2014-től 5000 db sofőr nélküli, ATM-mel és ételautomatával felszerelt elektromos Google-taxi veszi át az uralmat New Yorkban. Bár a taxizás 20%-al drágább lesz, no de a borravalóval már nem kell többé számolni. A városnak sem kerül többe a csere, hiszen a szerződés szerint bérlik a flottát a Google-tól. A taxisok viszont kezdhetnek munka után nézni…
Ha valaki utazott már New York-ban taxival, akkor tudja, hogy az itthon sem mindig legkedvesebb arcukat mutató taxisok hozzájuk képest valódi úriemberek. Nos, ennek nemsokára vége, miután Bloomberg polgármester szerződést írt alá a Google-lal vezető nélküli taxiflotta üzembe helyezésére. Ezek után elég lesz az okos telefonunkra telepített “Zippie” alkalmazással, vagy a Zippie névre hallgató kocsikban található “G-phone”-nal kommunikálnunk.
A Google vezető nélküli autója először Nevada államban kapott engedélyt utcai közlekedésre, és már kiválóan vizsgázott, amikor a teljesen vak Steve Mahan vette kezelésbe, és “vezette” minden gond nélkül. Erről a Googel videóját lásd alább.
A jelenleg 13.000 kocsiból álló NY-i taxiflottánál jóval kevesebb kocsira lesz szükség a változások után, mivel a vezető nélküli autók 50%-al hatékonyabban szolgálják ki az utasokat a mérések szerint. A 100%-ban számítógép által, radarral és alapos útinformációs adatbázissal vezérelt autók a tesztek szerint sokkal biztonságosabban közlekednek, mint az emberi vezetők.
És hogyan intjük le a taxit majd, merül fel a kérdés? Nem kell mást tenni, mint megnyomni majd a városszerte kitelepített 50.000 db hatalmas piros “+1″ gomb egyikét és jön értünk a kocsi. És persze az okos telefonunkon keresztül is megtehetjük mindezt.
Az első kocsik Brookylban és Queensben cirkálnak majd tesztüzemben. A zsúfolt városnak és a környezetnek mindenképpen pozitív előrelépés ez, viszont több ezer taxis minden bizonnyal kevésbé díjazza ezt.
Van új a nap alatt , mondhatnánk. Ma láttam a hírt, miszerint új, 1 millió euró értékű beruházást valósított meg itthon a VELUX, továbbfejlesztette a napkollektor-gyártást. Ennek köszönhetően a gyártáshoz szükséges napfényelnyelő elemet, az abszorbert is a fertőszentmiklósi egységben állítják elő. A bővítés gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést, az előállítási költségek csökkentését teszi lehetővé.
A Napi Gazdaság infói szerint korábban az abszorber-elemeket az ausztriai GREENoneTEC vállalat gyártotta, ez kerül most hazánkba. Az új technológia emberi erőforrás igénye alacsony, így az új feladatok ellátását a munkaerő átszervezésével oldották meg a fertőszentmiklósi üzemben.
„A napkollektorok gyártását a fenntarthatóság jegyében kezdte meg a VELUX Cégcsoport, hiszen ez egy olyan építészeti elem, mely hatékonyan járul hozzá a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez – ez pedig központi jelentőségű számunkra. Kialakításuk miatt ráadásul tökéletesen illeszkednek a tetőfelületbe, mert az ablakok burkolókeretével építhetők be, és ebből adódóan egységes összképet nyújtanak. Ez a termékünk tehát a fenntartható életmódba való illeszkedésének és a formai megoldásának köszönhetően harmonikusan egészíti ki alaptevékenységünket.” – emelte ki Vincze Zoltán, a VELUX Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.
A vállalatcsoport profiljához már több mint 13 éve hozzátartozik a napkollektorok gyártása, a magyar gyártóbázis 2008 óta vesz részt az előállításukban. Azóta folyamatosan bővült az itt előállított alkatrészek száma – ennek a folyamatnak volt az utolsó része az abszorbergyártás megvalósítása. Vincze Zoltán elmondása szerint ez és a napkollektor gyártás kibővítése egy hosszú távú terv része, melyben a folyamatos fejlesztések és az új technológiák bevezetése a fő célkitűzések között szerepelnek.
