célok megvalósítását.
  • A közlekedésfejlesztési célok finanszírozásába be kell vonni a magántőkét. A létrejövő közlekedési útvonalakat elidegeníthetetlen vagyonelemként kell kezelni. Ez azonban nem zárja ki a magántőke bevonását a fejlesztésekbe. A földalatti közlekedéssel felszabaduló felszíni területek város céljait szolgáló ingatlanfejlesztésekre hasznosíthatók, és befolyt bevételt közlekedésfejlesztési célokra fordítjuk. A földalatti terek bővíthetők, illetve a befektető szándéka szerint alakíthatók. Itt közösségi terek, boltok, üzletek, sőt üzlet negyedek és irodaházak is kialakíthatók. A lehetőségek szinte vég nélküliek. Ezen megoldással biztosíthatjuk, hogy a tőkebevonás, vagy vagyonelem értékesítés kézzelfogható közösségi célokat szolgáljon.

A BKV-t érintő elképzeléseink megvalósulása azonnal érezteti majd a hatását az utazó közönség számára, és fokozatosan válhat valósággá, hogy egy hatékonyan és gazdaságosan működő BKV nyújtson minőségi szolgáltatást a budapestieknek. A terveink megvalósítása a lakosság számára semmilyen többletköltséggel vagy áremelkedéssel nem jár, így a bérletek és a menetjegyek ára a mai árszinten marad. Finanszírozási rendszerünkben nem kell megváltoztatni a lakosság részéről érkező hozzájárulás szisztémáját. Egyetlen változás, hogy mindenkinek kell jegyet váltania, még azoknak is, akik számára a közlekedés egyébként ingyenes. Ez a pontos utazási igények felmérése, a finanszírozás tervezhetősége és az elszámolások miatt elengedhetetlen.


GP: Milyen elképzelése van a hajléktalan-helyzet megoldására, amely nem “csupán” súlyos szociális probléma, de az épített és a természetes környezet (parkok, városszéli kiserdők) állapotát is nagyban befolyásoló komplex kérdéskör.

S.G.: Magas fokon szervezett, ugyanakkor emberséges hajléktalan politikára van szükség. El kell tüntetni a kéregető hajléktalanokat Budapest köztereiről, de mi Pintér Sándorral ellentétben nem űzzük el őket a városból. Mi embereknek tekintjük őket, és a teendőinket is ehhez igazítottuk. Éppen ezért alanyi jogon biztosítjuk a budapesti hajléktalan igazolvánnyal rendelkezők számára a napi egyszeri főtt étkezést és az éjszakai szállást, valamint télen a nappali melegedőket, és az alapszintű közegészségügyi ellátást. A hajléktalan szállókon a szálláson, étkezésen, egészségügyi ellátáson kívül gondoskodni kell az itt élők tulajdoni és fizikai biztonságáról.

Megszervezzük a hajléktalanok lehetőség szerinti foglalkoztatását, és a társadalomba történő visszavezetésük érdekében a segítő hálózatot felfejlesztjük, és az ehhez szükséges forrásokat rendelkezésére bocsátjuk. Arra törekszünk, hogy a legszegényebb magyar ember se éljen az utcán. Ezen törekvésünk érdekében a hajléktalanszállók befogadó kapacitását a duplájára növeljük. A szállókat tisztító-fertőtlenítő rendszerekkel szereljük fel, és állandó egészségügyi személyzetet biztosítunk a működésükhöz. Rendszeressé tesszük a hajléktalanok egészségügyi szűrését, ezzel csökkentve a fertőzőbetegségek terjesztésének a kockázatát.

GP: Megépülhet-e egyáltalán, és ha igen, Ön szerint mikorra az M0-ás körgyűrű teljes szakasza? Mit kíván tenni ennek érdekében?

S.G:: Az M0-ás körgyűrű jelenleg is épül. Ezt az építő munkát folytatni kívánjuk. A hiányzó budai szakaszt mi túlnyomórészt földalatti vonalvezetéssel kívánjuk megépíteni. Ez lényegesen rövidebb, és környezetbarátabb megoldás.

Tudomásul kell venni, hogy Budapest levegőminősége szempontjából kulcsfontosságú észak- és nyugat-budai területekre nem lehet ezt az irgalmatlan méretű átmenő forgalmat rázúdítani. Ugyanakkor a kőrgyűrűt be kell zárni. Erre egyetlen megoldás van: a földalatti vonalvezetés.

Az M0-ást 2×3 sáv + leállósáv szerkezetben kell végig megépíteni, és a teljes szakaszt be kell kamerázni. Az M0-ásnak az autópályák hálózatába történő szervezésén és a tranzitforgalom levezetésén túl jelentős területfejlesztő hatásai is lesznek, hisz csomópontjai elhelyezkedése sűrű, ami nagymértékben növeli a ráfejlesztési lehetőségeket. Az M0-s teljes gyűrűje tehát könnyen válhat logisztikai körúttá, egy fejlesztési zónát szervezve a város határára. A Budapesten haladó magasabb rendű utak hálózat bővíteni kell, és lehetőség szerint az M0-ással össze kell kötni.