„Ezek a projektek nem csak azért fontosak számunkra, mert általuk tovább erősödünk és még szilárdabbá válik piaci pozíciónk, hanem azért is, mert a számunkra kulcsfontosságú fenntarthatóság elvének érvényesítéséhez járulnak hozzá. Általuk hatékonyabban és gazdaságosabban állíthatjuk elő termékeinket, ugyanakkor folyamatosan csökkentjük a környezetre rótt terheket is” – hangsúlyozta.
A VELUX Cégcsoport egyébként valóban ambiciózus klímastratégiát alakított ki, melynek értelmében a 2007-ben mért széndioxid-kibocsátási értékeket 2012-ig 20%-kal, 2020-ig pedig 50%-kal csökkenti. Az elkövetkező években 52 millió euró ráfordításával teszi fenntarthatóbbá működését és termékeit.
Amíg nálunk a milliárdokból épülő/megújuló hidak, alagutak és völgyhidak csak nyomtalanul és következmények nélkül nyelik el az adóforintokat, egy olasz tervezőbrigád energiát (azaz pénzt) termelő viaduktot álmodott meg – állami megrendelésre. A designos híd 15.000 család éves energiaszükségletét állítja majd elő.
Bár futurisztukusnak tűnik a képeken Francesco Colarossi, Giovanna Saracino és Luisa Saracino “Solar Wind” projektje, a megvalósulás mégis küszöbön áll. Dél-Olaszországban ugyanis számos régi, leharcolt viadukt áll kihasználatlanul. A Calabria környéki városvezetők azonban ahelyett, hogy 50 millió euróért lerombolnák őket (huuu, pedig itt aztán lehetne lopni , pályázatot írtak ki “Solar Park South” címen. A kiírás olyan mérnököknek és designereknek szólt, akik környezeti szempontból is előnyösen újra tudják gondolni a kihasználatlanul tengődő viaduktok sorsát. És meg is lett az eredménye.
A tervező-trió által megálmodott viaduktba 26 szélturbina kerül beépítésre, amely évente 35-40 kWh áramot termelne. Ez 15.000 család éves energiaszükségletének felel meg. Ráadásul (ahogy a fenti képen is látszik) a hídon átvezető autópálya szintén energiatermelő napelemekkel kerül lefedésre (teljesen átlátszó), ami további 11,2 millió kWh-t állít majd elő.
Ha a kissé “elmért” Kőröshegyi völgyhidat újragondolnák és felszerelnék ilyesmivel, akkor már nem csak egy szűk körnek “hozna sokat” a konyhára a döbbenet hasznos alkotmány.
Clevelandben (Ohio) nem szórakoznak tovább a lakosság finom ösztönzésével, ami a szelektív hulladékgyűjtést illeti. A város ugyanis olyan high-tech hulladékgyűjtő rendszer bevezetésén dolgozik, amely érzékelni és jelezni fogja, ha a lakos nem szelektál rendesen és főleg rendszeresen. Aki pedig így tenne, annak 100 $-ja bánja majd. A rendszer kiépítése nem kevés pénzbe kerül, de még így is spórol vele a városvezetés.
A szemetesek microchipes jelzőrendszerrel működnek, amin keresztül a helyi “közterületesek” ellenőrizni tudják majd, hogy az ott lakók milyen rendszerességgel “csekkoltak be” kártyájukkal a papír, -üveg, vagy műanyaggyűjtő kukákba.
Ha ez nem történik meg rendszeres időközönként, a szemétszállítóknak joguk lesz áttekinteni alaposan az adott blokk kukáit – így ellenőrizve, hogy megfelelően szelektálják-e a háztartási hulladékot. És ha ekkor kiderül, hogy magasról tesznek a szelektálásra – akkor akár 100 dollárral is könnyebb lehet a bankszámlájuk. Ha ugyanis a sima kukákban meghaladja a 10%-ot az egyébként újrafelhasználható hulladék aránya, a büntetés életbe is léphet.
Soknak tűnik ez a 100 $-os büntetés? Nem annyira, ha azt vesszük, hogy San Franciscoban 500 $ a bünti, ha valaki könnyedén kezeli a szelektív-témát.
A rendszer elindítása nem olcsó, de így is megéri a városnak, hiszen a hulladék feldolgozása tonnánként 30 $-ba kerül, addig az újrahasznosított hulladék tonnájáért 26 $-t kasszírozhatnak. A szelektív hulladékgyűjtés tehát nem kedvkérdése lesz ezentúl, a pilot-projekt már 2007-ben elindult 15,000 kuka szétosztásával, és 2,5 millió dollár befektetéssel (25,000 új kuka telepítésével) most tovább folytatódik.
A cél az, hogy addig újabb 25,000 kukát telepítsenek minden évben, amíg Cleveland minden egyes háztartása nem rendelkezik majd egy új high-tech szemetessel vagy egy régi, de microchippel felszerelt tárolóval.
Mint azt Ronnie Owens (Waste Collection Commissioner) elmondta: a lakosság tájékoztatása érdekében aktív kampányba kezdenek. Hangsúlyozta: a településen mindenki tudja nagyjából, hogy a környékén kik azok, akik semmibe veszik a szelektív hulladékgyűjtést. Így most ezek a lakók sem sokáig ragaszkodnak majd rossz szokásaikhoz.
Piaci alapon működő köztéri pad után most íme a valódipiaci alapon működő parkolás. Nem kell ahhoz Amerikáig menni, hogy parkolóhelyért köröző (vagy duplánparkoló) autókat lássunk a városban – Budapesten ez már nem csak csúcsidőben állandó jelenség. A hasonló (illetve gondolom sokkal durvább) gondokkal küzdő San Franciscoban most új pilot-rendszert vezettek be: a kereslet-kínálat alapon működő parkolási rendszert. A SFPark projektje július 27-én indult.
A lényege: a high-tech rendszer az alapján határozza meg a parkolás díját, hogy az adott környéken mekkora akereslet és a kínálat a helyekből. A wireless-szenzorokkal működő rendszer folyamatosan figyeli az egyes blokkokat, hogy hol hány hely szabad éppen.
Azokon a környékeken, ahol rendszeresen nehézkes szabad parkolóhelyet találni, addig emelkednek a díjak, ameddig újra csökken a zsúfoltság. Ahol pedig szinte üres a környék, ott csökkennek.
Jelenleg 1-3.50 $ között vannak a parkolódíjak/óra, ami erősen függ a környéktől, stb. Ugyanakkor egy környéken belül is jelentősen eltérnek a parkolási igények (akárcsak Budapesten…), ezért vezetik be a “valódi igényekhez” igazított és árazott” rendszert.
Egy hónapban egyszer változnak majd az árak, és “csekély” mértékben. Kérdés, kinek mi lesz a csekély, hiszen a palfon a 6 $-os óradíj lesz (azaz kb. 1250 HUF/óra). A rendszer nagy előnye amúgy, hogy a helyi lakosok online követhetik figyelemmel, hol mennyibe kerül éppen a parkolás és hol kevésbé zsúfolt a város, azaz merre érdemes parkolni.
Ezen a nyáron még nem lesz teljes a lefedettség, a pilot-helyszínek a következő városrészekre terjednek ki: Civic Center, Hayes Valley, Financial District, SOMA, Mission, Fisherman’s Wharf , Fillmore, és a Marina District.
Összesen 5100 új parkolóórát helyeznek majd ki.
Kíváncsi lennék, Budapesten miképpen is működne egy hasonló rendszer: azt figyelve, ahogyan megy a boxmeccs a parkolódíjak (vagy buszjegyárak stb) eldöntéséről, hát a havi egyszeri menet nem lenne egyszerű.
Egy kicsit komolyabb vizekre evezünk ma Leo után: ez tényleg brékingnyúz - most először jött össze, hogy az atomerőművek által előállított energiánál olcsóbb lehet a napenergiából nyert áram. Az észak-karolinai Duke University tanulmánya szerint nincs kifogás többé – az újabb és újabb technikáknak köszönhetően a nem túl távoli jövőben már nem lehet az árra hivatkozni az atompártiaknak. A jelentés készítői nyíltan kimondják: a szerintük “erőszakos atomlobbi” pr-akcióira készült ez a válasz, ők ugyanis évek óta azt állítják (és eddig talán igaz is volt), hogy nincs olcsóbb és egyben tisztább energiaforrás, mint az atomerőmű.
Azért a nagy lelkesedés közepette halkan megjegyzem, Magyarország előtt (szerintem) egyelőre nem áll más út, mint Paks bővítése, ismerve, hogy az ilyen fejlesztések mikorra érnek el hozzánk és valósulnak meg – de azért szemeinket jó már most az észak-karolinai jelentésre vetni. Ebbe a vitába most nem is mennék bele mélyebben, mert zöld-kérdésben kevés megosztóbb téma akad ma itthon, mint a “bővítsünk vagy ne bővítsünk, ez itt a kérdés” problematika.
De visszatérve az USA-ba: a mérések szerint Észak-Karolinában az atomenergia 16 centbe kerül/KWh, vele szemben a napelemekkel előállított energiánál ez az arány 14 cent/KWh. És a kutatás szerint ez az ár csak csökkenni fog.
Sőt, az olyan vidékeken, ahol ennél is több a napsütéses órák száma, az árkülönbség ennél sokkal nagyobb lehet. Mint írják, Észak-Karolina nem éppen egy napos állam, így ez az áramforrás még ennél is megtérülőbb lehet Arizonában, Dél-Kaliforniában, Kolorádóban, Új-Mexikóban, Nyugat-Texasban, Nevadában és Utahban.
Magyarországon az országos átlagnál magasabb a napsütéses órák száma a dél-alföldi régióban, így ezzel majd ezen a területen lehetne (elsőre) próbálkozni… a “majd” sajnos tippre jópár évet jelent, de a lehetőség már adott legalább.
És a guruknak egy kis “egyszerű” költség-tábla a jelentésből:
Ma a 8 óra előtt is 27 fokos utcán igyekezve arra gondoltam, milyen jó lenne, ha nem csak a baracklekvárt, de a mostani döglesztő meleget is eltehetnénk hidegebb napokra. Lássuk be, ha tudnánk, hogy a mostani embertelen meleg jól jön még a téli fűtésszámla fizetésekor, mindenki egy fokkal békésebben tűrné, sőt. A skótabbak kifejezetten repesnének. A lehetőség már adott, a svájciak kidolgozták a modellt. Csak át kéne venni.
A Science City Campuson olyan hűtési és fűtési rendszeren dolgoznak, amely segítségével tárolhatóvá válik a meleg levegő a fűtési szezonra. Ha atervezett 2020-as időpontra megvalósulnak a tervek, a jelenlegi áramfogyasztás egyhuszadára lesz csak szüksége az egyetemnek a fűtéshez/hűtéshez.
Gehrard Schmitt tervei alapján a nyáron keletkezett hőt föld alá vezetnék, ott tárolnák, aztán amikor csökken a hőmérséklet, visszapumpálják a tárolt levegőt az épületekbe.
A campus tervei eddig egyedülállóak, és ha minden a tervek szerint halad, az egyetem hűtés/fűtés rendszerének mintareformja a károsanyagkibocsátás minimalizásával párhuzamosan valósul meg. Az egyetem két hőtároló épületet készített el, továbbá 800, egyenként 200 m-es, 5 m mélyre helyezett cső fogja szállítani a meleget.
Naugye, egy ilyen rendszert tudva a házunk alatt máris más lenne a dolgok fekvése. Mert érdekes belegondolni, hogy milyen döbbenetesen sok energiát használunk el a szélsőséges hőmérsékletek közötti egyensúlyozás közben: most eszeveszetten hűtünk mindent, boldog boldogtalan rohan a …. -ba/be (ez itt nem a reklám helye és veszi (akár a 10. hitelre) a mobilklímát. Aztán pedig érkezik tél, érkezik a szokásos ukrán-orosz gázpara, és a Fókusznak/Aktívnak megint van jó csámcsogós témája (hányan fagyhatnak meg, HA…stb.).