Terveink szerint 2014-re az építkezés befejezhető.

GP: Mit kíván kezdeni Budapest ijesztően magas légszennyezettségével? Hogy járna el Ön szmogriadó esetén?

S.G.: Budapest légszennyezettségi mutatói csak komplex, és hosszú távú intézkedési csomaggal javíthatók. A Jobbik Magyarországért Mozgalom intézkedéscsomagja a következő elemekből áll:

A városi zöld felületeket növelni kell. A 90’-es évek telekspekulációi miatt gyakorlatilag a Főváros szabad zöldterületei, illetve tartalék területei minimálisra csökkentek. Mára ez olyan mértéket öltött, hogy európai viszonylatban is Budapest az utolsók között van a zöldterületi mutatójával. Éppen ezért jelentősen növeljük a zöldterületek nagyságát.

Budapesten és agglomerációjában erdőket kell telepíteni, amelynek hatására a levegő minősége és a város klímája jelentősen javul fog.

A meglévő zöldterületek tulajdonviszonyait tisztázni kell. A tulajdonosok kötelezettek a rendbetételre, gondozásra és a megóvásra. A főváros zöldterületeit nyilvántartásba kell venni, és azokat egy fővárosi cégnek kell karbantartania. Jelenleg kaotikus viszonyok uralkodnak, és egy-egy kiemelt területet leszámítva maga a természet végzi el a fenntartási munkálatokat.

Budapesten a közlekedés céljára igénybe vehető közlekedési terek lényegében elfogytak. A földfelszíni fejlesztések a meglévő zöldterületek teljes pusztulásával járnának. A szolgáltatás azonban gyors fejlesztésre és kapacitásbővítésre szorul. Ennek egyetlen lehetősége a földalatti vonalvezetés, ugyanis terjeszkedni, új közeledési tereket kialakítani már csak a föld alatt lehet. Földalatti vonalvezetéssel kívánjuk megoldani a metrók bővítését, a gyorsvasút hálózati rendszer egyes elemeinek kiépítését, a villamos hálózat bővítését és a kötöttpályás közlekedési rendszerek összekapcsolását, a vonalak integrációját. Az útfejlesztéseknél is törekedni kell a földalatti vonalvezetés előtérbe helyezésére, mivel a kéreg alatt vezetett úthálózat sokkal gyorsabb megközelítést tesz lehetővé. Gyors kapcsolatot hozunk létre a belváros, a külső kerületek és a városkörnyéki települések között, így a városközpontok ismét működőképessé válnak. A felszín alatti és feletti kötöttpályás közlekedés alkalmas a belváros teheráruigényének célba juttatására is. A városkörnyéki teheráru-terminálokkal való összeköttetés eredményeként a városok kényszerforgalma is jelentősen csökken.

A közösségi közlekedés föld alá helyezésének a környezetvédelmi előnye szinte megbecsülhetetlenek. Gyarapodó zöld felületek, csökkenő légszennyeződés, és káros anyag kibocsátás. Budapest a világ legzöldebb és legszebb történelmi fővárosa lesz. A földalatti vonalvezetés hatalmas infrastrukturális fejlődést jelent. Lehetővé teszi a közműalagutak rendszerének a kiépítését. A közművezetékeket a föld alatt elvezetve a rendszerek sokkal stabilabbá, könnyen bővíthetővé és korszerűsíthetővé válnak. Meghibásodások vagy fejlesztési munkálatok esetén nincsenek útfelbontások, dugók és torlódások, és jelentősen csökken a gépjárműforgalom, a levegőszennyezés, a balesetek száma.

A fejlesztések eredményeképpen a tisztán gépjárművel való közlekedést felváltják a kombinált közlekedési módok. Az autó + P+R + közösségi közlekedési eszköz hármas kombinációja lesz a legkényelmesebb és leggyorsabb kombinált közlekedési mód. A kötöttpályás közlekedési módok erőteljes fejlesztése, a városi és elővárosi közlekedés megfelelő összekapcsolása a közösségi közlekedés és a parkolás rendszerének fejlesztésével, egymással szoros összefüggésben alkotják a közlekedési rendszerfejlesztés elemeit.