Biztos sokan hallottátok azt a sztorit, ami tovább öregbítette az Európa Kulturális Fővárosa-projekt hírét: amikoris ellopták Pécsett egy norvég lány bringáját, aki azt hitte, Magyarországon nem kell leláncolni a kerékpárt, ha pár percre száll csak le róla. Hát le kell, sőt, még a kirakatban lévő cangák sincsenek biztonságban, ahogyan ez a győri eset is mutatja.
Nos, íme 7 bringbaiztos tipp a világból – lássuk más nagy (vagy kisebb) városok hogyan küzdenek a bringakedvelő tolvajok ellen. Ezek általában fizetős parkolóhelyek, de mindkét fél jól jár, hiszen a tulajoknak megér ennyit a biztonság, a város pedig egy autó helyén 6-10 bringát tud elhelyezni, így a forgalomcsökkentéssel párhuzamosan bevételre is szert tesz.
1. Tokió – Kasai parkoló
Tokióban havi 20 dollárnak megfelelő összegért tudhatjuk biztonságban a bringánkat, persze high-tech körülmények között, az alábbi video meg is mutatja, hogyan működik a mélygarázsos rendszer. Elég menő. A parkoló 6,480 bringát tud tárolni maximum, és már hat hasonló tároló építése van folyamatban Japánban.
2. Washington DC
A fővárosban található 150 helyes bringatároló állítólag szimbolikus jelentőségű is, hiszen a Washington DC lakosságának csupán 2 százaléka kerékpárhasználó. Ami nem sok. A KPG Design Studio által tervezett kupola-szerű építményben 12 dollár havonta a tárolás díja (+20 dollár éves tagdíj), és egy non-profit szervezet üzemelteti. A parkoló azonban több mint egy egyszerű tároló: helyet kapott itt bringaszervíz, kölcsönző, sőt, még öltöző, ruhatoroló rész is (gondolva biztos azon elszánt politikusokra, akiket csupán a problémás öltözködés tart vissza a bringázástól .
3. Malmö – bringatorony
Nos, az 522 bringa tárolására alkalmas torony még nem éppen a valóság, de utópiának nem rossz. 2008-ban tervezte meg az UiD nevő tervező/tanácsadó cég Malmö városa számára, azonban soha nem épült meg. A háromszintes toronyban GPS rendszeren keresztül kommunikálhat(na) a bérlő a “parkolóval”, így pár percen belül hozzájutva leadott járgányához.
4. São Paolo – Ascobike
Havonta csupán 5 dollárba kerül itt egy hónapra a bringatárolás, ami nem csak a tulajoknak jó. Az alacsony ár ugyanis annak is köszönhető, hogy szinte nulla technikai megoldás van beépítve (ellentétben a fenti sci-fi parkolókkal), így biztosítanak munkát jó pár embernekSão Paolo elővárosában. Ráadásul 1,700 bringa fér el egyszerre.
5. Amsterdam – ahol soha nem lehet elég hely
Amszterdamhoz nem kell különösebb kommentár, itt aztán soha nem lehet elég tárolóhelyekből. A Central Station melletti tároló nem kevesebb, mint 7,000 bringa parkoltatására alkalmas, a MacBike épülete azonban nélkülöz minden kényelmi megoldást (le-fel a lépcsőn a cangával, keresgélni, merre lehet lekötve — GPS-liftrendszer, na persze
6. Tempe – kicsi város, magas színvonal
Az arizonai Tempe városa igazán nem nagy település, mindössze 160,000-en lakják, ami amerikai mércével tényleg kicsike. Ehhez képest példásan bringabarát város, amit a közösségi közlekedés központi épületében elhelyezett tárolórendszer is bizonyít. Az épület már magában is remek, zöldtetővel rendelkezik és 50 százalékkal kevesebb energiát használ fel, mint egy átlagos hasonló méretű intézmény. A bringatárolóban zuhany és zárható szekrény is a bérlők rendelkezésére áll, ami az arizonai klímát ismerve szintén plusz pont (bár ma azért talán Budapest is vetekszik a délnyugati sivatagi időjárással). Az éves díj 144 dollár. Nem egy ökör (bringa) ára (ott).
7. Bringa iglu – nem, nem eszkimóknak
Messze nem eszkimóknak készült, Spanyolország több városában tűnt fel ugyanis az alábbi bringaiglu. Ezen a linken található egy jó kis video, ami bemutatja, hogy is működik a Biceberg. Kártya bemutat, ajtó kinyílik, bringa/táska/sisak stb berak, ajtó el, bringa el is tűnt. Majd kivenni hasonlóképp kell, a gyártó szerint pár másodperc alatt kiadja a gép a tulajdonunkat. A legjobb benne, hogy nagyon kevés helyet igényel a városban, egy 23 férőhelyes tárolónak csak 1,5 m luk kell, 92 bringának valamivel több, 5,25 m.
Nem kellett sokat várni, a korábbi ígéretekhez hűen máris megindult a hazai börtönférőhelyek bővítése. Hogy mégis hogy jön ez ide? Hát úgy, hogy – mint mindent – ezt is lehet ám zölden csinálni. Nemrégiben a washingtoni állami börtönben egy nagyon előremutató, mintaértékű projektbe kezdtek, ami az alternatív nevelési módszer mellett csak tavaly 200.000 $-t hozott a fegyintézet konyhájára. De nézzük is, hogyan…
Az Aberddenben található fegyintézet nem mindennapi börtön. Persze itt is gépfegyver van az őröknél, de a kerítés mellett organikus kert is körbeveszi az épületet. A Stafford Creek Corrections Centerben a rabok szabadidejüket nem (csak) gyúrással, tetkógyártással vagy kosarazással töltik, hanem pl. kertészkednek, zöldséget/gyümölcsöt termesztenek, komposztálnak, hulladékot hasznosítanak újra, állatokat nevelnek.Mindennapos látvány, amint a rabok helyben termett uborkát, epret szednek, vagy éppen nyírják a gyepet – természetesen a levegőszennyezés csökkentése érdekében kézihajtású fűnyíróval.
A rabok nagy része a hírek szerint kifejezetten szereti az alternatív munkát, mert a társadalom számára hasznos elfoglaltság mellett olyan tudásra tesznek szert, amelyet szabadulásuk után is hasznosítani tudnak. Toby Erhart elítélt éppen félidőnél jár, 18 évre ítélték erőszakos cselekmények miatt. Toby nap mint nap várja, hogy munkába jöhessen, és mint mondja, ezt a közmunkát végzők közül kevesen mondhatják el magukról. Szerencsésnek érzik magukat, ráadásul így kimaradnak a balhékból, amelyek a börtönben töltött üres órákban előbb vagy utóbb, de mindenkit elérnek.
A fenti tevékenységek mellett a rabok kerékpárokat készítenek rászoruló családoknak, madárházakat a helyi veszélyeztetett madárfajok, pl. a bíbor fecskék élőhelyeinek védelme érdekében, de mézet is gyűjtenek a börtön kaptárjaiból.
Ráadásul – és ez lehet egy mézesmadzag a hazai börtönök reformálása kapcsán – egy év alatt 200.000 dollárt takarított meg a börtön annak köszönhetően, hogy a hulladékát újrahasznosította a lerakóba szállítás helyett (amiért persze fizetni kellene).
Nem kell ide hatósági áramár – olcsóbban is meoldható a spórolás
Nem tudod elképzelni este a lakást fényár nélkül? Vagy csak a gyerek/férj/feleség/grossmutti szenved súlyos lámpa-függőségben? Na mostantól nem fog. Azt hiszem, kétszer is meggondolja bárki, hogy rátehénkedjen-e megszokásból a villanykapcsolóra...
Mazochizmus és ultragyors reflex előny, de másoknak beválhat Josselin Zaigouche designos agyszüleménye. Szerintem én már tudom, kit lepek meg egy ilyennel...
Komolyra fordítva a szót, apróság+közhely, DE hasznos, kipróbáltam: a kikapcsolható konnektor bevetése (főleg nagyfogyasztású plazma-tv esetében), a nem használt kávéfőző/pirítós etc. kihúzása pár ezret tényleg levett a számlából...
, mondhatnánk. Ma láttam a hírt, miszerint új, 1 millió euró értékű beruházást valósított meg itthon a 