A főváros útjain áthaladó forgalmat szabályozni kell. Áruszállítást csak éjszaka lehet végrehajtani, kivéve az építési forgalmat. A célforgalmat leszámítva a teherautókat ki kell szorítani a fővárosból. Az átmenő forgalmat részükre tiltani kell, illetve ha ez másként nem biztosított, meghatározott útvonalakat lehet csak igénybe venni. A teherforgalmi behajtási rendszer célja a városon indokolatlanul átmenő tehergépjármű forgalom (tranzit) kizárása és a legtöbb területen a célforgalom ellenőrzése (behajtási hozzájáruláshoz kötése). Összehangolt intézkedéscsomaggal biztosítjuk az átmenő teherforgalom városból való kizárását, és a fővárosba érkező áruszállítás engedélyezett útvonalakon történő lebonyolítását.

Programunk megvalósítása esetén a szmogriadó esélye minimálisra csökken. Amennyiben ez a helyzet mégis előáll, úgy a gépjárműforgalmat korlátozzuk elsősorban, és a közösségi közlekedés kapacitásait növeljük.

GP: Tervezi-e új parkok, zöld területek létrehozását? Ha igen, a város mely részein?

S.G.: A Duna part zöldövezeti pihenőterületté válik a fővárosiak, valamint a hazai és külföldi turisták számára, mely a város teljes hosszában ugyanazt a minőségű pihenést, rekreációs lehetőséget, szolgáltatási rendszert nyújtja.

A Soroksári Duna-ág csodálatos természeti adottságait felhasználva egy egységes szerkezetű családi házas pihenő övezetet hozunk létre, ahol a budapestiek szabadidős programjaikat jó levegőn, tartalmas környezetben eltölthetik. Ennek keretében megépítjük a Ferencváros-pesterzsébeti Soroksári-Dunaparti utat és sétányt.

Budapestnek a Dunán kívül is vannak folyói és tavai. Ezek elhanyagolt folyómedreit és partszakaszait meg kell tisztítani, és a budapestiek rendelkezésére kell bocsátani szabadidős, sport vagy turisztikai programjaik lebonyolítására.

A fejlesztéseken túl fontos feladat a meglévő sétányok és zöldterületek felújítása és folyamatos karbantartása. A belsőbb területeken az új ingatlanfejlesztéseknél csak olyan engedélyt adunk ki, amely „zöldtetős” megoldással készül. Jövőre vonatkozó titkos tervünk egybefüggő zöldterületek /zöldtetők/ kialakítása a belvárosban. Így a magasból, parkosított területeken sétálva tárulhat a szemünk elé a történelmi Budapest csodálatos szépsége.

GP: Fontosnak tartaná-e a budapesti diákok környezetvédelmi oktatásának erősítését, hogy a felnövekvő generáció is tisztában legyen az élhető, fenntartható várossal kapcsolatos ismeretekkel. Ha igen, milyen lépéseket kíván tenni ez ügyben?

S.G.: Gyermekeinket megismertetjük hazánk növény- és állatvilágával, és már óvodás koruktól kezdve azok tiszteletére neveljük őket. Különös hangsúlyt fektetve az oktatási terv részéve tesszük a természetvédelem és környezettudatos életmódra nevelést már az óvodás kortól kezdődően. E tárgyban támogatjuk szakkörök, diákkörök és táborok működését.

————-

Csütörtökön az Ungár Klárával (SZEMA), majd pénteken a Horváth Csabával (MSZP) készült interjúkat olvashatjátok. Tarlós István sajnos utólag elállt a korábban a beígért interjútól, Schmuck Andor, az MDF és a Kétfarkúak válaszait pedig továbbra is várjuk.

jealousy

Advertisements

0 Responses to “Főpolgármester-jelölti zöldinterjúk I.: Staudt Gábor – Jobbik”



  1. Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s




Kövess minket!


Facebook

Twitter

Ide írj nekünk!

greenpolis@gmail.com

HVG Goldenblog 2010 – 4. helyezés

Twitter

  • Egy hatalmas példa a 2016-os olimpia zöld megoldásaira: 105 méteres energiatermelő vízeséstorony is Rio partjainál bit.ly/NlwzBn 5 years ago
  • Las Vegasban 1.4 millió $-ból megépült a világ legnagyobb, 500.000 újrafelhasznált sörösüvegből készült épülete bit.ly/LRfCxq 5 years ago
  • A VELUX Cégcsoport 11 millió eurót fordított 2009 óta CO2 csökkentésre, és 8000 tonnával mérsékelte is a kibocsátást ishttp://bit.ly/LeuqJx 5 years ago
  • A válság előnyei: kiszuperált szupermarketből díjnyertes közkönyvtár Texasban bit.ly/N8B9Aa 5 years ago
  • Betört a zöld a luxusparadicsomokba is, 1.4 millió $-os tengerparti villa, kizárólag újrafelhasznált konténerekből bit.ly/PdNs47 5 years ago

Iratkozz fel, és minden zöldségről frissen értesítünk!

Csatlakozz a 12 követőhöz


%d blogger ezt kedveli: